Miért drágultak sokkal jobban az élelmiszerek Magyarországon, mint bárhol máshol Európában? A jegybank (MNB) igazgatója a Portfolión megjelent elemzésében levezette, hogy nagyrészt az árstophoz való kormányzati ragaszkodás miatt. Erre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) két államtitkára válaszelemzést írt a lapban, mert szerintük a fő ok a forint gyengülése (amit elsősorban az MNB dolga lenne megakadályozni).
Ki mit mond?
- A jegybank szerint a boltok jobban megemelték a nem árstopos termékek árát, hogy ellensúlyozzák az árstop miatti veszteségeiket, és ez feljebb tolta az inflációt. Ezen kívül közvetve a benzin 480 forinton tartása is hozzájárult a forint gyengüléséhez, ami szintén növelte az inflációt.
- A GFM szerint a boltok nem tudták teljesen kompenzálni az árstop hatását, a nagy áremelkedés mögött fele részben külső tényezők (háború, aszály, Covid, ellátásilánc-zavarok) állnak, a belső tényezők közül pedig a forintgyengülés a mérvadó. Ha euróban számolnánk, akkor nem is lenne kiugróan magas a magyar adat.
Felülnézet: Sem a jegybank, sem a minisztérium nem említ egyetlen hibát sem, amit vétett volna, vagy saját lépést, amit másképp tett volna a mából visszanézve.
Mi a problémás az egymásra mutogatásban?
- A jegybank elemzése az árstop okozta 3-4 százalékos többletinflációt mutat ki. Ám csak az árstopra koncentrál, nem tér ki arra, hogy a magyar drágulás jelenleg 49,2 százalék, az uniós átlag 18,3 százalék, vagyis a kettő közötti különbséget messze nem fedezi az árstop-hatás.
- A GFM számítása szerint euróban számolva 33,7 százalék (lenne) a magyar élelmiszerár-emelkedés, ám arról kevés szó esik, hogy még ez is nagyon magas. Az elemzés nem ad magyarázatot arra sem, hogy a minden országot érintő külső tényezők Magyarországot miért érintik jobban.
Végső soron a fiskális és a monetáris politika újabb egymásnak feszülését látjuk az írásokban, miközben az egészséges szereposztásban a kettőnek együtt kellene dolgoznia az infláció ellen.
