Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2024. június 21. 05:04 Közélet, Vállalat

Nagyon fáj a külföldi tulajdonú cementgyártóknak a nyakukba varrt adó

Tavaly nyáron Lázár János építési és közlekedési miniszter azt jósolta, hogy „nagy cementcsata” következik majd „a németekkel és az osztrákokkal”, miután meglesznek a Magyar Építési Törvény elfogadása utáni első közbeszerzési döntések, amelyeket már nem a külföldiek fognak megnyerni.

Azóta ugyan nem sok nyilvános jelét látni annak a nagy csata beindult volna, de az érintett cégek tavalyi eredményein már nem csak az látszik, hogy az építőiparban visszaesett a termékeik iránti kereslet, hanem az is, hogy

az ellehetetlenítésükre hozott kormányzati intézkedések is fájnak nekik.

Tavaly ugyanis öt fontosabb külföldi tulajdonú magyarországi építőanyaggyártóból három is veszteséges lett.*A Wienerberger Téglaipari Zrt., amelyre a kiegészítő bányajáradék szintén vonatkozik, cikkünk megjelenéséig nem adott le beszámolót.

De mielőtt rátérnénk ennek a részleteire, érdemes röviden összefoglalni, hogy eddig milyen intézkedéseket hozott a kormány a külföldi építőanyag-gyártók hazai piacról való kiszorítására. 

  • 2021 júliusa óta a kormány által meghatározott árnál drágábban értékesítő, 3 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, főleg homok-, kavics- és cementgyártó vállalatoknak az e feletti bevétel 90 százalékát kiegészítő bányajáradék formájában le kell adózniuk;
  • 2023. február közepe óta ez a különadó a tégla-, kerámia- és csempegyártókra is vonatkozik;
  • tavaly májusban az állam a korábban bevezetett exportkorlátozást állami elővásárlási joggal egészítette ki 15 termékre, ami azt jelenti, hogy az exportra szánt terméket az állam az általa meghatározott áron átveheti, és az érintett cég a többletpénzt csak bírósági úton hajthatja be;
  • tavaly júliusban pedig az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid kvóta adót vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre, amelyet számos építőanyaggyártónak is meg kelett fizetnie.

A kormány nem titkolja, hogy az intézkedésekkel az volt a célja, hogy megnehezítse a zömében külföldi tulajdonban lévő hazai építőanyaggyártó cégek gazdálkodását. Ezzel párhuzamosan a német sajtóban arról is cikkeztek, hogy az érintett cégekhez hazai üzleti köröktől felvásárlási ajánlatok érkeztek. Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly az Mfor.hu-nak azt mondta, kifejezett cél, hogy kiszorítsák a piacról a külföldi építőanyag-gyártó cégeket, és azt szeretnék, hogy

tíz év múlva az állami beruházásokat magyar gyártók magyar alapanyagaiból készített termékekből valósítsák meg, magyar kivitelezők a profitot magyaroknak termelve.

A tavalyi eredmények alapján az érintett cégek jelentős része megérezte a kormány keménykedését. Különösen a júliusban visszamenőlegesen bevezetett, a legtöbb szén-dioxid kibocsátó üzemet fura módon már duplán adóztató szén-dioxid-kvóta adó jelentett nagy terhet, ami a nagy hazai cementgyáraknak fájt igazán.

Nagy mínuszok

Az alábbi ábrán azoknak a külföldi tulajdonú vállalatoknak a gazdálkodását mutatjuk be, amelyeknek tavaly kiegészítő bányajáradékot vagy szén-dioxid kvóta adót (vagy mindkettőt) kellett fizetniük. A királyegyházi cementgyárat üzemeltető svájci Holcim tavaly 2022 után újra veszteséges lett, mínuszos évet zárt a német tulajdonú, tetőcserepeket gyártó Creaton is, és az is látszik, hogy az osztrák tulajdonú, csempegyártással foglalkozó Zalakerámia tavaly már zsinórban harmadik éve volt veszteséges.

