Folytatódik az árstopos cicaharc a kormány és a jegybank között
Miért drágultak sokkal jobban az élelmiszerek Magyarországon, mint bárhol máshol Európában? A jegybank (MNB) igazgatója a Portfolión megjelent elemzésében levezette, hogy nagyrészt az árstophoz való kormányzati ragaszkodás miatt. Erre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) két államtitkára válaszelemzést írt a lapban, mert szerintük a fő ok a forint gyengülése (amit elsősorban az MNB dolga lenne megakadályozni).
Ki mit mond?
- A jegybank szerint a boltok jobban megemelték a nem árstopos termékek árát, hogy ellensúlyozzák az árstop miatti veszteségeiket, és ez feljebb tolta az inflációt. Ezen kívül közvetve a benzin 480 forinton tartása is hozzájárult a forint gyengüléséhez, ami szintén növelte az inflációt.
- A GFM szerint a boltok nem tudták teljesen kompenzálni az árstop hatását, a nagy áremelkedés mögött fele részben külső tényezők (háború, aszály, Covid, ellátásilánc-zavarok) állnak, a belső tényezők közül pedig a forintgyengülés a mérvadó. Ha euróban számolnánk, akkor nem is lenne kiugróan magas a magyar adat.
Felülnézet: Sem a jegybank, sem a minisztérium nem említ egyetlen hibát sem, amit vétett volna, vagy saját lépést, amit másképp tett volna a mából visszanézve.
Mi a problémás az egymásra mutogatásban?
- A jegybank elemzése az árstop okozta 3-4 százalékos többletinflációt mutat ki. Ám csak az árstopra koncentrál, nem tér ki arra, hogy a magyar drágulás jelenleg 49,2 százalék, az uniós átlag 18,3 százalék, vagyis a kettő közötti különbséget messze nem fedezi az árstop-hatás.
- A GFM számítása szerint euróban számolva 33,7 százalék (lenne) a magyar élelmiszerár-emelkedés, ám arról kevés szó esik, hogy még ez is nagyon magas. Az elemzés nem ad magyarázatot arra sem, hogy a minden országot érintő külső tényezők Magyarországot miért érintik jobban.
Végső soron a fiskális és a monetáris politika újabb egymásnak feszülését látjuk az írásokban, miközben az egészséges szereposztásban a kettőnek együtt kellene dolgoznia az infláció ellen.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
