Egyre több ország segélyezési rendszerében kötődik munkavégzéshez az ellátás, illetve jár valamiféle büntetéssel, hátránnyal a munkanélküliség vagy az inaktivitás – a jelenség az elmúlt évek magyarországi szociálpolitikájától sem idegen, de egy új, brit intézkedés is erősen ambicionálja a munkanélküliek gyors elhelyezkedését, akár a képességeiknek, élethelyzetüknek kevésbé megfelelő állások felé is tolva őket. Az irányzat rövid távon kedvező, de a későbbiekben káros következményekkel jár a közgazdaság-tudományi szakirodalom szerint.

Közel száz tanulmány másodelemzését követően jutottak arra a megállapításra az edinburgh-i és a glasgow-i egyetemek kutatói, hogy

a foglalkoztatást javítják, de a munkahelyek minőségét és hosszú távú stabilitását rontják a munkavégzést forszírozó szakpolitikák.

Az érintett munkavállalók körében az átlagosnál jellemzőbb továbbá az inaktívvá válás – vagyis nemcsak a munkavégzés, hanem a -keresés feladása is, ami aztán a nehezedő anyagi körülményekkel, egészségi problémák megjelenésével jár együtt. A rosszabb munkahelyek végső soron a gyerekek életminőségére is kihatnak, akik jóllétét kevésbé tudják biztosítani a nem megfelelő állásokba kényszerült szülők.

A munkáltatók sem járnak igazán jól a kényszerűségből náluk kikötő dolgozókkal a The Conversation-ön megjelent elemzés szerint. A cégek működését nem segíti az elvárásaik és a dolgozók képességei között növekvő szakadék, illetve a motiválatlan munkaerő. A nyitott pozíciókra csak kényszerűségből beadott jelentkezések szűrése továbbá egyenesen többletterheket ró a foglalkoztatókra.

A termelékenység és a hatékonyság visszaesése ráadásul nemcsak egy-egy vállalat sorsára, hanem az egész gazdaság teljesítményére van hatással. Mindezt figyelembe véve hosszú távon kifizetődőbb lehet, ha az éppen fellépő toborzási nehézségek gyors kezelése, illetve a munkanélküliség mielőbbi felszámolása helyett a szabályok elsősorban a megfelelő munkahelyek megtalálásában segítik az álláskeresőket, akár a segélyek hosszabb ideig tartó folyósításának árán is. (Utóbbit célozza az ellenzék népszavazási kezdeményezése, amelynek egyik kérdése arra vonatkozik, hogy az álláskeresési járadék, avagy hétköznapi nevén a munkanélküli segély leghosszabb időtartama 90-ről 270 napra nőjön.)

Válságos időszakokat követően mégis jellemző, hogy a kormányok türelmetlenül igyekeznek visszavezetni minél szélesebb csoportokat a munkahelyekre, hogy a hirtelen megjelenő munkaerő-kereslet kielégítsék, és a kedvezőtlen munkaerőpiaci statisztikákon javítsanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFedő van a vidéki Magyarország lángoló konfliktusain, de a problémák nem oldódtak megA mélyszegények fegyelmezését szolgáló közmunkaprogram alapvetően alakult át a 2010-es évek második felére. Az e heti G7 Podcastban erről az átalakulásról beszélgettünk Szombati Kristóffal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ munkaerő munkaerőhiány munkaerőpiac munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában