Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2020. szeptember 6. 19:16 Világ

Megszüntetni biztosan nem fogják a segélyek a migrációt

A 2015-ös migrációs válság hatására az Európai Unió úgy döntött, hogy a legjobb módja a migrációs nyomás csökkentésének, ha segélyekkel támogatják azokat az országokat, ahonnan a legtöbb menekült érkezik. Négy fő okot határoztak meg, amelyek az elvándorlást motiválják, és ezeket próbálták enyhíteni célzott segélyekkel. Ezek a munkahelyteremtést, helyi alapszolgáltatások létrehozását, a migrációmenedzsmentet és a helyi konfliktusok elkerülését szolgálják. Michael A. Clemens és Hannah M. Postel annak jártak utána tanulmányukban, hogy valóban hatékonyak-e ezek az intézkedések a migráció csökkentésében.

Megfigyelhető, hogy azoknak az országoknak utalnak több segélyt a fejlett nyugati országok, amelyekből több menekült érkezik hozzájuk. Például, ha egy százalékkal több menekült érkezik egy országból Spanyolországba, akkor a szerzők adatai alapján 18 százalékkal nő a valószínűsége, hogy annak az országnak fognak segélyt küldeni.

Ezek a segélyek viszont nem mind az elvándorlás fő okait célozzák, de a szerzők tanulmányukban csak ezekkel foglalkoznak. Így az összes segély közül ki kellett szűrniük azokat, amik a fenti területeket célozzák, és az elemzésben csak ezeket vizsgálták. Ha már csak ezeket a segélyeket nézik, akkor nem találtak eltérést a globális átlag és azok között az országok között, ahonnan sok menekült érkezik Európába.

A korábbi szakirodalom alapján a szerzők azt állítják, hogy a segélyeknek csak egy bizonyos GDP-szint fölött van migrációcsökkentő hatásuk. Ezt a GDP-szintet egy átlagos kivándorlással sújtott ország nagyjából 2200-ra érné el mindenféle segítség nélkül. Még ha a segélyek évi 2 százalékkal gyorsítani is tudnák a GDP növekedését, akkor is folyamatosan fenn kellene ezeket tartani 2070-ig, hogy az országok elérjék azt a szintet, ahol már hatnak a segélyek a kivándorlásra.

A munkanélküliséget célzó vagy a helyi konfliktusok megoldására irányzott segélyek sem bizonyultak eredményesnek. Ez nem azt jelenti, hogy a segélyek biztosan nem hatékonyak, hanem hogy a megszokott módok nem feltétlen működnek, ezért kísérletezni kell a megfelelő csatornák és célok kialakításával, ahogy azt például a tavalyi Nobel-díjas Esther Duflo teszi.

Fontos megérteni, hogy a szegény országok lakói számára az elvándorlás egyfajta befektetés, ahogy a fejlett országok polgárainak az egyetemi tanulmányok. Minél jobban él egy fejlődő ország lakója, annál kevésbé van szüksége arra, hogy elvándoroljon, viszont annál könnyebben teheti meg. Ebből adódik, hogy a közepesen fejlett országokból többen vándorolnak el, mint az igazán szegényekből, hiszen nekik még arra sincs elegendő erőforrásuk, hogy azt befektessék az elvándorlásba.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy több pénzük lesz, és így könnyebben eljutnak külföldre, hanem a GDP-vel együtt nő az átlagos végzettség szintje is, kialakulnak külföldi kapcsolatok, és a gyermekhalálozás csökkenésével nő a munkaképes korúak száma is. Ez mind a migráció növekedésének irányába hat.

Így a szegény országoknál a GDP növekedése ösztönzi a migrációt, mivel olyan fejlettségi szintre érnek, amikor ezt már megengedhetik maguknak a helyiek. Ez a hatás egyre növekszik, míg el nem éri a 10 ezer dollár/fő szintet (nagyjából Ukrajna egy főre eső GDP-je), amin túl már valóban csökken a kivándorlás, ahogy tovább nő a jólét. Hasonló eredményeket mutat az is, ha a munkahelyteremtést segítő intézkedéseket vizsgálják: a munkanélküliség csökkenésének nem jelenik meg azonnal a migrációcsökkentő hatása.

Az elemzést nehezíti, hogy a segélyek rendszere, bár átlátható, de azt nem nagyon lehet követni, hogy gyakorlati szinten milyen intézkedésekben valósulnak meg a nagy gyűjtőkategóriákba besorolt segélyszolgáltatások. A pontosabb hatások feltérképezéséhez erre mindenképp szükség lenne.

A szerzők szerint tehát fontos látni, hogy a migráció mindig is jelen lesz, hiszen segélyekkel vagy anélkül, de amikor a fejlődő országok elérnek egy bizonyos szintet, akkor természetszerűen elkezdődik egy kivándorlási hullám. Ezért szerintük a nagy segélyszervezeteknek azzal kellene foglalkozniuk, hogy hogyan lehet biztonságos, legális, a fogadó és küldő ország számára egyaránt előnyös mederbe terelni a munkavállalók vándorlását. Emellett pedig határozzák meg kísérleti módszerekkel, hogy hogyan tudnak hatékonyabban segíteni az országoknak, hogyan tudják jobban célba juttatni a segélyeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelturbózza a migrációt a klímaváltozásTavaly körülbelül 22 millió embernek kellett elhagynia az otthonát a szélsőséges időjárás miatt, közel 5 millióval többnek, mint egy évvel korábban.

Világ fejlődő országok migráció segély segélyszervezet Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Pálos Máté
2022. december 5. 18:52 Pénz, Világ

Bevasalná a távozás árát a vagyonadó elől menekülő milliárdosokon a norvég kormány

A baloldali norvég kormány további adókkal nehezítené meg, hogy a gazdag norvégok elhagyják az országot és ezzel elkerüljenek adóterheket.

Hajdu Miklós
2022. december 5. 09:13 Világ

Már a szankció életbe lépése előtt nagyot drágult az orosz olaj szállítása

Ázsiai országok számára vonzó volt idén az orosz olaj, kérdés, hogy a szankciók miatt a szállítással, finanszírozással és biztosítással kapcsolatban előállt bizonytalanságok ellenére is az marad-e.

Avatar
2022. december 5. 04:34 Világ

„Nem láttam még embereket ennyire örülni egy csomag virslinek vagy fogkrémnek” – ukrajnai magyar katona Herszon felszabadításáról

Az ungvári egyetem matematikus docense kilenc hónapja harcol Ukrajna felszabadításáért, Herszon visszafoglalása mellett a katonák mindennapjairól is beszélt.

Fontos

Dr. Rékassy Balázs
2022. december 5. 15:07 Élet, Közélet

Kevés embernek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

A rohamosan fejlődő magánegészségügy sem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. Sok beteg számára pedig nem is alternatíva a magánellátás.

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Pénz

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.