Hírlevél feliratkozás
Kiss Péter
2022. szeptember 15. 16:09 Pénz

Az jegybank azt szeretné, ha kevesebbet vásárolnál, és a forint erősödne

(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az MNB a legutóbbi kamatdöntő ülésen a várt 100 bázispontos kamatemelés mellett három meglepetéssel is előrukkolt a hazai monetáris politikát szorosan követők számára. A jegybank közleménye szerint az új intézkedések célja a monetáris transzmisszió további erősítése a bankközi likviditás szűkítésén keresztül. Fontos tudni azonban, hogy monetáris transzmisszió 3 fő pillérének ereje különböző gazdasági és pénzpiaci helyzetekben eltérő, ezért érdemes áttekinteni a mostani döntéseket várható hatásait.

Mit jelent a monetáris transzmisszió?

Az irányadó kamat változása a monetáris transzmissziós mechanizmus csatornáin keresztül hat a jövőbeli inflációra. Ezek közül a három legfontosabb a kamat-, az árfolyam-, illetve a várakozási csatorna.

A kamatcsatorna azt jelenti, hogy a jegybanki alapkamat szintje befolyásolja a forinthitelek terheit, így hatással van a gazdasági szereplők fogyasztási és beruházási aktivitására, azaz a termékek és szolgáltatások iránti keresletre. A jegybanki alapkamat emelése csökkenti a keresletet a gazdaság kínálati tényezők által meghatározott kapacitásaihoz képest, így gyengíti az inflációs nyomást. Az emelés értelemszerűen fordított hatást fejt ki.

Az árfolyamcsatorna úgy működik, hogy az alapkamat emelkedése (vagy csökkenése) változatlan kockázati megítélés mellett tőkebeáramlást (tőkekiáramlást) generál, ami erősíti (gyengíti) a forint árfolyamát az euróval szemben. A forintárfolyam elmozdulása a nettó exporton keresztül keresleti oldalról hat az inflációra, és közvetlenül befolyásolja az importált termékek forintban számolt árát.

A várakozási csatorna a modern jegybankok működésében kiemelt fontosságú. A reálgazdaságra és az inflációs folyamatra ugyanis nemcsak a jegybank aktuális kamatlépései, hanem a jövőben várható viselkedése is hatást gyakorol. Ha elég hiteles a monetáris politika árstabilitás melletti elköteleződése (általában a kormányok gazdaságélénkítő elképzeléseivel szemben), akkor a gazdasági szereplők árazási- és bérezési döntéseiknél azzal számolnak, hogy a középtávú inflációs kilátásokat a jegybank célja határozza meg. Ilyenkor beszélhetünk „horgonyzott” várakozásokról, ami elengedhetetlen feltétele a tartós árstabilitásnak és nagymértékben megkönnyíti a jegybank dolgát, hogy kedvezőtlen sokkok esetén az inflációt visszatérítse a célhoz*(forrás: MNB – Az inflációs célkövetéses rendszer).

Az első intézkedés a bankok számára előírt kötelező tartalékráta emelése egy százalékról legalább öt százalékra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bankoknak a hitelek és egyéb kockázatos eszközök értéke után a korábbi egy százalék helyett a jövőben minimum öt százalékot kell elhelyezniük a jegybankban, ami után a mindenkori alapkamatot fizeti az MNB. (Érdekességképpen a jelenlegi egy százalék 2016. decembere óta volt érvényben, míg öt százalék, vagy afölött utoljára 2008. decembere előtt volt az elvárás.)

Ez elviekben azt jelentené, hogy a bankoknak kevesebb forrása marad egyéb befektetésekre, illetve a hitelezést is „megdrágítja”. Ezzel a tankönyvi elmélet szerint emelkednének a bankközi és állampapír kamatok (befektetési oldal), és csökkenne, illetve megdrágulna a hitelezés (hitelezési oldal), emelkednének a hitelkamatok.

A gyakorlatban azonban a hazai bankok jelenleg úsznak a többletforrásban.

A bankrendszer konszolidált hitel/betét mutatója 80 százalék körül van (ezért is láthatjuk, hogy a betéti kamatok nem követik az alapkamat változását), míg az MNB egyhetes betétében szeptember elején 9500 milliárd forintot helyeztek el, aminek a legnagyobb része banki eredetű.

A hitelezés pedig előreláthatólag a tartalékráta emelése nélkül is csökkenni fog, mert

a bankok többsége a hitelkereslet visszaesésére számít a második félévben mind a vállalati, mind a lakáshiteleknél.

Ráadásul a lakáshitelek esetében a bankok többsége már a második negyedévben szigorított a feltételeken, és további szigorítást, valamint feláremelést (hitelek drágulása) helyeztek kilátásba a második félévre. A hitelezési oldalon tehát olyan markáns változás nem várható ettől az intézkedéstől, a befektetési oldalon pedig valószínűleg az egyhetes betétből vándorolhat át az az 1600 milliárd forint, ami az addicionális kötelező tartalékigényt fedezi majd (jelenleg 400 milliárd a kötelező tartalék összege a magyar bankrendszerben), ami tehát nem mozgatja majd meg nagyon a bankközi kamatokat. A kamatcsatornán keresztül a fentiek alapján tehát egyelőre nem nagyon javulhat a monetáris transzmisszió.

