Hírlevél feliratkozás
Trippon Mariann
2022. július 7. 16:02 Közélet

Jöhet a kétszámjegyű magyar kamat

(Trippon Mariann a CIB vezető elemzője. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Aki kicsit távolabbról figyeli a hazai monetáris politikát és nincs pontosan tisztában annak komplex eszközrendszerével, június végén azt láthatta, hogy az MNB brutális, 185 bázispontos kamatemelést hajtott végre. A valóságban azonban ennél lényegesen kisebb, mindössze 50 bázispontos szigorításra került sor, hiszen a jegybank az elmúlt időszakban „kettős kamatrendszerrel” operált: van az alapkamat, aminek gyakorlatilag nincs/nem volt relevanciája, és mellette az egyhetes betét kamata. Utóbbi eszközbe korlátlanul fogad be likviditást a jegybank, így gyakorlatilag az egyhetes kamat funkcionál irányadó, effektív kamatként.

Az alapkamatról rendes ügymenetben havonta dönt a Monetáris Tanács, az ülések után közlemény, jegyzőkönyv készül, háttérbeszélgetésen részletezik a döntések hátterét. Az egyhetes betéti tender kamatáról viszont az igazgatóság dönthet hetente. Nincs közlemény, kommentár, egyszer csak megjelenik egy szám a monitoron, és ennyi.

A két kamat szétválasztását sokszor megindokolták a döntéshozók: nagyon leegyszerűsítve az alapkamattal küzdenek az infláció ellen, míg az egyhetes kamattal a „rövid távú pénzpiaci feszültségeket” kezelik (magyarra lefordítva a forint árfolyamát próbálják menedzselni). Azon túl, hogy az árfolyam és az infláció egy a miénkhez hasonló gazdaságban a jelenlegi körülmények között azért elég szorosan összefügg, a kettős kamatrendszer komoly zavarokat okozott az elmúlt időszakban.

Nehezen érthetővé, bonyolulttá tette a rendszert, kételyeket ébresztett az MNB valódi szándékaival kapcsolatban, a piaci szereplők többször úgy érezhették, hogy az MNB „maszatol”.

Kívülről úgy nézett ki, mintha a jegybank csak félszívvel állna bele az infláció elleni harcba, nem kőkeményen szigorít, hanem „szigorítgat”, a lehető legkevesebbel akarja megúszni a kamatemelési ciklust, az infláció mellett talán más szempontokat is figyelembe véve. Ez azonban tarthatatlanná vált, hiszen egy sikeres monetáris politikához sok más egyéb mellett elengedhetetlen a transzparencia és a hitelesség. E két faktort gyengítette a kettős kamatrendszer, amit júniusra az MNB is belátott, és egy huszárvágással összezárta a két kamatot. A rendkívül veszélyes szinteken billegő forintárfolyam és a jegybanki hitelességgel kapcsolatos erős kételyek mellett ez volt a helyes lépés. A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy az egyhetes kamat nem került teljesen kiiktatásra, az továbbra is az eszköztár része marad, amivel a rövid távú piaci ingadozásokra hónapon belül is reagálhatnak, az esetleges rendkívüli egyheteskamat-emelések azonban a jegybank ígérete szerint a következő „rendes” ülésen beépülnek az alapkamatba, így a hónapok végén a két kamat szintje megegyezik. (A cikk még az egyhetes betét kamatának mai, két százalékpontos, azaz 200 bázispontos emelése előtt született, a jegybanki jelzés szerint az alapkamat jövő héten éri utol ismét a megemelt szintet – a szerk.)

A forint árfolyama az elmúlt időszakban masszívan alulteljesítette régiós versenytársait, de a teljes feltörekvő piaci univerzumban is az egyik leggyengébben teljesítő devizává vált, gyakorlatilag a török lírával és az argentin pesóval versenyeztünk az utolsó helyért. A leértékelődés egyrészt tovább erősíti az inflációs nyomást, bizonyos szinteken túl pedig akár komolyabb pénzügyi stabilitási kockázatokkal is járhat, így a jegybanknak egy tényleg erős jelzést kellett adnia a piacnak a monetáris politika irányultságával kapcsolatban. Különösen úgy, hogy az MNB-nek a kamaton kívül nincs eszköze forint árfolyam védelmére. A cseh jegybank óriási devizatartalékokon ülve megteheti, hogy egy-két nap alatt több milliárd euróval masszívan interveniál, világossá téve mindenki számára, hogy a koronával nem éri meg „játszadozni”. Nálunk azonban jóval alacsonyabbak a devizatartalékok. Kisebb összegű beavatkozásokra nyilván sor kerülhet és sor is került valószínűleg az elmúlt hónapokban, de az MNB nem égetheti a tartalékot nyakló nélkül. Ez extra sérülékennyé teszi a forintot, hiszen a piac is tisztában van a számokkal.

