A cikk a privatbankar.hu-n jelent meg először.
Javában folyik a munka a kormányzati színfalak mögött annak érdekében, hogy megvalósuljon a Varga Mihály által 2018 végén megjelölt cél: a január végén közel 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-tulajdon öt év alatt megduplázódjon. A jelet a pénzügyminiszter tavaly novemberben adta meg, bejelentve egy újfajta, nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapír kibocsátását. Ez év elején pedig az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) helyezett kilátásba egy új állampapírtípust.
Néhány napja aztán egy konferencián az ÁKK vezetője, Barcza György a nyugdíjkötvény részleteibe is betekintést engedett. Eszerint annak
kamata az inflációt 1,7-3 százalékponttal haladhatja meg, s havonta 10-40 ezer forintot lehetne befektetni.
Méghozzá hosszú távra, amit az garantálna, hogy a nyugdíjkötvénybe tett megtakarításhoz csak a nyugdíjba vonuláskor lehetne hozzáférni – noha korábban még úgy volt, hogy ez 65 éves kor előtt is lehetséges lett volna.
Az időközben Varga Mihály által a parlament elé beterjesztett törvénymódosító javaslat pedig azt indítványozta, hogy a 2019. június 1-jét követően kibocsátott lakossági állampapírokon elért jövedelem (kamat, hozam) mentesüljön a – jelenleg 15 százalékos – személyi jövedelemadó megfizetése alól.
Ez utóbbi módosítással a kormány lapunk értesülése szerint egy új állampapír-fajta kibocsátásának ágyazna meg, amelynek már meg is van a neve: Nemzeti Kötvény. A feltételei még nem ismertek, de pusztán már az adómentesség miatt is vonzóbb lehet a jelenleg futó sorozatoknál, amelyek a nullához közelítő kamatkörnyezethez képest így is szépen fialnak. Úgy tudni, annak érdekében, hogy a befektetők ne vesszenek el a széles kínálatban, az ÁKK szűkítené az állampapírok fajtáit, még jobban ráirányítva a befektetők figyelmét az új instrumentumra.
Állítólag a műhelymunkának volt olyan része, amikor az egyszerűsítés érdekében még az is felmerült, hogy a nyugdíjkötvény kibocsátásától visszalép a kormány. Végül azonban értesülésünk szerint arra hajlanak a döntéshozók, hogy
a Nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapír (NYEMÁ) nevet kapó konstrukció elindul, csak az első tervekhez képest néhány hónappal később, augusztusban vagy szeptemberben.
Így e papír nem zavarná meg a Nemzeti Kötvény június elejére időzített debütálását.
Kérdés persze, hogy az ezzel párhuzamosan ambiciózus adósságcsökkentési pályát kijelölő kormányzat szerint hogyan lehet kordában tartani az adósságot, ha a lakosság – ahogy azt az MNB is kívánatosnak tartja – a készpénzben tartott megtakarításait állampapírokba fekteti. A GDP 10-11 százalékát kievő, 4000-5000 milliárd forintról van szó, vagyis ha ez az összeg egy csapásra átkerülne állampapírokba, azzal megint 80 százalék fölé kerülne az adósságmutatónk. Erre az volt Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár válasza egy hétfői tájékoztatón, hogy a következő években változatlanul csökkenő adósságpályával számol a szaktárca, azzal együtt is, hogy nyilvánvaló, a lakosságnak csak magasabb kamattal lehet értékesíteni ezeket a termékeket.
A lapunk érdeklődésére elmondottakból arra a következtetésre tudunk jutni, hogy a kormány következő évekre vonatkozó forgatókönyvében nem szerepel ennek a több ezer milliárdos készpénzállománynak a gyors ütemű átkonvertálása állampapírokba, az állomány csak lassabban tud felépülni. Ennek hatását a teljes állományra természetesen befolyásolja az intézményi körben és külföldi kézen lévő államkötvények állományának alakulása. Utóbbi leépítése például határozott kormányzati cél.