 

Szintén mínuszban zárta volna az évet a váci és a beremendi cementgyárat üzemeltető Duna-Dráva Cement Kft., amelynek német tulajdonosai tavaly azt nyilatkozták, hogy egy „gyorsan bővülő magyar cégcsoport” meg nem nevezett tulajdonosától felvásárlási ajánlatot kaptak. A Heidelberg Materials és a Schwenk Zement tulajdonában lévő cég beszámolója szerint ezt végül úgy tudták kikerülni, hogy egyrészt eladták a cégcsoporthoz tartozó hollandiai bejegyzésű CEEM Investment Fund nevű pénzügyi céget, amely balkáni országokban üzemeltet cement- és betongyárakat., másrészt az előző évhez képest jóval több bevételt szereztek szén-dioxid-kvóták értékesítéséből. 

A vállalat normál gazdálkodása nagyon nehézkes volt tavaly: a cement üzletág értékesítési bevétele valamivel több mint 15, az építőanyag üzletágé csaknem 5 százalékkal esett vissza, a cég teljes ábevétele pedig csaknem negyedével csökkent 2022-höz képest. A beszámolóból az is kiderül, hogy a vállalatnak jelentős pluszköltségeket okoztak a kormány elmúlt években hozott intézkedései.

A kiegészítő bányajáradék a visszaeső eladások ellenére is  3,3 milliárd forint plusz terhet jelentett a cégnek 2022-höz képest, a tavaly nyáron visszamenőleges hatállyal bevezetett szén-dioxid-kvóta adó pedig 7,8 milliárd forintot vitt el. Hogy ennek a mértéke érezhető legyen: a cég teljes árbevétele 68,1 milliárd*Az ábrán az egyedi beszámoló szerinti adatok szerepelnek, a konszolidált beszámoló szerint az árbevétel tavaly 80,85 milliárd forint volt. forint volt tavaly.

A nehézségek ellenére a cég igyekezett a munkavállalói állományát szinten tartani, stratégiája pedig a nehéz időszak kibekkelése lehet. A cementgyárakat üzemeltető cég a 24.hu-nak tavaly és tavalyelőtt is azt nyilatkozta, hogy nem tárgyalnak az üzemek eladásáról, és a lap cikke szerint a vállalatnál vélhetően arra is számítanak, hogy az EU-s kötelezettségszegési eljárásokban – ami a bányajáradék és a cementtermékek exportkorlátozása miatt folyik – végül elmarasztalják a kormányt, és jelentős mértékű kártérítésben részesülnek.

A kormány intézkedései tavaly a leglátványosabban a már említett királyegyházi cementgyárat üzemeltető Holcimnek fájtak, amely veszteséges is lett tavaly.

A kiegészítő bányajáradék a meredeken emelkedő energia, nyersanyag és munkaerő költségek mellett nem tette lehetővé a nyereséges működést, illetve a piaci növekedést

– írja a cég a tavalyi beszámolójának kiegészítő mellékletében. Ebből egyébként az is kiderül, hogy a Holcim is részben a szén-dioxid-kvóták eladásával igyekezett csökkenteni a veszteségét: amíg 2022-ben 2,76 milliárd, tavaly már 6,63 milliárd forintért adtak el ezekből. 

A cég 3,1 milliárd forintnyi szén-dioxid-kvóta adót fizetett, ami egyébként jóval alacsonyabb a G7 által tavaly nyáron, az adó bevezetésekor becsült (6,8 milliárd forint) tehernél. Kérdésünkre a Holcim ezt azzal magyarázta, hogy tavaly 2022-höz képest több mint 40 százalékkal csökkentették a cementgyár karbonlábnyomát.

Ezt egyrészt a cementgyártási technológia módosításával és az alternatív tüzelő- és nyersanyagok arányának folyamatos növelésével, a hagyományosnál alacsonyabb kibocsátással gyártott cementek körének bővítésével érték el, másrészt viszont az építőipari rendelések visszaesése miatt a gyárnak kevesebbet kellett termelnie. Ezek mellett azért is volt alacsonyabb a teljes adóteher, mert a szén-dioxid kvótaadót tonnánként 40 euróról 36-ra csökkentette a kormány az eredeti rendelethez képest, és a forint-euró-árfolyam változása is mérsékelte a tételt.

