Világverő hatékonyságot ért el az állami vasúttársaság a kozmetikázott utasforgalmi adatokkal.
Több mutató alapján is kiemelkedően csökkent a szegénység itthon, noha még mindig magas más EU-tagállamokhoz képest.
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Akadnak kérdőjelek a külügyminisztériumi statisztikák körül, de a magyarországi beruházási tendenciák valóban szembementek a közelmúltban kedvezőtlen globális trendekkel.
Bár az országon belüli különbségeket is években lehet mérni, a koronavírus-járvány évtizedes eredményt tett tönkre.
Az érettségi, a szakképesítés és a főiskolai diploma is jelentős bértöbbletet hoz a munkaerőpiacon, a kormány a tankötelezettség leszállításával mégis több ezer fiatalt engedett ki 8 általánossal az oktatási rendszerből.
Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.
Nagyon eltérő a nő-férfi arány a kórházakban a gazdag és a szegény országok között.
Magyarországon a járvány első hullámában is 4,6 százalékos reálbér-emelkedést mutattak a számok, míg Csehországban a válság hét év óta először vezetett 2,5 százalékos csökkenéshez az első fél évben.
Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.