Egy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.
Hogyan találkoznak az óvodában és az iskolában a természettudományokkal a gyerekek? A 28. óra adásában egy óvodapedagógussal és egy tanítóval beszélgettünk erről.
Nemcsak morálisan, de gazdaságilag is indokolt, hogy a nők egyenlő jogokat kapjanak - támasztja alá egy 19. századi adatokat feldolgozó kutatás.
Egyre olcsóbban érünk el egyre középszerűbb eredményeket, ez egy olyan pálya, ami nem lehetett volna egyetlen kormány célja sem.
A kétezres években még viszonylag nagy súlyt kaptak az oktatási kiadások a magyar költségvetésben, aztán lassan uniós és régiós összehasonlításban is visszaszorult Magyarország.
Amelyik tárgyhoz jobb érzéke van a szülőknek, nagy eséllyel abban teljesít jobban a gyerekük is.
Mit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.
A tanárbérek alakulása elég jól megvilágítja, hogy miért próbálnak sztrájkolni a közoktatásban dolgozók hetek óta.
A Helyközi Járat legutóbbi riportjában egy fiatal, a tanári pályát pár év után otthagyó és egy tapasztalt, nyugdíj előtt álló pedagógus mesélt arról, hogy milyen nehéz ma Magyarországon tanárként boldogulni.
Magyarország 2010 előtti és utáni korszakának összehasonlítása alapján lehet leginkább megítélni a kétpártrendszer felé haladó politikai osztály teljesítményét, erre vállalkozunk a következő hetekben.