Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. január 3. 06:54 Világ

Óriási rezsinövekedést hozott az új év Közép-Európában

Míg Magyarországon a lakosság jobbára csak közvetve érzékeli az energiaárak emelkedését, a környező országokban élők a rezsiköltségek láttán is szembesülnek az elektromos áram és a gáz világpiaci drágulásával ebben az évben. 2022-ben tehát tovább nyílik az olló a Magyarországon és a többi uniós tagállamban tapasztalható áram- és gázárak között, a magyar hatóságilag szabályozott árak ugyanis nem változnak.

A visegrádi térségben a legmeredekebb áremelkedést a lengyel fogyasztók kénytelenek elszenvedni – ahogy arról már beszámoltunk, a 38 milliós országban becslések szerint a villanyszámlák átlagosan 24, a gázszámlák pedig 54 százalékkal növekednek január 1-től.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatalmas rezsiemelést jelentettek be a lengyelekBecslések szerint az áram 24, a gáz 54 százalékkal emeli meg átlagosan a lakossági számlákat.

Januártól Szlovákiában is jócskán megemelkednek a háztartások rezsiköltségei. Az országban az elektromos áram és a földgáz piacait nem liberalizálták teljesen, így a lakosság által fizetett árakat a kormány szabályozza. Richard Sulík gazdasági miniszter októberi bejelentése szerint a gáz 2022-ben megawattóránként a tavalyi 16 helyett 22 euróba kerül, ez az árszint azonban nem ismeretlen a szlovákok számára, hiszen 2020-ban is 21 euró felett alakult a gáz megawattóránkénti ára. A gázszámla Szlovákiában is több összetevőből áll, a Paraméter becslése szerint összességében a gázszolgáltatás díja 24 százalékkal nő.

A lakossági elektromos energia ára is növekszik januártól, egy átlagos háztartás a villanyszámla 15 százalékos emelkedésére számíthat Szlovákiában. Ez összegszerűen havonta három-négy eurós többlet a legtöbb család számára a tavalyi árakhoz képest, azonban a 2020-as árszinthez viszonyítva mindössze egy euró a különbség, ugyanis 2021-re az áram árát is mérsékelte a kormány. Szerencsés körülmény, hogy az árváltozások meghatározása alapvetően az első félév piaci folyamatain múlt, amikor még csak kisebb ütemben emelkedtek az energiaárak, mint 2021 második felében.

A cseh áremelkedés a lengyelországit is felülmúlhatja

Csehországban kevésbé szabályozott az energiahordozók lakossági piaca, a fogyasztók emiatt különböző ütemben szembesülhetnek az áremelkedéssel az országon belül. A harmadik legnagyobb, 800 ezer fogyasztót kiszolgáló PRE már szeptemberben megemelte az áram árát, aminek következtében egy átlagos prágai háztartás villanyszámlája hét százalékkal emelkedett. A cég példáját kisebb szolgáltatók is követték, míg a legnagyobb szereplőként számon tartott ČEZ ősszel még a korábbi árak melletti kitartásáról biztosította a háztartásokat, idén januártól viszont harmadával növeli a legtöbb fogyasztó villanyszámláját változatlan fogyasztás esetén.

A gázárakat tekintve még jelentősebb, akár az eddigi árak kétharmadára rúgó emelkedéssel szembesülhetnek a ČEZ szolgáltatását igénybe vevők. A gázellátásban vezető Innogy Energie ügyfelei ugyanakkor november vége óta fizetnek emelt tarifát, amikor az alapárakat átlagosan 11 százalékkal emelte a szolgáltató. 2022-re mindenesetre Karel Havlíček, az ország ipari és kereskedelmi minisztere összességében 30-50 százalékos áramár-emelkedést prognosztizált december közepén, míg a gázáraknál 50-70 százalék is lehet a növekedés mértéke a kormány szerint.

Ausztriában is emelkednek a rezsiköltségek

A visegrádi országok számára fontos viszonyítási pontnak számító Ausztria energiapiaca is liberalizált, ami sokszínű változásokat eredményez. Az osztrák fogyasztók jelentős része szintén nem ússza meg 2022-t a villany- és a gázszámla emelkedése nélkül, még ha annak mértékben jelentős eltérések is lehetnek a különböző szolgáltatók és szerződéstípusok miatt.

