Százezren néztek meg egy olyan videót a Megafon YouTube-csatornáján, amelyben alig találni nem a megtévesztést szolgáló mondatot.
Az autógyártók mellé állt két európai kormány is a környezetvédelmi normák lazításának ügyében, Carlos Tavares, a Stellantis-csoport vezetője szerint viszont ismert volt a határidő, és most eljött a verseny ideje.
A környezetvédelmi szabályok további enyhítését kérik a gyártók, de olcsóbb modellek tömeges piacra dobása révén is elkerülhetik a büntetést.
A naperőművek mellett a lakosság spórolása és nagy ipari üzemek leállása, visszafogása is hozzájárult az üvegházhatású gázkibocsátás jelentős csökkenéséhez.
2023-ban az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt, és ezzel történelmi csúcsra emelkedett a globális szén-dioxid-kibocsátás a Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint.
A fejlett országokban a 2000-es évek vége óta csökkenő szén-dioxid-kibocsátás mellett nő a gazdaság, és a legtöbb feltörekvő és fejlődő országban is meglazult az összefüggés.
A világ leggazdagabb 1 százaléka, 77 millió ember ugyanannyi szén-dioxid kibocsátásáért felelős fogyasztásán keresztül, mint az emberiség legszegényebb kétharmada, 5,1 milliárd ember.
Horvátország mellett India, Vietnám, Dél-Afrika, Indonézia és a Fülöp-szigetek is a szénmentes jövő irányába mutató bejelentéseket tett. Hazánk valószínűleg mindegyiküket megelőzi ezen a téren.
Kína szénstopra vonatkozó bejelentése ígéretes, de sok múlik a részleteken, és az energiakrízis aggodalomra ad okot a klímacsúcs előtt.
Európa sorsa jelenleg az időjárás kezében van: egy átlagosnál hidegebb tél esetén az elszálló energiaárak tönkretehetik az európai ipart és élelmiszertermelést, brutális inflációt okozva.