Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. augusztus 13. 06:20 Adat

Soha nem fogyasztottunk otthon annyi áramot, mint tavaly

Sokéves csúcsra emelkedett a magyar háztartások villamosenergia és gázfelhasználása tavaly, minden bizonnyal a kényszerű otthonlét miatt. A korábban szép lassan ereszkedő lakossági energiafogyasztás a rezsicsökkentés óta amúgy is nő, ezt a folyamatot tetézte most a járvány. 

Home office, hideg május és nyaralók

Már tavaly nyáron látszott, hogy a kényszerű otthonlét, az otthonról dolgozás és tanulás miatt sokak rezsiköltsége megugrott. Más kérdés, hogy ezzel a nagy többség nem szembesült azonnal, hiszen a gázért minden ötödik, az elektromos áramért pedig csak minden tizedik háztartás fizet havi diktálás alapján, a többiek fix összeget fizetnek, és egy év elteltével olvassák le az órájukat, majd számolnak el. Így sokan csak az év második felében szembesültek azzal, hogy többet fogyasztottak, és a szokottnál jóval magasabb elszámolószámlát kaptak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány miatti kényszerű otthonlét megemelte a rezsit, amit utólag kell kifizetniA szolgáltatók úgy kalkulálnak, hogy egy átlagos háztartás néhány ezer forinttal fizethet többet a kényszerű otthonlét miatt.

A szolgáltatók akkor nem számoltak nagyon nagy megugrással. Annak ellenére, hogy az első hullám idején a lakosság gázból nyolcadával, villamosenergiából pedig durván 7 százalékkal fogyasztott többet, mint amit a korábbi években megszokhattunk, az egész évre csak 1-2 százalékos emelkedést saccoltak*Pontos számokat azonban ekkor még ők sem láttak, hiszen a vállalatok csak azt tudják, hogy összesen mennyit értékesítenek, egyes fogyasztókra lebontva csak az elszámoláskor derülnek ki az adatok..

Ennél azonban végül nagyobb lett a növekedés: gázból és villamosenergiából is közel 5 százalékkal többet fogyasztottunk 2020-ban, mint egy évvel korábban, az előző tíz év átlagához képest pedig ennél is nagyobb, 7-10 százalékos volt az ugrás. A lakosság áramfelhasználása ráadásul úgy emelkedett soha nem látott magasságba*Összesítve, az egy háztartásra jutó fogyasztás a 90-es évek elején volt ennél magasabb is., hogy a teljes hazai fogyasztás csökkent. Utóbbi persze nem meglepő, hiszen egyrészt az otthonról dolgozók az irodában kevesebb villamosenergiát fogyasztottak, másrészt tavasszal lényegében az ipar is leállt.

A megugrásnak nem nagyon lehet más magyarázata, mint a járvány.

A pandémia hatása azonban nemcsak úgy érvényesült, hogy a home office-ban vagy home schoolban lévők az iroda illetve az iskola helyett otthon égették a lámpát és használták a számítógépet. Ahogy arra Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa felhívta a figyelmet: valószínűleg az is növelte a fogyasztást, hogy tavasszal az első hullámot sokan a nyaralójukban vészelték át. Ezekbe az ingatlanokba sok esetben nincs is bevezetve a gáz, így akik leköltöztek, többnyire villannyal fűtöttek, márpedig tavasszal erre elég masszívan szükség is volt.

A fűtés egyébként alapesetben messze nem a legfontosabb felhasználási célja a villamosenergiának. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint a lakossági fogyasztás nagyjából 3 százaléka megy el erre, és az elmúlt években ez az arány inkább csökkent. Most azonban valószínűleg nőhetett, igaz biztosat egyelőre nem tudunk, mivel a MEKH több mint egy éves csúszással teszi csak közzé az adatokat.

