A rezsicsökkentés többek között a földgáz olcsóságára épített. De a jelen árkörnyezetben és a dekarbonizációs törekvések miatt kérdés, milyen szerepet szán neki az energiapolitika.
A jelenlegi árak tartása óriásira duzzasztja a közterheket, de ha rezsicsökkentés alatt a hatósági ármeghatározás eszközét értjük, akkor méltányos módszerek kínálkoznak.
Míg a magyar lakosság jobbára csak közvetve érzékeli az energiaárak emelkedését, a környező országokban élők a rezsiköltségek láttán is szembesülnek ezzel.
Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.
Megosztva Jandó Zoltán kollégánknak ítélte a szeptemberi Minőségi Újságírás Díjat a Főszerkesztők Fóruma.
Csak látszólag áll jól Magyarország a lakóépület-felújításokkal, pedig szándék van a lakosság részéről a nagyobb munkákra, és az EU pénzt is adna, hogy teljesüljenek a klímacélok.
Tavaly lehetett volna egy újabb rezsicsökkentés, de a kormány nem lépte meg. Az akkor felhalmozott tartalék - ha van - most hatalmas szolgálatot tehet.
Nagyjából háromszor annyiba kerül a piacon a villamosenergia, mint amennyit a magyar lakosság fizet érte. Százmilliárdokat kell lenyeletni a rendszerrel.
Égett a villany, mentek a laptopok, fűtötték a nyaralókat májusban. A lakosság energiafogyasztása a rezsicsökkentés óta amúgy is emelkedett, most azonban csúcsra ért.
Az uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.