A legszebb hazai szegénységről szóló statisztikát találta meg Rogán, de a lényegi trendekkel kapcsolatban igazat mondott
Uniós szinten is kiemelkedő magyarországi szegénységcsökkenésről beszélt nemrég Rogán Antal. Mindennek volt alapja a kijelentései közül, még ha nem is fogalmazott a legpontosabban, és a lehető legszebb statisztikát választotta az elérhetőek közül.
Mi történt? Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter pénteken a Tranzit Fesztiválon tartott előadásában arról beszélt, hogy az EU-ban talán a legnagyobb mértékben csökkent Magyarországon 2015 óta a szegénység.
„A munkaalapú gazdaság, a hozzá kapcsolódó adópolitika, a családtámogatások és a rezsicsökkentett árak ahhoz vezettek, hogy Magyarországon 1,1 millióval kevesebb a szegénységben élők száma 2015 óta. Ez Európában talán a legkedvezőbb változás, ami az uniós országok között bekövetkezett” – mondta.
Számokban: 2015-ben a népesség 26,3 százaléka, 2 millió 541 ezer ember volt a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója szerint hátrányos helyzetben a KSH szerint. A legfrissebb, 2022-es adatok szerint a népesség 19,6 százaléka, 1 millió 863 ezer fő érintett. Három szegénységi dimenzióból áll össze a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázata, ezek így alakultak:
2015-ben a jövedelmi szegénységi arány 14,5 százalék volt, összesen 1 millió 398 ezer fő élt a szegénységi küszöb alatt (olyan háztartásban, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát). Ennek az aránya 2022-ben 13 százalék volt, 1 millió 232 ezer embert élt a szegénységi küszöb alatt (ami folyamatosan változott az évek során).
A súlyos anyagi deprivációban élők – olyan személyek aránya, akik meghatározott 13 tétel közül legalább 7-ben anyagi okból hiányt szenvednek – aránya 16,2 százalék volt 2015-ben, 1 millió 878 ezer fő tartozott ide. 2022-ben ez 10,4 százalék volt, összesen 981 ezer emberrel.
A munkaszegénységben, tehát olyan (nagyon alacsony munkaintenzitású) háztartásban élők aránya, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával, 2015 és 2022 között 6,1-ről 3,8 százalékra csökkent, tavalyelőtt 363 ezer embert érintett a munkaszegénység (bár ennek a módszertana 2021-ben megváltozott).
Alulnézet: Rogán nem beszélt arról, hogy pontosan milyen mutatóra gondolt, de
a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma mintegy 680 ezerrel,
a jövedelmi szegénységben érintettek száma 166 ezerrel,
a súlyos anyagi deprivációban élők száma 897 ezerrel,
a munkaszegénységben élők száma pedig legfeljebb 300 ezerrel csökkent.
Igen, de: az Eurostat adatbázisa alapján 2015-ben 2 millió 970 ezer magyar számított a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziójában érintettnek, 2023-ban pedig már csak 1 millió 872 ezer, ami pont 1,1 milliós csökkenés, erre utalhatott tehát Rogán Antal.
A KSH és az Eurostat adatai közti eltéréseket valószínűleg módszertani eltérések okozzák, illetve az is fontos, hogy az Eurostat adatbázisában megjelenő adatok vonatkozási éve egy évvel le van maradva. Tehát az idézett idősor a 2014 és 2022 közti változást mutatja.
Felülnézet: az uniós országok körében Bulgáriában (-13,3 százalékpont) és Romániában (-12,5 százalékpont) is jobban csökkent a szegénység az uniós mutató szerint, mint itthon, de a magyar szegénységcsökkenés is kiemelkedő az uniós mezőnyben (-10,9 százalékpont).
És ugyan a fenti mutató alapján nehézkes a nemzetközi összehasonlítás – mivel például része a relatív jövedelmi szegénység, a szegénységi küszöb pedig nagyon eltérő lehet uniós országtól függően -, a fogyasztási lehetőségekről jóval egyértelműbben árulkodó súlyos anyagi depriváció alakulásában is hasonló volt a helyzet.
Sőt, ez alapján csak Bulgáriában volt nagyobb a szegénységcsökkenés, mint Magyarországon, igaz, a mutató alapján az is látszik, hogy Magyarországnál uniós összehasonlításban csak Romániában, Bulgáriában és Görögországban több a szegény arányaiban.
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.