A fűtés mellett egyébként valószínűleg az elektromos készülékek működtetésére és a hűtésre használhattunk több áramot a járvány miatt. Utóbbi egyébként már a pandémia előtt is gyorsan nőtt: 2015 és 2019 között több mint duplájára emelkedett a lakosság által hűtésre felhasznált villamosenergia.

A gáznál nem húzható rá ennyire egyértelműen a járványra a fogyasztás megugrása. A földgázfelhasználást alapvetően az időjárás befolyásolja, és ugyan tavaly a tél kifejezetten enyhe volt, a tavasz már sokkal kevésbé, és az ősz sem volt kiugróan meleg. A fogyasztásnál valószínűleg a tavasz esett nagyobb súllyal a latba, a május ugyanis például a szokottnál sokkal alacsonyabb átlaghőmérsékletet hozott, márpedig akkor az emberek a korlátozó intézkedések és a korábbinál sokkal elterjedtebb otthoni munkavégzés miatt amúgy is többet voltak otthon, és így többet fűtöttek.

Fogyasztásra sarkalló rezsicsökkentés

A lakossági energiafelhasználás tavalyi tetőzése egyébként nem egyszeri kiugrás, egy hosszabb folyamat eredménye. A háztartások villamosenergia és gázfogyasztása az ezredforduló utáni első évtizedben nem nőtt érdemben, sőt a gáznál kissé előbb, a villanynál a 2008-as válság után még csökkenni is kezdett. A visszaesés elég nagy volt, épp ezért lett látványos az is, amikor a rezsicsökkentéssel egy időben, 2013-14-ben megfordult az addigi trend. Azóta az áramfelhasználás történelmi csúcsra a lakossági gázigény pedig a tíz évvel ezelőtti szintre emelkedett.

A fordulatot természetesen elsősorban az árak állami letörése okozta:

a háztartásoknak kevesebbet kellett fizetnie, és emiatt sokkal kevésbé volt fontos számukra az energiahatékonyság.

Emellett az elmúlt évek gazdasági fejlődése is a fogyasztás növekedésének irányába hatott – mondta Felsmann Balázs. A lakosságnak több pénze volt különböző elektromos eszközöket vásárolni, így a háztartásokba is egyre több ilyen került, ezt a bővülést pedig a berendezések energiahatékonyságának általánosnak mondható javulása sem ellensúlyozta.

A gázfogyasztás növekedése különösen nagy volt, míg a rezsicsökkentés környékén egy háztartás átlagosan nagyjából 900 köbméter gázt égetett el évente, az előző néhány évben ennél már közel ötödével többet.

Ezt persze magyarázhatná, ha az előző évek fűtési szezonjai hosszabbak vagy hidegebbek lettek volna, ám erről szó sincs. Ahogy a fenti ábrán is látszik, a telek és a tavaszok nem lettek érdemben hidegebbek, az őszök pedig még melegedtek is a közelmúltban. Az egyes éveket persze nehéz összehasonlítani, de a 2011-es és a 2017-es hőmérsékleti adatok kifejezetten közel álltak egymáshoz, a két év lakossági fogyasztása között mégis több mint 20 százalékos különbség volt.

Adat covid gázfogyasztás járvány koronavírus rezsi rezsicsökkentés villamosenergia-fogyasztás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Hajdu Miklós
2021. december 3. 15:35 Adat

Fordultak a visegrádi járványgörbék, megtorpant a meredek felfutás

Úgy néz ki, elérkezett a járványhullám tetőzése a régióban, a fertőzöttek napi száma még mindig magas, de legalább már nem növekszik.

Fontos

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Stubnya Bence
2021. december 3. 16:17 Vállalat

A világ legnagyobb ételkiszállító cégei küzdenek egymással a magyar piacon

Az amerikai piac csaknem 60 százalékát uraló cég veszi meg a Woltot, így már a világ harmadik és negyedik legnagyobb szereplői állnak a két vezető hazai szolgáltató mögött.

Bucsky Péter
2021. december 3. 06:05 Vállalat

Halsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közé

Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.