A betöltetlen állások aránya alapján 2021 első negyedévében az Európai Unióban a munkaerőhiány visszatért a járvány előtti szintre.
A Eurofound friss jelentése alapján Magyarországon továbbra is uniós átlag feletti szinten áll a munkaerőhiány, azonban az egyes tagállamokban nagy eltéréseket mutat, hogy mely iparágakban erősödött fel ez a jelenség. Ebben közrejátszik, hogy a járvány komoly felfordulást okozott a munkaerő unión belüli mobilitásában.
A jelentés szerint uniós szinten 2013 és 2019 között növekedett a betöltetlen pozíciók száma. Az alábbi ábrán az látszik, hogy az egyes tagállamokban a 2019-ig tartó növekedés után mekkora mértékben esett vissza a munkaerőhiány. 2020 harmadik negyedévében Magyarországot még a visszaeséssel együtt is csak Csehország, Belgium, Hollandia, Ausztria, Lettország és Németország előzte meg ebben a mutatóban.
Forrás: Eurofound
Az ábra alapján az is érdekes, hogy viszonylag nagy a szórás a keleti és nyugati tagállamok között. A visegrádi régióban például Lengyelországban és Szlovákiában is alacsony a munkaerőhiány, miközben Csehország magasan vezeti a listát.
A járvány uniós szinten számos iparágban, például a feldolgozó- és az építőiparban, valamint a szolgáltatásoknál is csökkentette a munkaerőhiányt, és habár ezekben az ágazatokban a munkaerőhiány mértéke még nem érte el a járvány előtti szintet, a 2013-asnál már magasabb hiányról árulkodnak a mutatószámok.
Más iparágakban viszont egészen máshogy alakult a helyzet, az egészségügyben még nőtt is a betöltetlen pozíciók száma, és az IT-ban is megmaradt a járvány előtti világra jellemző komoly munkaerőhiány.
A jelentés szerint az előző évek trendjeihez képest uniós szinten nem változott jelentősen a hiányszakmák összetétele, a járvány inkább csak elmélyítette a problémát ezekben a szakmákban. 2020-ban az Európai Bizottság felmérése alapján a legnagyobb hiány EU-s szinten ápolóból (18 országban volt belőle hiány), vízvezeték-szerelőből (14 ország), szakácsból (13), kamionsofőrből (13) és ipari hegesztőből (13), továbbá IT-fejlesztőből (12) és háziorvosból (12) volt.
A jelentés eredményeit ismertető blogposzt azt is megjegyzi ehhez kapcsolódóan, hogy az idősellátásban is jelentős munkaerőhiány van, és a helyzetet jelentősen nehezítette a járvány alatt, hogy Ausztriában, Hollandiában és Németországban ezeket a munkákat jellemzően kelet-európaiak végzik, akik az utazási korlátozások miatt gyakran nem tudtak visszatérni dolgozni ezekbe az országokba.
Az utazási korlátozások számos más olyan iparágban is jelentős munkaerőhiányt okoztak, ahol sok kelet-európai dolgozik, ide tartozik például a mezőgazdaság vagy a vendéglátás. Az utóbbi iparágban Európa-szerte volt jellemző az a trend is, aminek a magyarországi vonatkozásairól a G7-en is részletesen beszámoltunk: a vendéglátásban dolgozók tömegesen váltottak szakmát és iparágat a járvány miatt.
A probléma okaival kapcsolatban a Eurofound blogposztja azt is megjegyzi, hogy a képzett munkaerő hiánya mellett gyakran az alacsony bérek és a nem megfelelő munkakörülmények is hozzájárulnak a munkaerőhiányhoz, példaként éppen a vendéglátást hozva olyan iparágra, ahol ez jellemző. A jelentés megjegyzi, hogy a munkaerőhiány gazdasági hatásai komplexek: a pozitív hatások között ott van a béremelkedés, amire főleg a keleti tagállamok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Litvánia) példáit hozza a Eurofound, illetve az automatizáció és az ezzel együtt járó termelékenységnövekedés.
A negatív hatások között említik viszont, hogy sok cég a potenciális kibocsátása alatt termel a munkaerőhiány miatt, valamint hogy a közvetlen tőkeberuházásoktól is elveheti a vállalkozások kedvét a megfelelő munkaerő hiánya. Magyarországgal kapcsolatban a tanulmány külön kiemeli az Európai Bizottság 2020-as megállapítását, miszerint a magasan képzett munkaerő hiánya az innovációt jelentősen korlátozó tényező a magyar gazdaságban.
