Hosszú távon káros, ha az emberek gyors állásba küldése a legfontosabb
Egyre több ország segélyezési rendszerében kötődik munkavégzéshez az ellátás, illetve jár valamiféle büntetéssel, hátránnyal a munkanélküliség vagy az inaktivitás – a jelenség az elmúlt évek magyarországi szociálpolitikájától sem idegen, de egy új, brit intézkedés is erősen ambicionálja a munkanélküliek gyors elhelyezkedését, akár a képességeiknek, élethelyzetüknek kevésbé megfelelő állások felé is tolva őket. Az irányzat rövid távon kedvező, de a későbbiekben káros következményekkel jár a közgazdaság-tudományi szakirodalom szerint.
Közel száz tanulmány másodelemzését követően jutottak arra a megállapításra az edinburgh-i és a glasgow-i egyetemek kutatói, hogy
a foglalkoztatást javítják, de a munkahelyek minőségét és hosszú távú stabilitását rontják a munkavégzést forszírozó szakpolitikák.
Az érintett munkavállalók körében az átlagosnál jellemzőbb továbbá az inaktívvá válás – vagyis nemcsak a munkavégzés, hanem a -keresés feladása is, ami aztán a nehezedő anyagi körülményekkel, egészségi problémák megjelenésével jár együtt. A rosszabb munkahelyek végső soron a gyerekek életminőségére is kihatnak, akik jóllétét kevésbé tudják biztosítani a nem megfelelő állásokba kényszerült szülők.
A munkáltatók sem járnak igazán jól a kényszerűségből náluk kikötő dolgozókkal a The Conversation-ön megjelent elemzés szerint. A cégek működését nem segíti az elvárásaik és a dolgozók képességei között növekvő szakadék, illetve a motiválatlan munkaerő. A nyitott pozíciókra csak kényszerűségből beadott jelentkezések szűrése továbbá egyenesen többletterheket ró a foglalkoztatókra.
A termelékenység és a hatékonyság visszaesése ráadásul nemcsak egy-egy vállalat sorsára, hanem az egész gazdaság teljesítményére van hatással. Mindezt figyelembe véve hosszú távon kifizetődőbb lehet, ha az éppen fellépő toborzási nehézségek gyors kezelése, illetve a munkanélküliség mielőbbi felszámolása helyett a szabályok elsősorban a megfelelő munkahelyek megtalálásában segítik az álláskeresőket, akár a segélyek hosszabb ideig tartó folyósításának árán is. (Utóbbit célozza az ellenzék népszavazási kezdeményezése, amelynek egyik kérdése arra vonatkozik, hogy az álláskeresési járadék, avagy hétköznapi nevén a munkanélküli segély leghosszabb időtartama 90-ről 270 napra nőjön.)
Válságos időszakokat követően mégis jellemző, hogy a kormányok türelmetlenül igyekeznek visszavezetni minél szélesebb csoportokat a munkahelyekre, hogy a hirtelen megjelenő munkaerő-kereslet kielégítsék, és a kedvezőtlen munkaerőpiaci statisztikákon javítsanak.
Világ
A hírolvasóért zajló verseny egyik legnagyobb vesztese maga a hírolvasó lesz
A figyelem egyre szélsőségesebb ingerekkel kelthető csak fel, de ennek ára van a hétköznapokban.
A COP28 megrendezésével Dubaj kihívja maga ellen a sorsot
A fosszilis energiahordozók nagyobb hangsúlyt kaphatnak, mint bármelyik korábbi klímakonferencián.
Olajüzleteket kötnének a klímacsúcson a kiszivárgott iratok szerint
Az Egyesült Arab Emírségek a házigazdája a COP28-nak, de nem feltétlen a klímaválsággal foglalkozna Szultan Ahmed al-Dzsaber.
Fontos
5 év alatt feleződött a makói Continental állománya, most újra embereket küldenek el
2018 szeptemberében még több mint háromezren, idén szeptemberben már csak a 1660-an dolgoztak a makói üzemben.
Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk
A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Preubl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Nem volt teljesen váratlan az Országos Meteorológiai Szolgálat megszüntetése
Többször is átalakítást ígért a kormány: most megszünteti a szervezetet és egy állami Zrt.-re bízza az időjárás-jelentéseket.
