Válságból való kilábaláskor a kormányok gyakran igyekeznek minél hamarabb állásba küldeni a munkanélkülieket, de a gyors elhelyezkedés erőltetése számos kedvezőtlen következménnyel járhat.
A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.
Kelet-Németországban 10 év alatt 40 százalékról 30-ra csökkent azoknak az aránya, akik 8 órában dolgoznak, de nem keresik meg a német medián fizetés kétharmadát.
Felgyorsult az emberi munkaerő gépi kiváltása, ami főként az alacsonyabban képzetteket és a nőket sújtja, de nem egyértelmű, hogy ez növeli-e a munkanélküliséget.
A szabálykövetésre nevelés csökkenti a társadalmi mobilitást, és nehezíti az alacsonyabb jövedelműek politikai érdekérvényesítését is.
A home office-os álláshalmozás az új trend a kiábrándult fehérgalléros munkavállalók között az USA-ban és Nyugat-Európában, főleg az IT-ben és a pénzügyben.
Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.
Csak hat uniós tagállamban volt súlyosabb a munkaerőhiány tavaly, mint Magyarországon, miközben még a visegrádi régióban is nagyok a különbségek. Itthon és egész Európában krónikus az ápolóhiány.
Ha a célországban kínált munkakörökben kevésbé honorálják a tudást és a képességeket, akkor a képzett, tapasztalt bevándorlók nem biztos, hogy több pénzt tudnak ott keresni.
A szinte hagyományosan alacsony fizetéseket adó kulturális, szórakoztató ágazat sajátos módon vészeli át a munkaerőpiaci feszültségeket.