A hatósági árak bevezetésekor az átlagjövedelemhez képest jóval drágábbak voltak az üzemanyagok, mint most.
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
A szektor szereplői sohasem magyaráztak meg egy fontos részletet, így aztán nem értik a fogyasztók, hogy miért olyan magas a kereskedelmi árrés, és mi az oka annak, hogy az adók nélküli üzemanyag áraink az EU-ban a legmagasabbak közé tartoznak.
Nem tudta magasan tartani az árat az olajkartell, ami Oroszországnak rossz hír, az autósoknak viszont annál jobb.
A nyersolaj ára, a forintárfolyam és a finomítói árrések szerepe lényegesen nagyobb annál, mint hogy magyar oldalról is folyik a háború sújtotta ország ellátása üzemanyagokkal.
A nemzetközi folyamatok miatt az év vége felé haladva további üzemanyagár-emelkedésre számíthatunk, 2024 elején pedig megemeli a kormány a jövedéki adót.
Az ország számos kútján elfogyott a nem hatósági áras üzemanyag is, a Mol szerint a hétvégi „pánikvásárlás” során az átlagosnál másfélszer több benzint vásároltak a magyar kutakon.
Ha még több termék árát rögzítik, azzal a káros mellékhatásokat is szélesebb körűvé teszik, miközben egyáltalán nem biztos, hogy ettől az infláció csökkenni fog.
Több mint két évtizedes csúcsra emelkedett az infláció júliusban, ám a hatósági üzemanyagár nélkül még ennél is sokkal magasabb lenne a mutató.
Folyamatosan szűkíti a kormány azok körét, akik jogosultak a hatósági áron megvásárolni az üzemanyagot, a legutóbbi döntésük hozza vissza az államnak a legtöbb pénzt.