Ősszel újabb lépést tenne a külföldi építőanyag-gyártók hazai piacról való kiszorítása érdekében a kormány, miután két éve bevezette, majd idén kiterjesztette a bányajáradékot, májusban elővásárlási joggal ruházta fel az államot egyes építőanyagokra, majd júliusban szén-dioxid kvóta adóval sarcolt meg számos, idehaza jelentős szereplőnek számító külföldi céget.

Ahogy arról a Hvg.hu a kormány honlapjára feltöltött dokumentum alapján nemrég beszámolt, már előkészítési fázisban vannak, és őszre készülhetnek el azok a részletszabályok, amelyek alapján az államnak már nemcsak az építőanyagokra, hanem az azokat gyártó vállalatokra is elővásárlási joga lenne. A jogalkotási munkaterv szerint a szabályozást előkészítő Építési és Közlekedési Minisztérium októberben kezdheti meg a szabályozás egyeztetését, de a parlament elé idén még várhatóan még nem kerül kész törvénytervezet.

Bár a dokumentumokban nem jelenik meg, a kormány egyáltalán nem rejti véka alá, hogy az intézkedésekkel a célja a hazai építőanyag-piacon domináns, főleg osztrák és német tulajdonú vállalatok kiszorítása a piacról.

Kifejezett célunk, hogy kiszorítsuk a piacról a külföldi építőanyag-gyártó cégeket. Azt szeretnénk, hogy tíz év múlva az állami beruházásokat magyar gyártók magyar alapanyagaiból készített termékekből valósítsák meg magyar kivitelezők a profitot magyaroknak termelve

– mondta például Lázár János építési és közlekedési miniszter július elején az Mfor.hu kérdésére, azt is elárulva, hogy „vagy cégek direkt pénzügyi támogatásában vagy egyes jelentős külföldi szereplők felvásárlásának támogatásában gondolkodnak”.

A magyar kormány szándékaira a német sajtó is felfigyelt, több cikk is foglalkozott az elmúlt időszakban a kiszorítósdival. Áprilisban a Der Spiegel részletes cikkben írt arról, hogy habár Orbán Viktor és kormányai mindig nagyon előzékenyek voltak a német cégekkel, ez a korszak lezárult.

A cikkben idézi Gunther Krichbaum kereszténydemokrata politikust, aki szerint az Orbán-kormány maffiamódszerekkel igyekszik elérni a céljait. Először olyan intézkedéseket hoznak, amelyek megnehezítik és veszteségessé teszik a megcélzott cégek működését, majd megjelennek a kormányhoz közeli üzletemberek nehezen visszautasítható ajánlatokkal. 

A cikk erre egy konkrét példát is hoz. Eszerint a váci és beremendi cementgyárakat üzemeltető Duna-Dráva Cement Kft. két német tulajdonosa, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement tulajdonosai tavaly egy „gyorsan bővülő cégcsoport” meg nem nevezett tulajdonosától kaptak levelet, melyben ajánlatot tett a leányvállalat felvásárlására, majd az együttműködésüket előre is megköszönve felajánlotta a személyes tárgyalások megkezdését.

A Heidelberg egyik vezetője a lapnak azt mondta, egyértelmű, hogy a kormány azt szeretné, hogy adják el a céget. A Frankfurter Rundschau augusztus eleji cikke az E.ON mellett szintén a Heidelberg Materials példáját hozza, ebben a cikkben pedig a cég ügyvezetője is nyilatkozik, aki szerint „készen állnak a harcra” az ellenséges környezetben.

Amilyen nehéz terep lett mára a hazai piac ezeknek a cégeknek, a harc nem lesz könnyű, ez egyértelművé válik akkor is, ha végigvesszük azokat az intézkedéseket, amiket eddig a kormány a pálya meredekebbé tétele céljából hozott:

• 2021 júliusa óta a kormány által meghatározott árnál drágábban értékesítő, 3 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, főleg homok, kavics és cementgyártó vállalatoknak az e feletti bevétel 90 százalékát kiegészítő bányajáradék formájában le kell adózniuk;
• 2023. február közepe óta ez a különadó a tégla-, kerámia- és csempegyártókra is vonatkozik;
• májusban az állam a korábban bevezetett exportkorlátozást állami elővásárlási joggal egészítette ki 15 termék esetében, ami azt jelenti, hogy az exportra szánt terméket az állam az általa meghatározott áron átveheti, és az érintett cég a többletpénzt csak bírósági úton hajthatja be;
• júliusban pedig az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid kvóta adót vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre vonatkozóan, amelyet számos építőanyaggyártónak is meg kell fizetnie.

Az alábbi ábrán a fenti intézkedések által érintett néhány jelentősebb piaci szereplő üzleti eredményét ábrázoltuk az elmúlt évekre vonatkozóan.

Az látszik, hogy habár egy részük még tavaly is nyereséges maradt, de például a királyegyházi cementgyárat üzemeltető, svájci tulajdonú Holcim hosszú évek után tavaly volt először veszteséges, és az említett Duna-Dráva Cement is csak minimálisan volt nyereséges, főleg az előző évek eredményeihez képest. A két éve veszteséges Zalakerámiánál pedig már olyan komolyak a bajok, hogy osztrák tulajdonos tavasszal csoportos létszámleépítést lebegtetett be a cég tófeji üzemében.

Így várhatóan mozgalmas időszaknak néz elébe a hazai építőanyaggyártás, a kormányzati mozgolódáson kívül már csak azért is, mert a termelés az év eje óta mélyrepülésben van. Azzal kapcsolatban pedig, hogy mi várható, érdemes újra Lázár János szavait idézni: 

Nagy cementcsata lesz a németekkel és az osztrákokkal. De csak akkor, ha meglesznek a Magyar Építési Törvény (MÉT) elfogadása utáni első közbeszerzési döntések, amiknél már nem a külföldiek fognak nyerni. Heves támadásokra számítunk a németek és az osztrákok részéről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegadóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még teljesen ingyenessé tett volnaBige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Zalakerámia példája jól mutatja, hogyan próbálja a Fidesz kiszorítani a külföldi tulajdonosokat az építőipari alapanyaggyártásbólLázár János korábban nyíltan beszélt arról, hogy szeretné megváltoztatni az építésgazdaságnak az alapanyag részét is, hogy ott is minél több magyar legyen

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat építőanyag építőanyaggyártók külföldi cégek Olvasson tovább a kategóriában