Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. április 17. 19:32 Támogatói tartalom

2020 lehet az az év, amikor utoljára jártunk irodába

Az otthonról történő munkavégzés eddig kevesek kiváltsága volt. Sőt, a ma már nagyon távolinak tűnő, munkaerőhiányos időkben döntő tényező volt egy állásinterjún, hogy az adott cég biztosít-e lehetőséget heti vagy havi pár nap távmunkára. Valahol mindenki érezte, hogy ez a jövő, de a berögzült évtizedes szokásokat nehéz volt elengedni.

Az utóbbi egy hónapban, testközelből tapasztalva a korábban áhított fordulatot a munkavégzésben, pár alapvető dolog már sokaknak kikristályosodott. Talán még sose hallottunk ennyit egyszerre a napi rutin, a munka és a magánélet elválasztásának fontosságáról, a testmozgás jó hatásairól és az otthoni kenyérsütésről, mint az utóbbi hetekben, a járvány miatti kényszerű összezártság idején.

Atipikusból lett tipikus

Másik széleskörű felismerés az lehet, hogy távmunkát nem a gyerekekkel otthon maradóknak találták ki – főleg nem úgy, hogy a szülőknek az iskolai, esetleg óvodai feladatok elvégzésének felügyeletét is fel kell venni a napi tennivalók közé. Ezt alátámasztja a  Központi Statisztikai Hivatal két évvel ezelőtti, atipikus munkavégzést, távmunkát vizsgáló felmérése, amely szerint 2018 első negyedévében az összes alkalmazott 3,7 százaléka, 144 ezren dolgoztak távmunkában, azaz interneten keresztül – és közülük 10-ből 9-nek nem volt 15 évnél fiatalabb gyermek a háztartásában.

Egy tipikus home office-os 35-39 éves, nő vagy férfi egyenlő eséllyel lehet, Budapesten a szolgáltató szektorban dolgozik, és van felsőfokú végzettsége – kissé a férfiak felé tolja a távmunka valószínűségét, hogy legnagyobb arányban (16 százalék) matematikai, számítástechnikai és egyéb természettudományos képzési területen végzettek körében fordul elő, ahol a nők jellemzően kisebbségben vannak.

A távmunkára vonatkozó állításokkal egyetértők aránya (százalék) (Forrás: KSH)

Nem kerültek felszínre világmegváltó felismerések a KSH felmérésében a home office-ról, de megerősítette a korábbi feltételezéseket. A távmunkát végzők sokkal pozitívabban értékelik az otthonról történő munkavégzést, mint azok, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, azonban az otthon maradóknak nehézséget jelenthet a munkatársakkal való személyes kapcsolat hiánya, vagy a munkaidő és a szabadidő határainak tudatosítása.

Egy kínai sikersztori

A kaliforniai Stanford egyetem közgazdásza, Nicholas Bloom nagyszabású távmunka-kísérletet mutatott be egy TED előadásban, amelyet tudományosan is feldolgoztak. Pár éve a legnagyobb kínai utazási iroda, a mintegy 16 ezer munkavállalót foglalkoztató Ctrip a magas sanghaji bérleti árakkal küzdött, miközben gyorsan bővítenie kellett volna kapacitását. Egy két évig tartó kísérletbe kezdtek, amikor nyomon követték az iroda call centerében dolgozó, a programot önkéntesen vállaló munkatársak teljesítményének változását. A dolgozókat véletlenszerűen*aszerint, hogy születésnapjuk páros vagy páratlan napra esett két csoportba osztották, az egyik csoport heti 4 napot otthonról dolgozott, a másik – kontrollcsoport – pedig továbbra is bejárt a sanghaji irodába, majd 9 hónap után szerepet cseréltek.

Az eredmények megdöbbentők voltak, a távmunkások teljesítménye 13 százalékkal nőtt és közülük 50 százalékkal kevesebben hagyták el a céget a két év alatt, rengeteg toborzási és képzési költséget megspórolva a cégnek, míg a munkába járás elmaradása a rendkívül szmogos nagyváros szén-dioixid kibocsátást csökkentette valamennyire.

A teljesítmény javulásának több oka volt. Egyrészt a dolgozók ténylegesen kihasználták a 8 órás munkaidőt, nem volt több késés vagy korábbi hazamenetel és kevesebb betegszabadságot is vettek ki – emellett sokkal jobban tudtak koncentrálni a feladatukra, nem zökkentek ki annyiszor, mint egy irodai környezetben, ahol mindig történik valami*a munkavállalók nagy részének feltehetően nem volt gyereke. A Ctrip végül a kísérlet után az egész vállalatban bevezette az önkéntes távmunkát. Az otthonról dolgozókkal a cég saját számítása szerint évi 2000 dollárral több profitot érnek el munkavállalónként.