A másik két bevezetendő eszköz már izgalmasabb, ugyanis ezekkel a kötvénypiaci befektetők számára is dobott egy csontot a jegybank. A kiindulópontot az jelenti, hogy a rövid lejáratú kötvények piacán túlkereslet alakult ki, mert az ÁKK egy ideje nem hirdet meg öt év alatti állampapírkibocsátásokat, és a diszkontkincstárjegy aukciókat takaréklángra tekerte vissza.

A meghirdetett szerény mennyiségeket pedig felszívják azok, akiknek mindenképpen vásárolniuk kell: a kereskedelmi bankok, hogy kielégítsék a lakossági keresletet, illetve az olyan befektetési alapok, amelyeknek muszáj egy évnél rövidebb lejáratú kötvényekben tartaniuk az eszközeik nagy részét. Mivel ezek a szereplők lényegében bármilyen áron vásárolnak, ezeknek a kötvényeknek az ára nem zuhant be számottevően, így hozamuk jóval az irányadónak tekinthető alapkamat alatt maradt (a lakossági kereslet azért élénkült meg, mert még így is többet kínálnak mint a legtöbb lakosságnak szánt állampapír).

Egy új jegybanki diszkontkötvény bevezetésével csökkenne a nyomás a diszkontkincstárjegy piacon, és a helyükre (kicsivel az alapkamat szintje fölé) kerülnének a hozamok. A várhatóan az egyhetes betét kamatához és futamidejéhez kötött új instrumentum akár új befektetőket is be tudna vonzani külföldről, akik a régiós országoknál jóval magasabb kamatokat eddig nem igazán tudták kihasználni a rövid oldalon.

Az új hosszútávú betét pedig újabb likviditást „megkötő” eszköz lehet, amennyiben nem lesz túl hosszú lejáratú (kb. 1 hónap lehet a piac tűréshatára a továbbra is folytatódó kamatemelési ciklus miatt), és az egyhetes betét kamatához képest némi felárat is tartalmaz majd a likviditás és a hosszabb lejárat miatt.

Ennek is feltehetően hasonló a célja, mint a jegybanki diszkontpapírnak: a rövid oldali állampapírhozamok megemelése, ezzel növelve a kamatemelések hatékonyságát, nem mellékesen pedig erősítve a forintot.

A bejelentett intézkedések tehát a monetáris transzmissziós mechanizmus mindhárom csatornájára kívánnak hatni, megítélésem szerint eltérő várható sikerrel.

A kamatcsatornán várható a legkisebb hatás az amúgy is lassuló gazdaság (a jegybank heti GDP-trackere szerint július-augusztusban a gazdaság teljesítménye 0-1 százalék közelébe csökkent), valamint a bankok likviditásbősége miatt. Az árfolyamcsatorna az, ami a legizgalmasabb, és ahol az új kötvény és betéti eszközzel már érdemi hatást tud elérni a rövid lejáratú kamatoknál a jegybank, vonzóbbá téve a forinteszközöket és ezáltal erősítve a forintot.

A várakozási csatornán keresztül pedig a megtett lépések erősítik a jegybank hitelességét és az infláció elleni küzdelem melletti elkötelezettségét. Erre szükség is lesz, ugyanis az előrejelzések szerint az infláció a következő hónapokban tovább fog emelkedni, és akár a 20 százalékot is elérheti. Ha sikerül ezeket elérni (csökkenő belső kereslet, erősödő forint), akkor az csökkenti a jövőben az inflációs nyomást, ami a végső célja a jegybanknak.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy

jelenleg nem (csak) a magyar jegybank intézkedéseitől függ leginkább a forint sorsa,

tehát ezektől nem érdemes azonnali nagymértékű forinterősödést várni. Az utóbbi időben a hazai deviza árfolyamát két külső tényező mozgatta: az európai energiaárak elszállása az orosz gázszállítások leállása miatt, valamint az Európai Helyreállítási Alappal kapcsolatos fejlemények. Amennyiben ezekben negatív forgatókönyv valósul meg, az újabb lépésekre késztetheti az MNB-t.

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Pénz forintárfolyam infláció kereslet mnb Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?

Pálos Máté
2022. december 1. 16:14 Pénz

Egyre többe kerül a lakhatás, és egyre kevésbé segíti ebben a rászorulókat a kormány

Az idei tél fordulópontot hozhat a lakhatás megfizethetőségének alakulásában.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.

Pálos Máté
2022. december 1. 12:22 Világ

A sarkvidék felől érkező hideg levegő próbára fogja tenni az európai áramkereskedelmet

Finnország és Franciaország például kilátásba helyezte, hogy tervezett áramkimaradásokkal, lakossági fogyasztáskorlátozással is enyhíthetnek az energiakrízisen.