Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2020. szeptember 6. 19:16 Világ

Megszüntetni biztosan nem fogják a segélyek a migrációt

A 2015-ös migrációs válság hatására az Európai Unió úgy döntött, hogy a legjobb módja a migrációs nyomás csökkentésének, ha segélyekkel támogatják azokat az országokat, ahonnan a legtöbb menekült érkezik. Négy fő okot határoztak meg, amelyek az elvándorlást motiválják, és ezeket próbálták enyhíteni célzott segélyekkel. Ezek a munkahelyteremtést, helyi alapszolgáltatások létrehozását, a migrációmenedzsmentet és a helyi konfliktusok elkerülését szolgálják. Michael A. Clemens és Hannah M. Postel annak jártak utána tanulmányukban, hogy valóban hatékonyak-e ezek az intézkedések a migráció csökkentésében.

Megfigyelhető, hogy azoknak az országoknak utalnak több segélyt a fejlett nyugati országok, amelyekből több menekült érkezik hozzájuk. Például, ha egy százalékkal több menekült érkezik egy országból Spanyolországba, akkor a szerzők adatai alapján 18 százalékkal nő a valószínűsége, hogy annak az országnak fognak segélyt küldeni.

Ezek a segélyek viszont nem mind az elvándorlás fő okait célozzák, de a szerzők tanulmányukban csak ezekkel foglalkoznak. Így az összes segély közül ki kellett szűrniük azokat, amik a fenti területeket célozzák, és az elemzésben csak ezeket vizsgálták. Ha már csak ezeket a segélyeket nézik, akkor nem találtak eltérést a globális átlag és azok között az országok között, ahonnan sok menekült érkezik Európába.

A korábbi szakirodalom alapján a szerzők azt állítják, hogy a segélyeknek csak egy bizonyos GDP-szint fölött van migrációcsökkentő hatásuk. Ezt a GDP-szintet egy átlagos kivándorlással sújtott ország nagyjából 2200-ra érné el mindenféle segítség nélkül. Még ha a segélyek évi 2 százalékkal gyorsítani is tudnák a GDP növekedését, akkor is folyamatosan fenn kellene ezeket tartani 2070-ig, hogy az országok elérjék azt a szintet, ahol már hatnak a segélyek a kivándorlásra.

A munkanélküliséget célzó vagy a helyi konfliktusok megoldására irányzott segélyek sem bizonyultak eredményesnek. Ez nem azt jelenti, hogy a segélyek biztosan nem hatékonyak, hanem hogy a megszokott módok nem feltétlen működnek, ezért kísérletezni kell a megfelelő csatornák és célok kialakításával, ahogy azt például a tavalyi Nobel-díjas Esther Duflo teszi.

Fontos megérteni, hogy a szegény országok lakói számára az elvándorlás egyfajta befektetés, ahogy a fejlett országok polgárainak az egyetemi tanulmányok. Minél jobban él egy fejlődő ország lakója, annál kevésbé van szüksége arra, hogy elvándoroljon, viszont annál könnyebben teheti meg. Ebből adódik, hogy a közepesen fejlett országokból többen vándorolnak el, mint az igazán szegényekből, hiszen nekik még arra sincs elegendő erőforrásuk, hogy azt befektessék az elvándorlásba.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy több pénzük lesz, és így könnyebben eljutnak külföldre, hanem a GDP-vel együtt nő az átlagos végzettség szintje is, kialakulnak külföldi kapcsolatok, és a gyermekhalálozás csökkenésével nő a munkaképes korúak száma is. Ez mind a migráció növekedésének irányába hat.

Így a szegény országoknál a GDP növekedése ösztönzi a migrációt, mivel olyan fejlettségi szintre érnek, amikor ezt már megengedhetik maguknak a helyiek. Ez a hatás egyre növekszik, míg el nem éri a 10 ezer dollár/fő szintet (nagyjából Ukrajna egy főre eső GDP-je), amin túl már valóban csökken a kivándorlás, ahogy tovább nő a jólét. Hasonló eredményeket mutat az is, ha a munkahelyteremtést segítő intézkedéseket vizsgálják: a munkanélküliség csökkenésének nem jelenik meg azonnal a migrációcsökkentő hatása.

Az elemzést nehezíti, hogy a segélyek rendszere, bár átlátható, de azt nem nagyon lehet követni, hogy gyakorlati szinten milyen intézkedésekben valósulnak meg a nagy gyűjtőkategóriákba besorolt segélyszolgáltatások. A pontosabb hatások feltérképezéséhez erre mindenképp szükség lenne.

A szerzők szerint tehát fontos látni, hogy a migráció mindig is jelen lesz, hiszen segélyekkel vagy anélkül, de amikor a fejlődő országok elérnek egy bizonyos szintet, akkor természetszerűen elkezdődik egy kivándorlási hullám. Ezért szerintük a nagy segélyszervezeteknek azzal kellene foglalkozniuk, hogy hogyan lehet biztonságos, legális, a fogadó és küldő ország számára egyaránt előnyös mederbe terelni a munkavállalók vándorlását. Emellett pedig határozzák meg kísérleti módszerekkel, hogy hogyan tudnak hatékonyabban segíteni az országoknak, hogyan tudják jobban célba juttatni a segélyeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelturbózza a migrációt a klímaváltozásTavaly körülbelül 22 millió embernek kellett elhagynia az otthonát a szélsőséges időjárás miatt, közel 5 millióval többnek, mint egy évvel korábban.

Világ fejlődő országok migráció segély segélyszervezet Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.

Váczi István
2021. december 6. 13:41 Világ

Már több lesz a kövér, mint az éhező gyermek a világban jövőre

Amióta létezik az emberiség, a gyermekek alultápláltsága összességében mindig nagyobb probléma volt, mint a túlsúlyuk, jövőre azonban ez szinte biztosan megváltozik.

Stubnya Bence
2021. december 2. 13:03 Világ

Kabátban, a meleg vízzel spórolva próbálják kibekkelni a rezsinövekedést a szegényebb britek

Egy jótékonysági szervezet azzal számol, hogy jövő áprilisig megduplázódhatnak a rezsiszámlák, és ez emberek millióinak okozhat komoly gondokat.

Fontos

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.