Minden bizonnyal megteszi a minimálisan szükséges lépéseket a kormány, de ha a szokásos eszközökhöz nyúl, akkor folytatódhat Magyarország régiós lecsúszása.
Mi értelme korán elfogadni a költségvetést, ha minden megváltozik, mire elkezdődik az év? Hatalmi szempontból ennek is megvan a logikája.
Utoljára 2008-2009-ben volt ilyen sokáig recesszióban a gazdaság, és több mutató is a szenvedés folytatódására utal. Az elemzők mégis fordulatot várnak.
A magyar államnak a negatív felhangok ellenére nincsenek adósságfinanszírozási problémái, nem érdemes az ördögöt a falra festeni.
Több mint 16 milliárd forintnyi támogatást osztott szét 2019 utolsó napjaiban másfél tucat cég között a Pénzügyminisztérium. Volt, aki milliárdokat kapott.
Az államközpontú magyar modell piackorlátozó jellegének megszüntetésére kevés az esély, de legalább a hosszabb távon nagy gondokat okozó, megalapozatlan keresletélénkítést el kellene kerülni.
A kormány továbbra is nagyon optimista, négy százalék feletti növekedést és nullás költségvetést vár.
Egymást érik az új lakossági államkötényekre vonatkozó tervek, ezért a Nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapírra valószínűleg a nyár végéig várni kell.
Jelentősen emelkednek 2020-ban és 2021-ben a nyugdíjbiztosítási alap kiadásai, de valószínűleg nem azért, mert inflációt meghaladó emelésre készül a kormány.
A cégeknél a nem a lehető legkevesebbet kereső 1,02 millió alkalmazott bruttó átlagbére 493 ezer forint volt pár hónapja számításaink szerint.