A kormány novemberi döntést ígér a nyugdíjak ügyében, a minimálbér-kompenzációról szóló tárgyalások pedig júliusban befagytak.
Csaknem 7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek az áprilisi 24 százalékos infláció mellett, de az év második felében már erősödhet a fizetések vásárlóereje, és ez a gazdaság egésze szempontjából is jó hír.
Közel nyolc százalékkal csökkent az átlagember reálbére, ez a kereset a jobb betanított munkások pozíciójának felel meg.
Az év első hónapjaiban már masszívan csökkentek a reálbérek, és a júliustól hatályos emelés csak az év második felében ellensúlyozná a drágulást.
A magyar munkaválllalók fele a munkahelyváltáson is elgondolkodna, de csak a cégek harmada tervez idén új embereket felvenni.
A magyarázat az, hogy a 15-17 százalékos emelések bekerülnek a hírekbe, a jóval a várható infláció alatt maradók viszont nem.
Októberben harmadik hónapja gyorsult a béremelkedések tempója, viszont a gyorsabban növekvő drágulás miatt már trendszerűen csökken a fizetések értéke is.
Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.
A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.
Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.