Motivációforrás is lehet

A profit mellett más is motiválhatja a cégeket a távmunkára való átállásban, főleg egy ilyen kiélezett helyzetben, mint a mostani. „Nélkülünk nincs net, nincs szolgáltatás, nincsenek készülékek” – mondta Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója, a Telekom márciusban indított Magenta Podcast sorozatának távmunkáról szóló adásában, amely a képre kattintva érhető el.

 

 

Fontos motiváló tényező volt a vállalat népligeti székházában*amely az ország legnagyobb irodaháza dolgozó mintegy ötezer munkavállaló távmunkára átállításában Kutas István szerint az, hogy rendkívül mértékben felértékelődött az új helyzetben távközlés szerepe, és így a Telekom szolgáltatása is, ami az adatforgalom exponenciális növekedése is mutatott.  

A digitalizáció mindennapi életünkre gyakorolt hatását körüljáró podcast sorozatban megszólalt tapasztalatairól D. Tóth Kriszta, a WMN online magazin főszerkesztője is. „Nem tehetjük meg azt, hogy ebből most nem tanulunk” – jelentette ki, amivel kevesen vitatkoznának. Éppen a járvány miatti korlátozások segítenek felhívni a figyelmet a javainkhoz, energiáinkhoz való tudatosabb hozzáállásra, a pazarlás elkerülésének fontosságra, kapcsolataink, az együtt töltött idő teljesebb megélésére, és általában a tudatosabb jelenlétre, amelyek mind életre szóló feladatok.

Agyalni kell rajta

A podcastban megkeresték a közösségépítésben eddig is erős Sárréti Chilifarm tulajdonosát, Bogár Márkot is, aki arról beszélt, hogyan álltak át a piacok és rendezvények nélküli időszakra. Megszólalt továbbá és Zsirai Eszter, a kijárási korlátozás által különösen sújtott Träning edzőterem egyik vezetője is, ahol teljesen új alapokra kell helyezni az üzleti folyamatokat.

Nem lehet megúszni az alkalmazkodást a túléléshez, rengeteg energiát kell fektetni abba, ami eddig szinte magától ment. „Agyalni kell rajta és kreatívnak kell lenni, az biztos” – foglalta össze Zsirai Eszter.

A vezetők felelőssége

A kreativitás, főleg ha eddig nem volt egy adott munkakör legfontosabb része, nem parancsszóra érkezik. Pár dolog azért segíthet előcsalogatni. Egy kutatás szerint azok a dolgozók kreatívabbak az új helyzetben, akik arra fókuszálnak, „miért” dolgoznak, azokhoz képest, akik inkább a „hogyan”-ra helyezik a hangsúlyt. Ez lehet, hogy túl velős összegzés, de talán iránymutatást ad arra, hogy a távmunka nem csak informatikai átállás, hanem mélyebb szintű változásokat hoz a csapatmunkában, a dinamikákban is. Ezt pedig értelemszerűen elsősorban a menedzsereknek, csapatvezetőknek kell megérteniük és reagálniuk rá, akár úgy, hogy egyenként elmagyarázzák munkatársaiknak, miért van rájuk szükség, miért fontos a munkájuk a megváltozott környezetben.

Segít a mostani rendkívüli helyzetet kontextusba helyezni az is, hogy nem egy új dologról van szó, dédszüleink dédszülei például majdnem biztosan egész életükben otthonról dolgoztak. A 19. század elején beinduló ipari forradalom előtt, a mezőgazdasági munkák miatt ugyanis ez volt a leginkább elterjedt életforma. A gyárak, a tömegtermelés megjelenésével, Európában úgy 200 éve terjedt el a klasszikus napi nyolc órás munkaidő annak minden pozitív és negatív következményével együtt.

Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Debreczeni Anna
2020. augusztus 4. 20:55 Élet, Támogatói tartalom

A tihanyi művésztelep levendula szárítójában még biztosan nem ettél mangalica sonkát

Bátor vállalás volt a Séf Fesztivál Tihanyban megálmodóitól az idén tavasszal gourmet gasztrofesztivál szervezésébe fogni a járványhelyzet miatt, főleg egy Magyarországon merőben újnak számító koncepció mentén.

Pap Iván Avatar
2020. augusztus 3. 19:10 Pénz, Támogatói tartalom

ESG befektetés: trendi, hasznos és kifizetődő?

A környezetvédelmi, társadalmi és etikus vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő befektetések állománya több mint háromszorosára nőtt 2012 óta.

Debreczeni Anna
2020. július 21. 10:44 Támogatói tartalom, Vállalat

Az SAP és a g7.hu utánajár, hogy milyen válaszokat adtak a magyar vállalatok a vírushelyzetre

Ha vállalkozást vezetsz, válaszolj erre a tucat kérdésre. A válaszokat feldolgozzuk, mindenkinek érdekes lesz.

Fontos

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.