Az országos statisztikák időnként hatalmas regionális eltéréseket fednek el, ezért nagyon fontosak az olyan adatgyűjtések, amelyek révén azokon belül egy-egy térséget részletesebben is jellemezhetünk. Az Eurostat nemrégiben közzétett regionális évkönyvéből kiderül például, hogy noha általában is jellemző az uniós országokban, hogy a fővárosokban és környékein idősebb korukban szülnek a nők, a központi régió és az azon kívüli részek közötti különbség e tekintetben kifejezetten hangsúlyos a kelet-európai országokban: Romániában, Magyarországon és Szlovákiában az országos átlagokhoz képest 2,2-2,3 évvel magasabb a fővárosokban szüléskor mért medián életkor. (Amelynél ugyanannyian szülnek fiatalabban, mint idősebb korban.)
A posztszocialista országokban tehát kevésbé egyöntetű a gyerekvállalás idejének kitolódása, ezekben az országokban jellemzően a fővárosi anyák kora éri el szüléskor a 31,4 évnél húzódó uniós mediánt, amit jól szemléltet Magyarország esete is az alábbi térképen.
A fenti ábrán Budapesttel szemben a másik szélsőség Észak-Magyarország, ahol nem csak a szüléskori életkor kifejezetten alacsony uniós összehasonlításban (a 240 köztes méretű uniós közigazgatási egység*NUTS2 egységek, ezek Magyarországon a megyék szintje fölé szervezett régiók. közül mindössze 12, zömmel bolgár és román térségben rögzítettek az észak-magyarországinál alacsonyabb adatot), hanem a születéskor várható élettartam is. Az egészségügyi szolgáltatások minőségével, a társadalmi, gazdasági, kulturális és éghajlati körülményekkel is összefüggő mutató értéke Észak-Magyarországon 74,5 év, ami több, mint négy évvel marad el a Budapesten mért értéktől, továbbá az EU területén mindössze egy romániai és egy bolgár térség jellemezhető az itteninél is kedvezőtlenebb életkilátásokkal.
A várható élettartam szempontjából sajnos egy másik magyar régióban, az Észak-Alföldön se sokkal jobb a helyzet: ugyan az itt születettek átlagosan egy évvel hosszabb életre számíthatnak a statisztikák szerint, még a 75,5 éves érték is olyan alacsonynak számít uniós összehasonlításban, hogy csak nyolc – zömmel szintén bolgár és román – régió adatait múlja felül. A budapesti 78,7 éves adat is évekkel elmarad az uniós átlagtól, amely 81,1 év volt 2017 és 2019 között.
A viszonylag szomorú magyarországi kilátások szempontjából vélhetően nem közömbös, hogy az orvosok lakosságarányos száma több régióban is meglehetősen alacsony: míg az Európai Unióban százezer lakosra átlagosan 382 orvos jut, addig például a már sokat emlegetett Észak-Magyarországon mindössze 239. Budapest ugyan kiemelkedő ebből a szempontból, de a fővárosi ellátórendszer fejlettsége helyett inkább az ország Budapest-központúságára utal.
Az éles területi különbségek a halálozási rátát nézve is megmutatkoznak: az Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld alkotta nagyrégió*Ez az Alföld és Észak nevezetű NUTS1 szintű térség. a legmagasabb standardizált halálozási arányszámmal jellemezhető európai térségekhez tartozik, vagyis a térségenként különböző korstruktúrából eredő eltéréseket kiszűrve ebben a régióban kiugró a százezer lakosra jutó halálesetek száma az Európai Unióban. Magyar viszonylatban a budapesti mortalitás viszonylag alacsony, azonban az itteni ráta is jelentősen meghaladja az uniós átlagot, ami 2016-ban 999 haláleset volt százezer személyenként.
A szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás gyakoriságát nézve is kiemelkedők Budapest kivételével a magyar, illetve a román és a bolgár régiók.
Az ország keleti, északkeleti részeit jellemző kedvezőtlen demográfiai mutatók hátterében jórészt továbbra is a kedvezőtlen társadalmi és gazdasági tényezők állnak. Budapest viszonylag kivételes helyzetét az országon belül például az is magyarázza, hogy a fővárosban élő fiatalok uniós összehasonlításban is kivételesen képzettek, miközben az egy főre jutó GDP-t nézve az Alföld és Észak nagyrégió gazdasági fejlettsége az európai átlag kétharmadát sem éri el. Némi bizakodásra ad okot, hogy a szakképzett pályakezdők munkaerőpiaci kilátásai országszerte kedvezők, igaz, e tekintetben is valamelyest megmutatkozik az északkeleti országrész hátránya, ahol az iskolarendszer korai elhagyása is elterjedt jelenség, nemcsak magyarországi, hanem uniós összehasonlításban is.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