A cég beszámolója azt is megjegyzi, hogy a kibocsátáscsökkentés ugyan sikerült, de ennek folytatását nehezíti, hogy a kiegészítő bányajáradék, és a kvótaadó miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a tervezett zöld beruházásaikat.

A különadók nem csak a hazai építésgazdaságot lassítják, és a külföldi építőanyag behozatallal szembeni versenyképességet rontják, de rendkívül káros hatással vannak az üzemegységeket körülvevő helyi közösségek számára is

– írták a beszámolóban.

Végül kevesebb céget sarcoltak

Tavaly nyáron a 2022-es kibocsátási adatok alapján úgy számoltunk, hogy az osztrák tulajdonú, égetett tégla- és cserépgyártásban idehaza piacvezető Wienerbergerre, a Creatonra, az osztrák tulajdonú, csempegyártással foglalkozó Zalakerámiára, és a szintén osztrák hátterű Leier két magyarországi téglagyárára is vonatkozik a kvótaadó.

Megkeresésünkre ugyanakkor a Creatontól – amely a beszámolója szerint ilyen adót tavaly nem fizetett – azt a választ kaptuk, hogy a rendelet egy másik fontos pontját is módosították utólag, és így csak azoknak a cégeknek kellett fizetniük, amelyeknek a kibocsátása 2019 és 2022 között meghaladta a 25 ezer tonnát. Mivel eredetileg a rendeletben 10 ezer tonna szerepelt, így a Creatonra, a Wienerbergerre és a Zalakerámiára nem vonatkozott tavaly a kvótaadó. 

A Leier, amelynek az építőipar mélyrepülése miatt 25 százalékkal csökkent az árbevétele, úgy hozott össze 5 milliárd forintos nyereséget, hogy közben több mint fél milliárd forintnyi (553 millió forint) kvótaadót is kifizetett, igaz a cég állománya sem maradt érintetlenül: idén áprilisban körülbelül tizedével kevesebben dolgoztak a vállalatnál, mint 2023 elején. A kvótaadó gazdálkodására gyakorolt hatását mindenesetre a Leier beszámolója nem említi, megjegyzi viszont, hogy a következő évben kis mértékű javulással számolnak, a stagnálás helyett némi növekedést is elképzelhetőnek látnak a cégnél.

A beszámolóik alapján egyébként a Creatonnak és a Zalakerémiának a kiegészítő bányajáradék nélkül is rossz éve volt. 

A tetőcserepeket és egyéb kiegészítőket gyártó Creaton árbevétele több mint harmadával esett vissza tavaly, amit a beszámoló szerint a megrendelések visszaesése okozott, és a cég 3 millió forintos veszteséggel zárta az évet. A Zalakerémiának pedig még ennél is rosszabb éve volt: a cég árbevétele 32-ről 12 milliárd forintra csökkent, és újra veszteséges lett (650 millió forintos mínusszal).  Tavaly júniusban a cég a tófeji üzemének leállítása mellett döntött, ami a létszámadatokon is meglátszik: 2022-ről 2023-ra az alkalmazottak átlagos létszáma csaknem lefelőzödött, 661-ről 361-re csökkent.

(A cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a Creatonnak 3 milliárdos vesztesége volt tavaly, de ez csak 3 milliós veszteség volt. A hibáért elnézést kérünk.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegadóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még teljesen ingyenessé tett volnaBige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár meg is van a kormány őszi ellensége a cégvilágbanÚjabb csatába indul a kormány a külföldi építőanyag-gyártók ellen, őszre derül ki, hogy pontosan hogyan.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Zalakerámia példája jól mutatja, hogyan próbálja a Fidesz kiszorítani a külföldi tulajdonosokat az építőipari alapanyaggyártásbólLázár János korábban nyíltan beszélt arról, hogy szeretné megváltoztatni az építésgazdaságnak az alapanyag részét is, hogy ott is minél több magyar legyen

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat adó cement cementgyár csempe építőanyag építőanyaggyártók szén-dioxid kvóta adó tégla Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.