Az árkorlátozások fékezik a pénzromlást, de egyre láthatóbbak a káros mellékhatásaik. Mi lesz, ha hagyják őket kifutni április végén, május közepén?
Hat aranyrúdból, amellyel az első háromnegyed évben nőttek a jegybanki tartalékok a világban, majdnem pontosan egy az MNB páncéltermében kötött ki.
Minden jel arra mutat, hogy a magyar kamatemelési ciklus hosszabb, a tetőzés pedig magasabb lesz, mint amire a nyári hónapokban számítottunk.
A gazdasági felzárkózás folytatásához új ötletekre lesz szükség, különben Magyarországon eljöhet a stagfláció időszaka, amikor lefullad a növekedés, de az infláció magas marad.
A Magyar Nemzeti Banknak sem sikerült a kör négyszögesítése, a magas infláció miatt további kamatemelések várhatók.
Az infláció leszorítása nem lehetséges a túlpörgetett növekedés lassítása nélkül, ha az állam tovább költekezik, akkor hiába emeli az alapkamatot a jegybank.
A hitelesek egy része már most is érzi a jegybank kamatemelési ciklusának hatásait, amely új korszakot jelent, de mi várható így az ingatlanpiacon?
A következő időszakban emelkedő kamatkörnyezetben kell működnie a gazdasági élet minden szereplőjének.
Évtizedes reflexeivel megy szembe a jegybankelnök, látszólag ismeretlen okból. A forint, az ingatlanpiac és általában a magyar gazdaság helyzetét is meghatározhatja ez a fordulat.
A makrogazdasági politika fő törekvése a gyors gazdasági növekedés és ezáltal a gyors felzárkózás, a legnagyobb kockázata pedig a viszonylag magas infláció.