Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. szeptember 6. 19:16 Világ

Megszüntetni biztosan nem fogják a segélyek a migrációt

A 2015-ös migrációs válság hatására az Európai Unió úgy döntött, hogy a legjobb módja a migrációs nyomás csökkentésének, ha segélyekkel támogatják azokat az országokat, ahonnan a legtöbb menekült érkezik. Négy fő okot határoztak meg, amelyek az elvándorlást motiválják, és ezeket próbálták enyhíteni célzott segélyekkel. Ezek a munkahelyteremtést, helyi alapszolgáltatások létrehozását, a migrációmenedzsmentet és a helyi konfliktusok elkerülését szolgálják. Michael A. Clemens és Hannah M. Postel annak jártak utána tanulmányukban, hogy valóban hatékonyak-e ezek az intézkedések a migráció csökkentésében.

Megfigyelhető, hogy azoknak az országoknak utalnak több segélyt a fejlett nyugati országok, amelyekből több menekült érkezik hozzájuk. Például, ha egy százalékkal több menekült érkezik egy országból Spanyolországba, akkor a szerzők adatai alapján 18 százalékkal nő a valószínűsége, hogy annak az országnak fognak segélyt küldeni.

Ezek a segélyek viszont nem mind az elvándorlás fő okait célozzák, de a szerzők tanulmányukban csak ezekkel foglalkoznak. Így az összes segély közül ki kellett szűrniük azokat, amik a fenti területeket célozzák, és az elemzésben csak ezeket vizsgálták. Ha már csak ezeket a segélyeket nézik, akkor nem találtak eltérést a globális átlag és azok között az országok között, ahonnan sok menekült érkezik Európába.

A korábbi szakirodalom alapján a szerzők azt állítják, hogy a segélyeknek csak egy bizonyos GDP-szint fölött van migrációcsökkentő hatásuk. Ezt a GDP-szintet egy átlagos kivándorlással sújtott ország nagyjából 2200-ra érné el mindenféle segítség nélkül. Még ha a segélyek évi 2 százalékkal gyorsítani is tudnák a GDP növekedését, akkor is folyamatosan fenn kellene ezeket tartani 2070-ig, hogy az országok elérjék azt a szintet, ahol már hatnak a segélyek a kivándorlásra.

A munkanélküliséget célzó vagy a helyi konfliktusok megoldására irányzott segélyek sem bizonyultak eredményesnek. Ez nem azt jelenti, hogy a segélyek biztosan nem hatékonyak, hanem hogy a megszokott módok nem feltétlen működnek, ezért kísérletezni kell a megfelelő csatornák és célok kialakításával, ahogy azt például a tavalyi Nobel-díjas Esther Duflo teszi.

Fontos megérteni, hogy a szegény országok lakói számára az elvándorlás egyfajta befektetés, ahogy a fejlett országok polgárainak az egyetemi tanulmányok. Minél jobban él egy fejlődő ország lakója, annál kevésbé van szüksége arra, hogy elvándoroljon, viszont annál könnyebben teheti meg. Ebből adódik, hogy a közepesen fejlett országokból többen vándorolnak el, mint az igazán szegényekből, hiszen nekik még arra sincs elegendő erőforrásuk, hogy azt befektessék az elvándorlásba.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy több pénzük lesz, és így könnyebben eljutnak külföldre, hanem a GDP-vel együtt nő az átlagos végzettség szintje is, kialakulnak külföldi kapcsolatok, és a gyermekhalálozás csökkenésével nő a munkaképes korúak száma is. Ez mind a migráció növekedésének irányába hat.

Így a szegény országoknál a GDP növekedése ösztönzi a migrációt, mivel olyan fejlettségi szintre érnek, amikor ezt már megengedhetik maguknak a helyiek. Ez a hatás egyre növekszik, míg el nem éri a 10 ezer dollár/fő szintet (nagyjából Ukrajna egy főre eső GDP-je), amin túl már valóban csökken a kivándorlás, ahogy tovább nő a jólét. Hasonló eredményeket mutat az is, ha a munkahelyteremtést segítő intézkedéseket vizsgálják: a munkanélküliség csökkenésének nem jelenik meg azonnal a migrációcsökkentő hatása.

Az elemzést nehezíti, hogy a segélyek rendszere, bár átlátható, de azt nem nagyon lehet követni, hogy gyakorlati szinten milyen intézkedésekben valósulnak meg a nagy gyűjtőkategóriákba besorolt segélyszolgáltatások. A pontosabb hatások feltérképezéséhez erre mindenképp szükség lenne.

A szerzők szerint tehát fontos látni, hogy a migráció mindig is jelen lesz, hiszen segélyekkel vagy anélkül, de amikor a fejlődő országok elérnek egy bizonyos szintet, akkor természetszerűen elkezdődik egy kivándorlási hullám. Ezért szerintük a nagy segélyszervezeteknek azzal kellene foglalkozniuk, hogy hogyan lehet biztonságos, legális, a fogadó és küldő ország számára egyaránt előnyös mederbe terelni a munkavállalók vándorlását. Emellett pedig határozzák meg kísérleti módszerekkel, hogy hogyan tudnak hatékonyabban segíteni az országoknak, hogyan tudják jobban célba juttatni a segélyeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelturbózza a migrációt a klímaváltozásTavaly körülbelül 22 millió embernek kellett elhagynia az otthonát a szélsőséges időjárás miatt, közel 5 millióval többnek, mint egy évvel korábban.

Világ fejlődő országok migráció segély segélyszervezet Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 19. 12:32 Vállalat, Világ

Megvan a Nutella-prémium, októberben 750 ezer forinttal többet kapnak a dolgozók

A Ferrero gyárai a járvány első hulláma alatt sem zártak be, a cég nagyrészt elérte a céljait, ezért idén is magas prémiumot fizet az alkalmazottainak.

Hajdu Miklós
2020. szeptember 17. 15:44 Világ

Felkészületlenek a szélsőséges klímára a világkereskedelem csomópontjai

Készületlenül érik a kikötőket az egyre súlyosabb viharok és az áradások, pedig a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú a tengeri hajózás problémamentes működése.

Fontos

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.