Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2024. május 30. 05:05 Adat, Közélet

Félrevezető a magyar gyárakban robotoló képzetlen vendégmunkások képe

Százezer fő fölé nőtt a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok száma idén év elején: a KSH adatai szerint január 1-jével 100,8 ezer külföldi állampolgár dolgozott hazánkban. 2015-ben még csak 39 ezren voltak, ehhez képest gyors a növekedés. De még a 2023. január 1-jei 85,3 ezerhez képest is 26 százalékos a bővülés. (Frissítés csütörtök délben: egy szerdai konferencián Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt a vg.hu tudósítása szerint, hogy valamivel több, mint 121 ezer külföldi dolgozik Magyarországon.)

De mit tudunk róluk azokon a közhelyeken kívül, hogy minél több pénzt szeretnének keresni, ezért vállalják a sok túlórát, és jó a munkamoráljuk? Ezek általában a gyárakban – és esetleg az építkezéseken – dolgozókkal kapcsolatban hangzanak el, miközben egyre többen helyezkednek el például a vendéglátásában, és sok szolgáltatóközpont sem tudna működni külföldről idetelepült alkalmazottak nélkül. A hazánkban dolgozó külföldiek társadalma jóval változatosabb, mint a hírekben általában szereplőké, ebben a cikkben ennek néhány vetületét mutatjuk be, a fogadó közeg pár releváns jellemzőjével együtt.

Tényleg sokan vannak?

A százezres szám európai összevetésben továbbra is alacsonynak számít: az Eurostat 2023-as adatai alapján Magyarországon a munkavállalók 3,4 százaléka született másik tagállamban, ami negyede az uniós 14,4 százaléknak. Ha a második generációs bevándorlókat is figyelembe vesszük, még kisebb a magyarországi külföldi munkavállalók aránya: 4,8 százalék az uniós 21,4 százalékhoz képest.

Ehhez képest Ausztriában minden harmadik munkavállaló vagy a szülei másik országban születtek – köztük igen sokan Magyarországon. Hazánk a régión belül is zárkózott országnak számít, hiszen Csehországban is kétszer annyi a külföldi származásúak aránya (9,3 százalék), míg Horvátországban hatszorosa (20,8 százalék). Romániában (0,33 százalék), Bulgáriában (0,47 százalék) és Szlovákiában (2,31 százalék) viszont a magyarországinál is sokkal kevesebb a külföldi munkavállaló. Az adatok elég erős kapcsolatot mutatnak a gazdasági fejlettséggel: minél magasabbak a bérek egy országban, annál több külföldit vonzanak – nem véletlen, hogy Luxemburgban négyből három alkalmazott külföldi származású.

A külföldön dolgozó magyarok helyett jönnek

A gyors növekedés a külföldi munkavállalók számában úgy következett be, hogy eközben egyre több magyar dolgozik külföldön. A KSH havi adatközlései szerint 2024 első negyedévében 109 ezer magyar dolgozott külföldi telephelyen, ami 2023 hasonló időszakában még csak 101 ezer volt. Elég feltűnő, hogy nagyjából annyi magyar dolgozik külföldi munkahelyen, mint amennyi külföldi nálunk.

Azért van szükség egyre több külföldi munkavállalóra, mert a magyarok egyre nagyobb része dolgozik külföldön.

A KSH munkaerőpiaci adatközléseiben a külföldön dolgozó magyarok alatt azokat a munkavállalókat értik, akik Magyarországon élnek, itt van az állandó lakcímük, de másik országban dolgoznak. Tipikusan ilyen a már közel 55 ezer fős, naponta Ausztriába ingázó magyarok közössége. De a 100 ezer főben jelentős szerepe van a többi szomszédos országba ingázó magyarnak, illetve a kiküldetéssel jellemzően más uniós országban dolgozóknak. Különösen a németországi építőiparban alkalmaznak sokakat így. Tehát a fenti adatokban nincsenek benne azok a magyarok, akik más országban telepedtek le, az ő számuk sokkal magasabb ennél.

