2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?
Ha a célországban kínált munkakörökben kevésbé honorálják a tudást és a képességeket, akkor a képzett, tapasztalt bevándorlók nem biztos, hogy több pénzt tudnak ott keresni.
A szomszédos Kéked és Pányok állandó lakossága 40-60 százalékkal nőtt egy év alatt, amellyel egyaránt a három leggyorsabban növekvő település közé kerültek.
Hiába jobbak a megélhetési lehetőségek a nagyvárosokban, a fejlődő országok vidéki lakosai közül sokan csak a legközelebbi városba tudnak költözni.
Keletről nyugatra vándorolnak az orvosok Európában, Magyarország azonban különleges helyzetben van.
Hogy lehet egy választónak ugyanarról a témáról két véleménye? Janky Béla magyarázza el az eheti G7 Podcastban.
A klímaváltozás miatt egyre több ellehetetlenülő földműves kényszerül városi nyomornegyedekbe. Ötven éven belül kétmilliárd ember otthona válik élhetetlenné.
Amikor a fejlődő országok elérnek egy bizonyos jövedelmi szintet, mindenképpen elkezdődik egy kivándorlási hullám, a segélyek csak később csökkenthetik a mértékét.
Az utazási korlátok miatt nagyjából 150 ezer külföldi idénymunkást pótolnak munkájukat elvesztő olaszok.
Ha Kelet-Ázsia helyett a Közel-Kelet és Észak-Afrika lenne Európa új gyára, azzal jól járnának az uniós cégek, és a migrációt is sikerülhetne megfékezni.