Míg Magyarországon a lakosság jobbára csak közvetve érzékeli az energiaárak emelkedését, a környező országokban élők a rezsiköltségek láttán is szembesülnek az elektromos áram és a gáz világpiaci drágulásával ebben az évben. 2022-ben tehát tovább nyílik az olló a Magyarországon és a többi uniós tagállamban tapasztalható áram- és gázárak között, a magyar hatóságilag szabályozott árak ugyanis nem változnak.
A visegrádi térségben a legmeredekebb áremelkedést a lengyel fogyasztók kénytelenek elszenvedni – ahogy arról már beszámoltunk, a 38 milliós országban becslések szerint a villanyszámlák átlagosan 24, a gázszámlák pedig 54 százalékkal növekednek január 1-től.
Januártól Szlovákiában is jócskán megemelkednek a háztartások rezsiköltségei. Az országban az elektromos áram és a földgáz piacait nem liberalizálták teljesen, így a lakosság által fizetett árakat a kormány szabályozza. Richard Sulík gazdasági miniszter októberi bejelentése szerint a gáz 2022-ben megawattóránként a tavalyi 16 helyett 22 euróba kerül, ez az árszint azonban nem ismeretlen a szlovákok számára, hiszen 2020-ban is 21 euró felett alakult a gáz megawattóránkénti ára. A gázszámla Szlovákiában is több összetevőből áll, a Paraméter becslése szerint összességében a gázszolgáltatás díja 24 százalékkal nő.
A lakossági elektromos energia ára is növekszik januártól, egy átlagos háztartás a villanyszámla 15 százalékos emelkedésére számíthat Szlovákiában. Ez összegszerűen havonta három-négy eurós többlet a legtöbb család számára a tavalyi árakhoz képest, azonban a 2020-as árszinthez viszonyítva mindössze egy euró a különbség, ugyanis 2021-re az áram árát is mérsékelte a kormány. Szerencsés körülmény, hogy az árváltozások meghatározása alapvetően az első félév piaci folyamatain múlt, amikor még csak kisebb ütemben emelkedtek az energiaárak, mint 2021 második felében.
A cseh áremelkedés a lengyelországit is felülmúlhatja
Csehországban kevésbé szabályozott az energiahordozók lakossági piaca, a fogyasztók emiatt különböző ütemben szembesülhetnek az áremelkedéssel az országon belül. A harmadik legnagyobb, 800 ezer fogyasztót kiszolgáló PRE már szeptemberben megemelte az áram árát, aminek következtében egy átlagos prágai háztartás villanyszámlája hét százalékkal emelkedett. A cég példáját kisebb szolgáltatók is követték, míg a legnagyobb szereplőként számon tartott ČEZ ősszel még a korábbi árak melletti kitartásáról biztosította a háztartásokat, idén januártól viszont harmadával növeli a legtöbb fogyasztó villanyszámláját változatlan fogyasztás esetén.
A gázárakat tekintve még jelentősebb, akár az eddigi árak kétharmadára rúgó emelkedéssel szembesülhetnek a ČEZ szolgáltatását igénybe vevők. A gázellátásban vezető Innogy Energie ügyfelei ugyanakkor november vége óta fizetnek emelt tarifát, amikor az alapárakat átlagosan 11 százalékkal emelte a szolgáltató. 2022-re mindenesetre Karel Havlíček, az ország ipari és kereskedelmi minisztere összességében 30-50 százalékos áramár-emelkedést prognosztizált december közepén, míg a gázáraknál 50-70 százalék is lehet a növekedés mértéke a kormány szerint.
Ausztriában is emelkednek a rezsiköltségek
A visegrádi országok számára fontos viszonyítási pontnak számító Ausztria energiapiaca is liberalizált, ami sokszínű változásokat eredményez. Az osztrák fogyasztók jelentős része szintén nem ússza meg 2022-t a villany- és a gázszámla emelkedése nélkül, még ha annak mértékben jelentős eltérések is lehetnek a különböző szolgáltatók és szerződéstípusok miatt.
Egy átlagos bécsi háztartásban például a villanyszámla közel 18 százalékkal emelkedik változatlan fogyasztás mellett, a fővárosi szolgáltató ugyanakkor 2022 végéig garanciát vállal az új árak érvényben tartására – bizonyos díjcsomagokban azonban nem érintik árváltozások a fogyasztókat. A stájer energiaszolgáltató viszont már novemberben megemelte a tarifáit, ami nyolc százalékos áramár-növekedést és 16 százalékos gázáremelést okozott az ügyfelei számára. Az árváltozások nyomán a liberalizált energiapiac húszéves történetében kiugró szintre nőtt a szolgáltató- és tarifacsomag-váltások száma.
Románia: befagyasztott árak, sokan mégis bajban vannak
A visegrádi régión kívül tekintve érdekes környékbeli eset Romániáé, ahol október végén a parlament az energiahordozók árának öt hónapos befagyasztása mellett döntött. Idén március végéig ráadásul az áram és a gáz áfakulcsait 5 százalékra csökkentette a képviselőház, és az elfogadott jogszabály energiaár-kompenzációt biztosít a fogyasztóknak ebben az időszakban. Az energiaárak elszabadulásával azonban több városban megduplázódott a távfűtés ára, miközben a liberalizált gázpiac kisebb szolgáltatói közül egyre többen mennek csődbe, ami a saját gázkazánnal fűtő háztartásokat érinti rosszul.
Az önkormányzati kézben lévő távhőszolgáltatók és a – becsődölt magáncégek ügyfeleit átvevő – egyetemes gázszolgáltatók mindeddig politikai okok és az ünnepek miatt vélhetően igyekeztek kivárni a drasztikus lépésekkel. Januárban viszont elfogyhat a mozgásterük, ami a tarifák emelésével – az egyetemes szolgáltatók csak három hónapig kötelesek a hatósági áron adni a gázt – és a fizetésképtelen ügyfelek gázcsapjainak elzárásával járhat.
Magyarországról nézve egészen meghökkentőnek tűnhetnek a lakossági energiapiacot érintő árváltozások és kihívások a szomszédos országokban. A változatlan magyar áram- és gázárak azonban nem jelentik azt, hogy hazánk mentesülne a világpiaci folyamatoktól: a növekvő energiaárak mellett alacsonyan tartott háztartási díjtételek végső soron az állami vagy magánkézben lévő szolgáltatókat terhelik majd, ami az előbbiek esetében azzal járhat, hogy a költségvetésnek – vagyis minden adófizetőnek – kell kisegítenie őket.
Ezt már nemcsak a liberalizált energiapiacokon, hanem a lakossági rezsit többé-kevésbé szabályozás alatt tartó országokban, például Lengyelországban és Szlovákiában sem hagyják. Idehaza a mostani díjtételek megbolygatása a választásokig politikai okokból elképzelhetetlennek tűnik, de ha addig nem lesz nagyon jelentős árcsökkenés a nemzetközi piacokon, akkor az új kormánynak – akármilyen színezetű is legyen – valamit minden bizonnyal ki kell majd találnia. Legalábbis akkor, ha nem akarja hatalmas költségvetési átcsoportosítással betömni a rezsilyukat.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
