Ha nem következik be érdemi fordulat a növekedési szerkezetben, reális veszély, hogy a magyar gazdaság beragad a magas inflációs környezetbe.
Ha nem a pénztárcánkra menne, még szórakoztató is lehetne, ahogy a jegybank és a gazdasági minisztérium egymásra mutogat a magas élelmiszerárak miatt.
A tegnapihoz hasonlóan éles bírálatözönt még nem zúdított a kormányra, de kifogásai jó részéről beszélt vagy írt már a 2019 után egyre kritikusabbá váló jegybankelnök.
Nemcsak az infláció szintje, hanem a külső és belső kockázatok is arra kényszerítik a magyar jegybankot, hogy extra óvatos legyen a jövőbeli kamatcsökkentéssel.
A nyílt beszédhez annak kormányzati kimondására lenne szükség, hogy a cserearányok drámai mértékű romlása, a folyó fizetési mérleg deficitje az idei fedezetlen, adósság terhére történő növekedés kényszerű kiigazítása miatt nem teszi lehetővé a gazdasági visszaesés elkerülését.
Magyarország jelenleg csak drágábban juthat rövidtávú dollárhitelhez, mint Ukrajna. Ha nem lép sürgősen valamit a magyar állam, abból hatalmas borulás lesz.
A jegybank keddi döntése sokkolta az árfolyamot, amelyet rövid távon csak az uniós pénzekkel lehetne kordában tartani.
Elkerülhetetlennek látszik a félévnyi visszaesés, 2023 egésze pedig gazdasági stagnálást hozhat, redőnyt lehúzó vállalatokkal, emelkedő munkanélküliséggel és nehéz helyzetbe kerülő háztartásokkal.
Az MNB újabb fegyvereket vet be az infláció ellen, de nem biztos, hogy ezek hatékonyak lesznek. Ortodox monetáris politika irányába tett lépéseket, és ezek növelhetik a hitelességét.
Gyakorlatilag a török lírával és az argentin pesóval versenyeztünk az utolsó helyért.