Magyarországra nemcsak dolgozni jönnek külföldiek, hanem tanulni, elkísérik házastársukat, a családokkal gyerekek is költöznek. Ezért összességében már 251 ezer külföldi állampolgár tartózkodott hazánkban idén év elején. Ez az egy évtizeddel ezelőtti 146 ezer főhöz viszonyítva igen jelentős növekedés.

A Fidesz migrációellenes retorikája ellenére gyorsuló ütemben nő a külföldiek száma Magyarországon.

Ahogy az alábbi grafikonon látható, a növekedés fő oka a munkavállalás: egy évtizede még a külföldiek negyede élt csak munkavállalási céllal hazánkban, idénre ez már 40 százalékra nőtt. Érdemes még kiemelni a oktatási ösztöndíjak hatását: a kormány a magyar felsőoktatásban tanuló diákok költségének sokszorosát költi arra, hogy a Stipendium Hungaricum program keretében sok ezer külföldi diákot hozzon a magyar felsőoktatásba.

A fentieket érdemes a népszámlálási adatokkal is összevetni. E szerint 2022-ben 118 ezer külföldi állampolgár volt foglalkoztatott hazánkban. Ennek az ellentmondásnak az oka az lehet, hogy a külföldi állampolgárok egy része feltehetően nem Magyarországon dolgozik. Erre jó példa a rajkai szlovákok esete, akik alapvetően Pozsonyba ingáznak napi szinten dolgozni, de Sopronban is élnek Ausztriában dolgozó osztrákok.

A részletes adatok szerint különösen az ázsiai munkavállalók száma ugrott meg: a Fülöp-szigetekről 2023-ban 6274-en dolgoztak hazánkban, ami közel hatszoros növekedés a 2022-es 1187 főhöz képest. (A külföldi munkavállalás ottani motivációiról érdemes elolvasni a Telex cikkét.) Vietnámból is közel kétszeresére nőtt a munkavállalók száma, tavaly már 5423-an voltak. Nagyot nőtt az egyéb, főként ázsiai és afrikai országokból jövők száma is.

Az ukránok száma 26 ezerről 23 ezer alá csökkent, de arányaiban így is ők vannak a legtöbben, minden negyedik külföldi munkavállaló keleti szomszédunkból jött. Szlovákia és Románia szerepe továbbra is jelentős, 8 százalékkal – egyrészt a határon átjárók, másrészt a helyi magyar közösségek miatt. Szlovákiában nem legális a kettős állampolgárság, ezért az ottani magyarok állampolgárság szerint jellemzően szlovákokként jelennek meg a magyar statisztikákban.

Budapesten koncentrálódnak

A fővárosban már hosszabb ideje megszokott – részben a jelentős munkáltatónak számító szolgáltatóközpontok miatt -, hogy sok külföldi dolgozik. Több évtizede jelentős a kínai közösség is, a lakosság 0,9 százalékát tették ki a legutóbbi népszámlálási adatok szerint.

Budapesten a lakosság 5,8 százaléka külföldi állampolgár volt 2022-ben, a kisebb városokban 1,2 százalék. Ennél még a falvakban mért 1,5 százalék is magasabb. A megyeszékhelyeken 1,9 százalék volt a külföldiek aránya. A kínaiak mellett az ukránok, vietnámiak, oroszok, franciák és olaszok mind a fővárosban koncentrálódnak.

Különösen az unión kívüli országokból érkezők koncentrálódnak Budapesten és néhány nagyobb városban – ezekben olyan gyárak működnek-épülnek, ahol szükség van a külföldi munkaerőre: Sárvár, Jászberény és Tiszaújváros jó példa erre. Emellett a külföldi diákokra épülő felsőoktatás Szeged, Pécs és Debrecen esetében van nagy hatással. Az ország legtöbb településén azonban továbbra is alig él nem uniós állampolgár.

