Fényesebb lenne a magyar környezetvédelmi siker, ha nem kellene hozzá az ipar vergődése
Magyarország már tavaly elérte 2030-as klímapolitikai célját az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint, ugyanis a törvényi vállalás szerint az 1990-es bázisévhez képest 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig, ám tavalyra már 43 százalékos mérséklődést sikerült elérni. 2022 és 2023 között 9,5 százalékos visszaesés történt.
Igen, de: a gazdaság teljesítménye is csökkent tavaly, ráadásul több olyan nagy üzem is bajba került, amelyek működése sokat számít az ETS uniós kvótakereskedelmi rendszerhez köthető kibocsátás szempontjából. (Az itt nyilvántartott szennyező létesítmények kibocsátása éves alapon 13,6 százalékkal esett vissza a múlt évben.)
- Leállt tavaly a Nitrogénművek, méghozzá épp a 2023 júliusában megjelent, a szén-dioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet okozta többletköltségek miatt. A kvótaadó az építőanyag-gyártóknak is fájt, a Dunaferrnél pedig tavaly leállították a kohókat.
- Az ipari termelés is csökkent tavaly az előző évi szinthez képest, a feldolgozóipar egészében 4,3 százalékkal kevesebb terméket állítottak elő a vállalatok. Ez a visszaesés idén is kitart, jórészt az autópiac problémái miatt.
Előzmények: a kibocsátás alakulásán komoly lenyomatot hagynak a krízisidőszakok, a 2008-as gazdasági visszaesést követően, de már az 1990-es transzformációs válság után is érzékelhető volt, hogy a kezdeti jelentős csökkenés után nem vagy csak nagyon lassan tér vissza az emisszió szintje a recesszió előttire.
Alulnézet: óvatossá vált a lakosság is, ami jól látszik a gáz, a benzin és a gázolaj fogyasztási adatain, de az üzemanyagok mellett általában véve is csak nagyon keveset, a lehetőségeiktől elmaradó szinten fogyasztanak a magyar háztartások. A „tudatos” fogyasztói magatartás szerepét a tavalyi kibocsátáscsökkenésben a minisztériumi közlemény is hangsúlyozta.
- Az energetikai kibocsátás visszaesésében annak is szerepe volt, hogy a naperőművek termelése 47 százalékkal nőtt a minisztérium adatai szerint.
Mi várható? A 2030-ra kitűzött 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célszám 50 százalékra növelését kezdeményezte Lantos Csaba energiaügyi miniszter, ami már évek óta napirenden van az unióban. A végső cél a dekarbonizáció elérése 2050-ben, aminek első mérföldköve egyelőre az, hogy 2030-ra az ország teljes kibocsátása az 1990-es szint 60 százaléka alá süllyedjen.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
