A világjárvány egyik legnagyobb gazdasági kihívása az ipar ellátási láncainak helyreállítása és működésben tartása. Ezen a téren kiemelt szerepe van Vietnámnak, ahol mások mellett a Samsung és az Apple beszállítói termelnek, és amely sokáig kifejezetten hatékonyan védekezett a koronavírus-járvánnyal szemben. Miután azonban a korábbiaknál fertőzőbb delta (indiai) variáns terjedni kezdett, idén áprilisban a fertőzések száma növekedésnek indult. Annyira, hogy a délkeleti-ázsiai ország kénytelen volt olyan kulcsfontosságú gyárakat is bezárni, mint amelyikben például az Apple fülhallgatóit szerelik össze.
Mostanra számos gyár újraindulhatott, szigorú előírások mellett. Jelenleg hatósági adatok szerint 150 ezer munkás él ipari parkok gyáraiban, irodáiban az ország két északi iparosodott tartományában. Ezek az emberek fémágyakon, bambuszmatracokon, sátrakban alszanak, gyári termekben vagy szélesebb folyosókon, ahol igyekeznek minél kevesebbszer érintkezni egymással a fertőzés veszélyének minimalizálása érdekében. Az otthonról visszatérők pedig karanténba kerülnek, míg le nem tesztelik őket, és a folyamatosan bent élőket is hetente vizsgálják.
Furcsa egy gyárban lakni, és kicsit nehéz volt először itt aludni, de a kollégáimmal tudjuk, hogy ez csak átmeneti állapot
– mondta az egyik gyár munkása a Bloombergnek. Egy másik üzem fiatal dolgozója igyekezett pozitívan megközelíteni a helyzetet, mondván, időnként hiányoznak a szülei, de valójában még jó is a gyárban aludni, mivel ott van klíma, így nincs az a hőség, mint az otthonában.
Több észak-vietnámi vállalatnál az irodai alkalmazottak otthonról dolgoznak, ezzel együtt a helyzet jól illusztrálja a különbségeket nemcsak a szerencsésebb és kevésbé jó helyzetben lévő munkavállalók, hanem az országok között is. A nyugati világban eleve több az otthonról végezhető munkakör, ráadásul a fejlett országokban szinte már csak az nem kapott védőoltást, aki nem kért belőle.
Vietnámban viszont csak nemrég jött létre több tízezer munkahely az összeszerelő üzemekben, sok elektronikai vállalat részben az emelkedő kínai bérek, részben pedig az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt települt az országba, hogy elkerülje az amerikai vámokat. A vietnámi kormányzat mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ezek a vállalatok továbbra is megbízható termelési helyszínként tekintsenek az országra. Ennek keretében az egyelőre szűkös oltóanyag-mennyiségből – eddig a lakosság mindössze négy százalékát oltották be a Magyarországnál tízszer népesebb országban – 400 ezer adagot különítettek el a két északi tartomány gyári munkásai számára.
Nem sok országban fordul elő, hogy ez a csoport kiemelt helyen legyen az oltási sorrendben, pedig sok gyárban növelik a fertőzésveszélyt a munkakörülmények, nem lehet például a másfél-két méteres távolságot biztosítani a dolgozók között. Valóban érdemes tehát mindent megtenni a fertőzés elkerülése érdekében, egyéni szinten már csak azért is, mert a vietnámi munkások megbetegedés esetén nem számíthatnak a nyugati országokban megszokott színvonalú egészségügyi ellátásra és társadalombiztosítási juttatásokra.
