Az idei infláció ellensúlyozására se lenne elég a 18 százalékos ápolói béremelés
Egységesen 18 százalékos béremelést javasol idén júliustól az ápolóknak a Belügyminisztérium (BM), és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozóknak is egyelőre nem részletezett nagyságú alapbéremelést ígértek.
- Az alapbéremelés nagyjából 84 ezer ápolót és 24 ezer nem gyógyító területen dolgozó embert érintene a BM közleménye szerint, a béremelésekre a kormány 50 milliárd forintot költene.
- Az erről szóló rendeletet a minisztérium társadalmi és szakmai egyeztetésre bocsátja, végleges döntés májusban várható.
Két lépcsőben emelnék a szakdolgozói béreket egy tavaly decemberi kormányrendelet szerint: a júliusi emelést jövő év márciusában követné egy második emelés.
- Az a cél, hogy a szakdolgozók átlagos alapbére elérje az orvosok átlagbérének 37 százalékát.
Előzmények: az egészségügyi szakdolgozók béreit utoljára 2022 januárjában emelték 21 százalékkal, ami Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint arra volt elég, hogy ezek a bérek néhány tízezer forinttal meghaladják a garantált bérminimumot.
- Takács Péter egészségügyi államtitkár nemrég egy egyeztető fórumon azt ígérte, hogy a szakdolgozók jövőre átlagosan 50 százalékos emelést kapnak majd – nyilatkozta Soós nemrég a Mércének.
- A FESZ viszont januárban azonnali 32-55 százalékos béremelést követelt, és azt, hogy a 2024-es emeléssel a szakdolgozói bérek átlaga az orvosbérek átlagának 45 százalékát érje el, mivel már idén is sokat csökkent az ápolóbérek vásárlóereje.
Miért fontos ez? Az elmúlt évek jelentős orvosbéremelései miatt bérfeszültség alakult ki az orvosok és a szakdolgozók között, miközben a tavalyi 14,5 és az idén várhatóan 15-19,5 százalékos infláció is jelentősen csökkenti a bérek reálértékét.
- Az államtitkár januárban az Inforádiónak azt mondta, a kormány elfogadta, hogy a jövőben csak egyszerre emelje az orvosok és a szakdolgozók béreit.
Igen, de: a jól hangzó 50 százalékos kormányzati ígéret már nem is tűnik olyan átütőnek ilyen inflációs folyamatok mellett. A KSH friss adatai szerint a februári 25,4 százalékos infláció mellett 19,6 százalékot estek a reálkeresetek.
- Habár ezt az adatot torzítja a fegyverpénzek tavaly februári érkezése, januárban is 7,6 százalékos reálbércsökkenésről számolt be a statisztikai hivatal.
- Az év egészére pedig 0,6 és 1,4 százalék közötti reáljövedelem-csökkenéssel számol a Magyar Nemzeti Bank.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