A forinteszközökkel szemben látványosan megingó bizalom április óta nagyobb részt az EU-források körüli kockázatoknak, a romló külső egyensúlyi helyzetnek és a fiskális pálya, a kiigazító csomag szerkezete miatti aggodalmaknak tudható be, de az MNB monetáris politikai cikkcakkjai, a kettős kamatrendszer okozta értelmezési zavarok, és ennek eredőjeként a jegybank infláció letörése iránti elkötelezettségével kapcsolatos kételyek is szerepet játszottak benne. Ha csak az elmúlt néhány hónap lépéseit vesszük sorra: március-áprilisban az előző két hónap 50 bázispontos lépéseit 100 bázispontos ugrások követték, de májusban, amikorra egyébként még tovább romlottak az inflációs kilátások és nőttek a felfele mutató kockázatok, hirtelen 50 bázispontra lassított a jegybank, ami sok más tényező miatt az egyik fontos oka lehetett annak, hogy júniusra kényszerpályára került.

A fentiekből persze az is következik, hogy önmagában az MNB fordulata nem fogja az árfolyamot érdemben erősíteni (ez világosan látszott a döntés utáni napok mozgásain), komolyabban csak az javítaná a hazai deviza megítélését, ha a kormány dűlőre jutna az EU-forrásokkal kapcsolatban, és külső-belső egyensúlyi pozíciónk már kézzel fogható, látható javulást mutatna. Ahhoz azonban ez a lépés nagyon fontos volt, hogy legalább picit stabilizálja a kurzust.

Mit jelent ez a kamatkilátásokat tekintve?

A gazdaságban továbbra is rendkívül intenzív és gyors átárazásokat látunk, intenzíven romlanak az inflációs várakozások, szuper gyenge még mindig az árfolyam. Az őszi hónapokig érdemben tovább emelkedik az infláció, és a csúcsot követően is csak stagnálásra számíthatunk év végéig. A Monetáris Tanács nem állhat meg, folytatnia kell a szigorítási ciklust. A folytatásra ígéretet is kaptunk: Virág Barnabás alelnök szerint a „határozott” kamatemelések minimum addig folytatódnak, ameddig az infláció tetőzik, a lépések mértékéről viszont havi szinten, a beérkező új információk fényében döntenek.

Saját számításaink szerint az infláció szeptemberben tetőzik, így a következő három hónapban még folytatódnia kell a szigorítási ciklusnak, minimum 50 bázispontos lépésekkel.

(Ahogy korábban is jeleztük, a cikk a július 7-i kamatdöntés előtt született. Ma a jegybank 9,75 százalékon határozta meg az irányadó kamatot – szerk.)

Szeptemberben a következő Inflációs jelentés és az új prognózisok publikálásakor dönthetnek a további lépésekről, a tempó gyorsításáról, esetleg lassításáról, a legkedvezőbb (de nem nagyon valószínű) esetben a ciklus leállításáról. Vagyis jó eséllyel a kamatemelések a negyedik negyedévbe is belenyúlnak, így év végére kétszámjegyű irányadó kamat is kialakulhat. 

Amennyiben 2023-ban az inflációt emelő külső tényezők nem romlanak érdemben, ez pedig egy lassabb és kiegyensúlyozottabb szerkezetű belső növekedéssel és stabilabb forintárfolyammal párosul, a jövő év közepétől az infláció érzékelhető mértékben lassulhat. Éves átlagban azonban még jövőre is bőven a 3 százalékos cél felett alakulhat a pénzromlási ütem, a kilátásokat pedig még mindig erős felfele mutató kockázatok övezik, így érdemi monetáris lazításra a jövő év második feléig kevés esély mutatkozik.

A „mi lett volna ha” kezdetű kérdéseknek természetesen a jövőre nézve semmilyen relevanciája nincs, de azért felmerülhet bennünk: ha a szigorítási ciklus során végig határozottan, cikkcakkoktól mentesen és hitelesen lép fel az MNB, nem okoz zavarokat a kettős kamatrendszer, és nincsenek kétségek a piacon a jegybank elkötelezettségével kapcsolatban, talán most nem lenne kézzel fogható közelségben a 10 százalékos kamatszint, hanem valamivel alacsonyabban lezárható lett volna a ciklus.

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell-e aggódnunk a magyar ikerdeficit miatt?Több mint egy évtized után újra ikerdeficit alakult ki, azaz egyszerre negatív a költségvetés és a külső fizetési mérleg egyenlege. Sok azonban a különbség a 2000-es évekhez képest.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet infláció kamatemelés kettős kamat mnb Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.