Aki használt már életében internetet, az nagy eséllyel kapott olyan emailt, amiben például arról tájékoztatják, hogy valamelyik afrikai országban sok millió dollárt örökölt vagy nyert, esetleg éppen segítségre szorul egy távoli rokona, mindenesetre végül arra kérik, hogy mielőbb utaljon pénzt a feladónak, hogy megkezdődjön valamilyen ügymenet. Ami persze sosem kezdődik meg, ugyanis az egész csak átverés, a csalók csak addig leveleznek a hiszékeny áldozatokkal, amíg nem utalnak pénzt egy távoli országban vezetett bankszámlára. Az utóbbi években ezt a régi lehúzást a csalók alaposan továbbfejlesztették, és személyre szabott levelekkel már nem is a magánszemélyek, hanem inkább a vállalatok pénzére utaznak.
A Bloomberg cikke szerint leginkább a nemzetközi üzleteket bonyolító cégek vannak veszélyben, közülük is főleg azok, amelyek világszerte több irodát üzemeltetnek. Náluk dőlhetnek be ugyanis a leginkább az alkalmazottak az olyan leveleknek, amit látszólag a cégük egy tőlük távoli felső vezetőjétől kapnak azzal az utasítással, hogy sürgősen utaljanak el egy bizonyos összeget egy távol-keleti bankszámlára, hogy kiegyenlítsenek egy régi tartozást.
A csalók nemcsak arra törekednek, hogy az üzenetek első ránézésre úgy nézzenek ki, mintha valóban a főnöktől érkeznének, hanem a feladó címét is úgy állítják be, hogy legfeljebb 1-2 karakter különbség legyen az igazihoz képest – sőt, ha tudják, fel is törik az eredeti fiókot, hogy onnan küldhessék el az utalásra vonatkozó kérésüket. A levélben pedig hangsúlyozzák, hogy a feladatot gyorsan és diszkréten kell végrehajtani.
Az FBI statisztikái szerint 2013 óta 12 milliárd dollárt meghaladó veszteség érte 150 ország mintegy 78 ezer cégét.
Ráadásul 2015 és 16 között 1300 százalékkal, tavaly és az idei év első felében pedig 136 százalékkal nőtt a vállalatokból kicsalt összegek nagysága, tehát nagyon is felfutóban van ez a fajta átverés. A megtévesztett alkalmazottak első lépésben jellemzően Hongkongban vezetett számlákra küldik a pénzt, amit a csalók gyorsan, kisebb összegekben sok más országba utalnak tovább. A hatóságoknak feladata így rendkívül nehéz, sokszor többéves munkát jelent felderíteni a lopott pénz útját.
Egy spanyol alkatrészgyárhoz kötődik a legnagyobb idei átverés, itt 11 millió eurós (körülbelül 3,5 milliárd forint) kárt okoztak a csalók. Ebből a nyomozók 7,7 milliót megtaláltak hongkongi számlákon. Tavaly a Ferrari amerikai leányvállalatát húzták le internetes csalók közel hétmillió dollárral, miután az olasz anyacég pénzügyi igazgatójának adták ki magukat. Nem lenne meglepő, ha hamarosan magyarországi esetekről is hallanánk, tekintve, hogy a magyar gazdaság rendkívül nyitott, élénk külkereskedelemmel, számtalan multinacionális vállalattal.
