Míg Magyarországon a lakosság jobbára csak közvetve érzékeli az energiaárak emelkedését, a környező országokban élők a rezsiköltségek láttán is szembesülnek az elektromos áram és a gáz világpiaci drágulásával ebben az évben. 2022-ben tehát tovább nyílik az olló a Magyarországon és a többi uniós tagállamban tapasztalható áram- és gázárak között, a magyar hatóságilag szabályozott árak ugyanis nem változnak.
A visegrádi térségben a legmeredekebb áremelkedést a lengyel fogyasztók kénytelenek elszenvedni – ahogy arról már beszámoltunk, a 38 milliós országban becslések szerint a villanyszámlák átlagosan 24, a gázszámlák pedig 54 százalékkal növekednek január 1-től.
Januártól Szlovákiában is jócskán megemelkednek a háztartások rezsiköltségei. Az országban az elektromos áram és a földgáz piacait nem liberalizálták teljesen, így a lakosság által fizetett árakat a kormány szabályozza. Richard Sulík gazdasági miniszter októberi bejelentése szerint a gáz 2022-ben megawattóránként a tavalyi 16 helyett 22 euróba kerül, ez az árszint azonban nem ismeretlen a szlovákok számára, hiszen 2020-ban is 21 euró felett alakult a gáz megawattóránkénti ára. A gázszámla Szlovákiában is több összetevőből áll, a Paraméter becslése szerint összességében a gázszolgáltatás díja 24 százalékkal nő.
A lakossági elektromos energia ára is növekszik januártól, egy átlagos háztartás a villanyszámla 15 százalékos emelkedésére számíthat Szlovákiában. Ez összegszerűen havonta három-négy eurós többlet a legtöbb család számára a tavalyi árakhoz képest, azonban a 2020-as árszinthez viszonyítva mindössze egy euró a különbség, ugyanis 2021-re az áram árát is mérsékelte a kormány. Szerencsés körülmény, hogy az árváltozások meghatározása alapvetően az első félév piaci folyamatain múlt, amikor még csak kisebb ütemben emelkedtek az energiaárak, mint 2021 második felében.
A cseh áremelkedés a lengyelországit is felülmúlhatja
Csehországban kevésbé szabályozott az energiahordozók lakossági piaca, a fogyasztók emiatt különböző ütemben szembesülhetnek az áremelkedéssel az országon belül. A harmadik legnagyobb, 800 ezer fogyasztót kiszolgáló PRE már szeptemberben megemelte az áram árát, aminek következtében egy átlagos prágai háztartás villanyszámlája hét százalékkal emelkedett. A cég példáját kisebb szolgáltatók is követték, míg a legnagyobb szereplőként számon tartott ČEZ ősszel még a korábbi árak melletti kitartásáról biztosította a háztartásokat, idén januártól viszont harmadával növeli a legtöbb fogyasztó villanyszámláját változatlan fogyasztás esetén.
A gázárakat tekintve még jelentősebb, akár az eddigi árak kétharmadára rúgó emelkedéssel szembesülhetnek a ČEZ szolgáltatását igénybe vevők. A gázellátásban vezető Innogy Energie ügyfelei ugyanakkor november vége óta fizetnek emelt tarifát, amikor az alapárakat átlagosan 11 százalékkal emelte a szolgáltató. 2022-re mindenesetre Karel Havlíček, az ország ipari és kereskedelmi minisztere összességében 30-50 százalékos áramár-emelkedést prognosztizált december közepén, míg a gázáraknál 50-70 százalék is lehet a növekedés mértéke a kormány szerint.
Ausztriában is emelkednek a rezsiköltségek
A visegrádi országok számára fontos viszonyítási pontnak számító Ausztria energiapiaca is liberalizált, ami sokszínű változásokat eredményez. Az osztrák fogyasztók jelentős része szintén nem ússza meg 2022-t a villany- és a gázszámla emelkedése nélkül, még ha annak mértékben jelentős eltérések is lehetnek a különböző szolgáltatók és szerződéstípusok miatt.
Egy átlagos bécsi háztartásban például a villanyszámla közel 18 százalékkal emelkedik változatlan fogyasztás mellett, a fővárosi szolgáltató ugyanakkor 2022 végéig garanciát vállal az új árak érvényben tartására – bizonyos díjcsomagokban azonban nem érintik árváltozások a fogyasztókat. A stájer energiaszolgáltató viszont már novemberben megemelte a tarifáit, ami nyolc százalékos áramár-növekedést és 16 százalékos gázáremelést okozott az ügyfelei számára. Az árváltozások nyomán a liberalizált energiapiac húszéves történetében kiugró szintre nőtt a szolgáltató- és tarifacsomag-váltások száma.
Románia: befagyasztott árak, sokan mégis bajban vannak
A visegrádi régión kívül tekintve érdekes környékbeli eset Romániáé, ahol október végén a parlament az energiahordozók árának öt hónapos befagyasztása mellett döntött. Idén március végéig ráadásul az áram és a gáz áfakulcsait 5 százalékra csökkentette a képviselőház, és az elfogadott jogszabály energiaár-kompenzációt biztosít a fogyasztóknak ebben az időszakban. Az energiaárak elszabadulásával azonban több városban megduplázódott a távfűtés ára, miközben a liberalizált gázpiac kisebb szolgáltatói közül egyre többen mennek csődbe, ami a saját gázkazánnal fűtő háztartásokat érinti rosszul.
Az önkormányzati kézben lévő távhőszolgáltatók és a – becsődölt magáncégek ügyfeleit átvevő – egyetemes gázszolgáltatók mindeddig politikai okok és az ünnepek miatt vélhetően igyekeztek kivárni a drasztikus lépésekkel. Januárban viszont elfogyhat a mozgásterük, ami a tarifák emelésével – az egyetemes szolgáltatók csak három hónapig kötelesek a hatósági áron adni a gázt – és a fizetésképtelen ügyfelek gázcsapjainak elzárásával járhat.
Magyarországról nézve egészen meghökkentőnek tűnhetnek a lakossági energiapiacot érintő árváltozások és kihívások a szomszédos országokban. A változatlan magyar áram- és gázárak azonban nem jelentik azt, hogy hazánk mentesülne a világpiaci folyamatoktól: a növekvő energiaárak mellett alacsonyan tartott háztartási díjtételek végső soron az állami vagy magánkézben lévő szolgáltatókat terhelik majd, ami az előbbiek esetében azzal járhat, hogy a költségvetésnek – vagyis minden adófizetőnek – kell kisegítenie őket.
Ezt már nemcsak a liberalizált energiapiacokon, hanem a lakossági rezsit többé-kevésbé szabályozás alatt tartó országokban, például Lengyelországban és Szlovákiában sem hagyják. Idehaza a mostani díjtételek megbolygatása a választásokig politikai okokból elképzelhetetlennek tűnik, de ha addig nem lesz nagyon jelentős árcsökkenés a nemzetközi piacokon, akkor az új kormánynak – akármilyen színezetű is legyen – valamit minden bizonnyal ki kell majd találnia. Legalábbis akkor, ha nem akarja hatalmas költségvetési átcsoportosítással betömni a rezsilyukat.
Világ
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Elbukott a magyar-német blokk, jöhet a kínai ellencsapás az autóipari vámok miatt
Nem sikerült újabb szövetségeseket találni, így maradnak a vámok a kínai elektromos autókkal szemben. Kérdés, hogy mit lép válaszként Kína.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
