Egyáltalán nem biztos, hogy anyagilag jól járnak azok a szegényebb térségekbe született emberek, akik a jobb keresetek reményében gazdagabb országokban vállalnak munkát. Eran Yashiv izraeli egyetemi kutató ezzel kapcsolatos friss tanulmánya az Izraelben dolgozó palesztinok példájából legalábbis ezt a következtetést vonta le. Igaz ugyan, hogy a bevándorlók termelékenyebben, tehát több pénzért dolgozhatnak a fejlettebb országban, ám ezt a fizetéstöbbletet ellensúlyozza, hogy többnyire a hazaihoz képest alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat kapnak – tehát lehet, hogy hosszabb távon mégiscsak jobban járnak, ha otthon maradnak.
Yashiv a nyolcvanas évek adatait vizsgálva megállapítja, hogy a jelenség hátterében jórészt gazdaságszerkezeti különbségek állnak: míg Palesztinában a munkahelyek közel negyven százaléka kötődött a szolgáltató szektorhoz, addig Izraelben a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az építőipar adta az állások 80 százalékát.
A képzettebb palesztinok a saját országukban nagyobb eséllyel vállalhattak olyan állást, amelyekben tudásukat, képességeiket kamatoztathatták, míg Izraelben csak zömmel kétkezi munkákat kaphattak. Másrészt persze e különbségek mellett az az általános tendencia is meghatározó, miszerint a bevándorlókat a fejlettebb országokban jellemzően az alacsony képzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatják.
Az Izraelben dolgozó palesztinok esete amellett, hogy jól dokumentált, és ezáltal alaposan elemezhető, azért is figyelemre méltó, mert abból kiindulva az országokon belüli migráció hatásaira is lehet következtetni. Sok bevándorló ugyanis heti vagy akár napi ingázással járt dolgozni. A két ország tőkeellátottsága és fejlettsége között ráadásul óriási a különbség, a fentebb bemutatott gazdaságszerkezeti különbségeknek köszönhetően pedig még élesebben szemléltethető, hogy mivel jár az, amikor a bevándorlók nem a tudásuknak megfelelő munkát végeznek.
Az eredmények összességében arra utalnak, hogy ha az elvándorlók a termelékenyebb, tőkésebb térségekben a képességeikhez és az otthoni lehetőségekhez mérten csak egyszerűbb munkákat végezhetnek, akkor nem biztos, hogy a migrációval anyagilag jól járnak.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