Egy átlagos bécsi háztartásban például a villanyszámla közel 18 százalékkal emelkedik változatlan fogyasztás mellett, a fővárosi szolgáltató ugyanakkor 2022 végéig garanciát vállal az új árak érvényben tartására – bizonyos díjcsomagokban azonban nem érintik árváltozások a fogyasztókat. A stájer energiaszolgáltató viszont már novemberben megemelte a tarifáit, ami nyolc százalékos áramár-növekedést és 16 százalékos gázáremelést okozott az ügyfelei számára. Az árváltozások nyomán a liberalizált energiapiac húszéves történetében kiugró szintre nőtt a szolgáltató- és tarifacsomag-váltások száma. 

Románia: befagyasztott árak, sokan mégis bajban vannak

A visegrádi régión kívül tekintve érdekes környékbeli eset Romániáé, ahol október végén a parlament az energiahordozók árának öt hónapos befagyasztása mellett döntött. Idén március végéig ráadásul az áram és a gáz áfakulcsait 5 százalékra csökkentette a képviselőház, és az elfogadott jogszabály energiaár-kompenzációt biztosít a fogyasztóknak ebben az időszakban. Az energiaárak elszabadulásával azonban több városban megduplázódott a távfűtés ára, miközben a liberalizált gázpiac kisebb szolgáltatói közül egyre többen mennek csődbe, ami a saját gázkazánnal fűtő háztartásokat érinti rosszul.

Az önkormányzati kézben lévő távhőszolgáltatók és a – becsődölt magáncégek ügyfeleit átvevő – egyetemes gázszolgáltatók mindeddig politikai okok és az ünnepek miatt vélhetően igyekeztek kivárni a drasztikus lépésekkel. Januárban viszont elfogyhat a mozgásterük, ami a tarifák emelésével – az egyetemes szolgáltatók csak három hónapig kötelesek a hatósági áron adni a gázt – és a fizetésképtelen ügyfelek gázcsapjainak elzárásával járhat.

Magyarországról nézve egészen meghökkentőnek tűnhetnek a lakossági energiapiacot érintő árváltozások és kihívások a szomszédos országokban. A változatlan magyar áram- és gázárak azonban nem jelentik azt, hogy hazánk mentesülne a világpiaci folyamatoktól: a növekvő energiaárak mellett alacsonyan tartott háztartási díjtételek végső soron az állami vagy magánkézben lévő szolgáltatókat terhelik majd, ami az előbbiek esetében azzal járhat, hogy a költségvetésnek – vagyis minden adófizetőnek – kell kisegítenie őket.

Ezt már nemcsak a liberalizált energiapiacokon, hanem a lakossági rezsit többé-kevésbé szabályozás alatt tartó országokban, például Lengyelországban és Szlovákiában sem hagyják. Idehaza a mostani díjtételek megbolygatása a választásokig politikai okokból elképzelhetetlennek tűnik, de ha addig nem lesz nagyon jelentős árcsökkenés a nemzetközi piacokon, akkor az új kormánynak – akármilyen színezetű is legyen – valamit minden bizonnyal ki kell majd találnia. Legalábbis akkor, ha nem akarja hatalmas költségvetési átcsoportosítással betömni a rezsilyukat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMenteni kell a rezsicsökkentést az elszálló árak miattNagyjából háromszor annyiba kerül a piacon a villamosenergia, mint amennyit a magyar lakosság fizet érte. Százmilliárdokat kell lenyeletni a rendszerrel.

Világ áramár ausztria gázár rezsi rezsicsökkentés Románia visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kalotay Kálmán
2022. június 24. 16:18 Vállalat, Világ

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 12:47 Világ

Lenne egy jó módszer arra, hogy azonnal lássuk, mekkora az infláció

Egy német tanulmány megerősíti, hogy hasznos lenne rögtön a boltok kasszáinál mérni az árakat és az egyes termékek eladási volumenét is.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 10:42 Világ

Versenyt futnak a kutatók az idővel, hogy a klímaváltozást elviselő búzát nemesítsenek

Soha véget nem érő sziszifuszi munka folyik, amelyet az ipar nem támogat.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. június 26. 16:13 Pénz

Sokkal kevésbé hatékony, cserébe sokkal drágább a magyar rezsicsökkentés, mint a külföldi megoldások

A magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó.

Katona Hajnalka
2022. június 26. 04:34 Élet

Fontos szerepe van a nőknek a klímaváltozás megállításában

Ahol több a női menedzser, azok a cégek inkább tudják csökkenteni a karbonkibocsátásukat.

Torontáli Zoltán
2022. június 25. 15:23 Adat, Élet

A kelet-európaiak úgy tervezik, hogy többet költenek – kivéve a magyarokat

A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?