A betöltetlen állások aránya alapján 2021 első negyedévében az Európai Unióban a munkaerőhiány visszatért a járvány előtti szintre.
A Eurofound friss jelentése alapján Magyarországon továbbra is uniós átlag feletti szinten áll a munkaerőhiány, azonban az egyes tagállamokban nagy eltéréseket mutat, hogy mely iparágakban erősödött fel ez a jelenség. Ebben közrejátszik, hogy a járvány komoly felfordulást okozott a munkaerő unión belüli mobilitásában.
A jelentés szerint uniós szinten 2013 és 2019 között növekedett a betöltetlen pozíciók száma. Az alábbi ábrán az látszik, hogy az egyes tagállamokban a 2019-ig tartó növekedés után mekkora mértékben esett vissza a munkaerőhiány. 2020 harmadik negyedévében Magyarországot még a visszaeséssel együtt is csak Csehország, Belgium, Hollandia, Ausztria, Lettország és Németország előzte meg ebben a mutatóban.
Forrás: Eurofound
Az ábra alapján az is érdekes, hogy viszonylag nagy a szórás a keleti és nyugati tagállamok között. A visegrádi régióban például Lengyelországban és Szlovákiában is alacsony a munkaerőhiány, miközben Csehország magasan vezeti a listát.
A járvány uniós szinten számos iparágban, például a feldolgozó- és az építőiparban, valamint a szolgáltatásoknál is csökkentette a munkaerőhiányt, és habár ezekben az ágazatokban a munkaerőhiány mértéke még nem érte el a járvány előtti szintet, a 2013-asnál már magasabb hiányról árulkodnak a mutatószámok.
Más iparágakban viszont egészen máshogy alakult a helyzet, az egészségügyben még nőtt is a betöltetlen pozíciók száma, és az IT-ban is megmaradt a járvány előtti világra jellemző komoly munkaerőhiány.
A jelentés szerint az előző évek trendjeihez képest uniós szinten nem változott jelentősen a hiányszakmák összetétele, a járvány inkább csak elmélyítette a problémát ezekben a szakmákban. 2020-ban az Európai Bizottság felmérése alapján a legnagyobb hiány EU-s szinten ápolóból (18 országban volt belőle hiány), vízvezeték-szerelőből (14 ország), szakácsból (13), kamionsofőrből (13) és ipari hegesztőből (13), továbbá IT-fejlesztőből (12) és háziorvosból (12) volt.
A jelentés eredményeit ismertető blogposzt azt is megjegyzi ehhez kapcsolódóan, hogy az idősellátásban is jelentős munkaerőhiány van, és a helyzetet jelentősen nehezítette a járvány alatt, hogy Ausztriában, Hollandiában és Németországban ezeket a munkákat jellemzően kelet-európaiak végzik, akik az utazási korlátozások miatt gyakran nem tudtak visszatérni dolgozni ezekbe az országokba.
Az utazási korlátozások számos más olyan iparágban is jelentős munkaerőhiányt okoztak, ahol sok kelet-európai dolgozik, ide tartozik például a mezőgazdaság vagy a vendéglátás. Az utóbbi iparágban Európa-szerte volt jellemző az a trend is, aminek a magyarországi vonatkozásairól a G7-en is részletesen beszámoltunk: a vendéglátásban dolgozók tömegesen váltottak szakmát és iparágat a járvány miatt.
A probléma okaival kapcsolatban a Eurofound blogposztja azt is megjegyzi, hogy a képzett munkaerő hiánya mellett gyakran az alacsony bérek és a nem megfelelő munkakörülmények is hozzájárulnak a munkaerőhiányhoz, példaként éppen a vendéglátást hozva olyan iparágra, ahol ez jellemző. A jelentés megjegyzi, hogy a munkaerőhiány gazdasági hatásai komplexek: a pozitív hatások között ott van a béremelkedés, amire főleg a keleti tagállamok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Litvánia) példáit hozza a Eurofound, illetve az automatizáció és az ezzel együtt járó termelékenységnövekedés.
A negatív hatások között említik viszont, hogy sok cég a potenciális kibocsátása alatt termel a munkaerőhiány miatt, valamint hogy a közvetlen tőkeberuházásoktól is elveheti a vállalkozások kedvét a megfelelő munkaerő hiánya. Magyarországgal kapcsolatban a tanulmány külön kiemeli az Európai Bizottság 2020-as megállapítását, miszerint a magasan képzett munkaerő hiánya az innovációt jelentősen korlátozó tényező a magyar gazdaságban.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
