Gyorsuló ütemben nő a külföldi munkavállalók száma hazánkban, és egyáltalán nem csak a nagy ipari üzemekben találkozhatunk velük.
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Nem csak Magyarországon, hanem a küldő országokban is napirenden van az idei érkező vendégmunkások kérdése.
A cseh gyár többségi tulajdonosa a magyar állam, a vietnámi hadsereg pedig az első vásárló. A gyár akár az orosz-ukrán háborúban is szerepet játszhat.
Kína számos mesterséges szigetet és katonai támaszpontot húzott fel a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán, a Dél-kínai-tengeren. Új fotók alapján a bázisok kietlenek, ami egyes elemzők szerint azt jelzi, hogy azok gyenge minőségűek, és nem sok katonai hasznuk van.
Mit gondolnak a kínaiak Magyarországról, és miben hasonlít jobban egy magyar egy vietnámira, mint egy kínaira? Ezekről is szó volt a G7 Podcast e heti adásában.
Ukrajna és Szerbia után Vietnám lett a magyar cégek kedvelt vadászterülete, és ezt a szabályozás is támogatja. Már ma is több ázsiai dolgozik nálunk, mint ukrán.
Üresebbek lesznek a bolti polcok, mint szeretnénk - mondta a topmenedzser.
A helyi vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország megbízható termelési helyszín legyen a nemrég betelepült összeszerelő üzemek számára.
A texasi fagy és egy tokiói tűz után a délkelet-ázsiai Covid-gócpontok okoznak fennakadásokat az autóiparban és az elektronikai gyártásban.