Képzettebbek a magyaroknál

A vendégmunkások, ázsiai munkavállalók kapcsán gyakran az a kép jelenik meg a médiában, hogy alacsony képzettségűek, betanított munkára jönnek hazánkba. A népszámlálási adatok azonban azt mutatják, hogy jóval képzettebbek a külföldiek, mint a magyar átlag.

Ennek nyilván demográfiai okai is vannak, hiszen az idősebb magyar generációk tanulmányai idején még kevesen juthattak be a felsőoktatásba. Mindenesetre míg a magyar állampolgárok csupán 22 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel, a külföldieknél 35 százalék ez az arány. Csak a román állampolgárok képzetlenebbek a magyaroknál a jelentősebb küldő országok közül (17 százalék felsőfokú képzettségű), illetve Németországból is főleg képzettelenebbek jönnek, elsősorban szintén az életkori összetétel miatt, amiről még lesz szó.

Míg az összes EU-tagországból a Magyarországon élők 30 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel, az Ázsiából érkezőknél 39 százalék ez az arány, az afrikaiaknál pedig 47 százalék. Azért is lehet ez így, mert sokan Magyarországra a felsőoktatásba jönnek tanulni, majd később itt maradnak dolgozni.

A közhiedelemmel ellentétben tehát nem keveset kereső, képzetlen munkavállalók, hanem magasan képzett szakemberek jönnek leginkább dolgozni Magyarországra Afrikából és Ázsiából. Igaz, az utóbbi egy-két év intenzív beáramlása azóta módosíthatott az arányokon.

Ez olyan szempontból is érdekes, hogy a kormány számára – ellentétben az uniós törekvésekkel – nem prioritás a felsőfokú végzettségűek számának növelése. Ettől függetlenül a hazai munkaerőpiac keresi és díjazza a diplomát, és ha nem találnak a munkaadók kellő számban ilyen munkavállalókat, akkor egyre nagyobb szükség lesz a külföldről idecsábított szakemberekre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le MagyarországA magyar diákokat drága külföldi ösztöndíjasokkal pótolta a kormány a hazai egyetemeken. Miközben egyre kevesebb magyar fiatal jár a hazai felsőoktatásba, annak minősége is folyamatosan romlik.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy a külföldiek jóval fiatalabbak, mint a magyar állampolgárok. Főként a 20-39 éves korosztályba tartoznak – ezért is magasabb az iskolai végzettségük, és dolgoznak közülük arányaiban többen. Csak a németek és a hollandok jelentenek kivételt: közülük az idősek jönnek nagyobb arányban Magyarországra, hogy itt telepedjenek le nyugdíjas éveikre.

Ezt támasztja alá a külföldi állampolgárok gazdasági aktivitás szerint megoszlása is. Érdekes Dél-Korea esete: a férfiak 70 százaléka dolgozik, a nőknél csak 28 százalék ez az arány. A felpörgő gyárépítéseken és az elkészült üzemekben dolgozó dél-koreai szakemberek házastársainak nagy része nem dolgozik, ami nem meglepő, ha az illetők csak aránylag rövid, legfeljebb páréves kiküldetésre jönnek hazánkba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárbanHatározott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell-e félteni a magyar dolgozókat a vendégmunkásoktól?Az ellenzék szerint káros a vendégmunkásokat hazai jelenléte, a kormány szerint a magyar munkahelyeket védik. De mi történik eközben a munkahelyeken?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több ellenzéki párt próbálkozik a vendégmunkásokkal fogást találni a FideszenA Mi Hazánk, a Jobbik, a DK, és a Momentum után az MSZP is a vendégmunkások beengedését kritizálja, amiben még a fideszesek szűk többsége is velük van.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet india külföldi munkavállalás migráció Thaiföld vendégmunka vendégmunkás Vietnam Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 12:50 Adat, Közélet

Rendszerszintű félreszámlálás biztosan nem volt a főpolgármester-választáson

Statisztikai eszközökkel egyértelműen kimutatható problémák nem voltak a vasárnapi szavazatszámlálás során a fővárosban.

Fontos

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Gergely Péter
2024. június 15. 17:33 Pénz

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.