Nem lehet büntetlenül arra kényszeríteni a kutakat, hogy a reális 545-550 forint helyett 480-ért adják a benzint és a dízelt. Főleg nem akkor, ha az olaj tovább drágul.
Az elmúlt hetekben jó eséllyel már igen, amit ugyanis elbukik a költségvetés az áfán, azt többszörösen hozhatja vissza a jövedékiadó-bevételen.
Antiinflációs intézkedések 2.0 csomagját jelentik be a jövő héten.
Az európai trendek alapján még mindig 500 forint körül kellene lennie az üzemanyagáraknak, mégis már két hete a 480 forintos hatósági ár alatt vannak. Miért mondanak le a kereskedők a sokmilliárdos nyereségről?
Csak az észtek és a litvánok mutattak nálunk magasabb számokat októberben.
Az infláció ellen nem véd szinte semmit a mostani lépés, de ha mégis, akkor dönteni kell majd a nagy áremelkedés vagy a benzinkutak tönkretétele között.
A gázolaj után bűvös 500 forintos szinthez közelíti a benzin átlagára is, de bizonyos szempontból 2019 előtt mégis rosszabb volt a helyzet. De mi történik a régióban?
A fosszilis üzemanyagok állami támogatásának leállítása önmagában harmadával csökkentené a globális szén-dioxid-kibocsátást az IMF jelentése szerint.
Az üzemanyagárak mellett a keresetek is nőttek, bosszantó tehát a 450 forintnál drágább benzin, mégis többet tankolhatunk belőle, mint tíz éve.
Részben azért tankolhatunk viszonylag olcsón, mert Amerikában ész nélkül öntötték a pénzt a palaolajbányász cégekbe. Most már viszont profitot akarnak látni.