Egyáltalán nem biztos, hogy anyagilag jól járnak azok a szegényebb térségekbe született emberek, akik a jobb keresetek reményében gazdagabb országokban vállalnak munkát. Eran Yashiv izraeli egyetemi kutató ezzel kapcsolatos friss tanulmánya az Izraelben dolgozó palesztinok példájából legalábbis ezt a következtetést vonta le. Igaz ugyan, hogy a bevándorlók termelékenyebben, tehát több pénzért dolgozhatnak a fejlettebb országban, ám ezt a fizetéstöbbletet ellensúlyozza, hogy többnyire a hazaihoz képest alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat kapnak – tehát lehet, hogy hosszabb távon mégiscsak jobban járnak, ha otthon maradnak.
Yashiv a nyolcvanas évek adatait vizsgálva megállapítja, hogy a jelenség hátterében jórészt gazdaságszerkezeti különbségek állnak: míg Palesztinában a munkahelyek közel negyven százaléka kötődött a szolgáltató szektorhoz, addig Izraelben a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az építőipar adta az állások 80 százalékát.
A képzettebb palesztinok a saját országukban nagyobb eséllyel vállalhattak olyan állást, amelyekben tudásukat, képességeiket kamatoztathatták, míg Izraelben csak zömmel kétkezi munkákat kaphattak. Másrészt persze e különbségek mellett az az általános tendencia is meghatározó, miszerint a bevándorlókat a fejlettebb országokban jellemzően az alacsony képzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatják.
Az Izraelben dolgozó palesztinok esete amellett, hogy jól dokumentált, és ezáltal alaposan elemezhető, azért is figyelemre méltó, mert abból kiindulva az országokon belüli migráció hatásaira is lehet következtetni. Sok bevándorló ugyanis heti vagy akár napi ingázással járt dolgozni. A két ország tőkeellátottsága és fejlettsége között ráadásul óriási a különbség, a fentebb bemutatott gazdaságszerkezeti különbségeknek köszönhetően pedig még élesebben szemléltethető, hogy mivel jár az, amikor a bevándorlók nem a tudásuknak megfelelő munkát végeznek.
Az eredmények összességében arra utalnak, hogy ha az elvándorlók a termelékenyebb, tőkésebb térségekben a képességeikhez és az otthoni lehetőségekhez mérten csak egyszerűbb munkákat végezhetnek, akkor nem biztos, hogy a migrációval anyagilag jól járnak.
Világ
Még mindig túl sokan dohányoznak, ezért újabb helyekről tiltaná ki az EU a cigarettát
Magyarországon 26 százalék volt tavaly a dohányosok aránya, az új szabályokat a hevített dohánytermékekre és elektronikus cigarettákra is kiterjesztenék.
Euróban számolva is milliárdos lehet az árvízkár Közép-Európában
Egyelőre a mentés a fontos, de több országban már kezdik felmérni a károkat.
Európa legelmaradottabb vidéke lett a magyar kifektetés fő célpontja
A magyar külpolitika által megcélzott nyugat-balkáni országok évtizedek óta alig közelednek Európához, ami kérdéseket vet fel a megtérüléssel kapcsolatban.
Fontos
A VI. kerületi tiltás után a kormány is ráfordulna az Airbnb-szabályozás szigorítására
Országosan is szigorítás jöhet, a nemzetgazdasági miniszter szerint az Airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdés.
A Brazil Államkincstár a hatezer milliárdos magyar cég kötvényéről: ez csalás!
Az értékpapír nem érvényes és soha nem is létezett, a vele kapcsolatos bármilyen kereskedelmi vagy pénzügyi tranzakció illegális - írták a brazilok.
Orbán nagyokat mondott, de tényleg nem rosszak a magyar növekedési kilátások
Inkább 3, mint 5 százalékos növekedés várható jövőre, de ez Közép-Európában és az uniós mezőnyben is az erősebb teljesítmények közé tartozhat.
