Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2021. június 25. 07:07 Pénz

Nem biztos, hogy Matolcsy sokáig magán hagyja a héja-jelmezt

Nagy sorozatot tört meg a héten a Magyar Nemzeti Bank, 113 kamatdöntő ülés után először határoztak az alapkamat emelése mellett. Amikor utoljára ilyet csinált az akkor még Simor András vezette jegybank, 2011 legvégén jártunk, és 6,5 százalékról emelték 7 százalékra a kamatot, egy euróért pedig az akkor nagyon soknak számító 300 forintot kellett adni. A tíz évvel ezelőtti kamatemelés bejelentésének pillanatában jelent meg Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter közleménye, amiben legszögezte, hogy általánosan is ellenzi a kamatemeléseket, mivel azok akadályozzák a növekedést, és versenyhátrányt okoznak a hazai kis- és középvállalkozásoknak.

Matolcsy álláspontja egészen a közelmúltig nem mozdult innen, az ő akaratát közvetítő külsős Monetáris Tanács-tagok*Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Bártfai-Mager Andrea és a ma is tag Kocziszky György szavazták meg a kamatcsökkentéseket 2012 augusztusától kezdve, miközben Matolcsy György 2013 márciustól foglalta el hivatalát az MNB élén. (Cinkotai már 2012 februártól kezdve a csökkentésre szavazott, akkor még kisebbségben.) már elnöki kinevezése előtt megkezdték a kamat csökkentését, amit vezetése alatt végül egészen 0,6 százalékig vittek le. Ez nagyon fontos volt a magyar gazdaság utóbbi évtizedében, hiszen jelentős részben ennek volt köszönhető az állam pénzügyi helyzetének rendeződése, az ingatlanpiac fellendülése és a hitelezés felpörgése, ahogyan az is, hogy most éppen 350 forintnál jár az euró jegyzése, de az utóbbi időszakban háromszor is*Tavaly áprilisban és októberben, majd idén márciusban. közel került a 370-hez. Matolcsy tehát híresen a laza pénzügyi feltételek híve, vagy ahogyan a monetáris politika szlengjében mondanák, a galamb-héja spektrumon erősen a galamb irányban helyezkedik el.

Most viszont rövid idő alatt nagyot fordult a világ a jegybankkal,

hirtelen és látszólag egyértelmű ok nélkül héja lett.

Nemcsak a mostani kamatemelés, illetve az előrevetített kamatemelési ciklus mutatja ezt a fordulatot, hanem az is, hogy jegybank szakmai anyagai és megszólalói mellett Matolcsy György egyenesen a kormányzati szócső Magyar Nemzet véleményrovatában kritizálta a kormány tervezett 2022-es választási költségvetését, és követelte annak visszavágását. A jövőre tervezett állami beruházásokat például felezné a jegybankelnök.

Hogy mi van az irányváltás hátterében, arról nincsenek biztosra vehető nyilvános információk. A pletykák egy ideje a jegybankelnök és a miniszterelnök korábban megbonthatatlannak tűnő bizalmi viszonyának megtöréséről szólnak, de régóta beszélnek a Varga Mihállyal szembeni kölcsönös ellenérzéseiről is.*És akkor nem is beszéltünk a korábban Matolcsy erős embereként szolgáló Nagy Mártonról, aki MNB-s lefokozása, majd hirtelen távozása óta Orbán miniszterelnöki megbízottjaként dolgozik. De természetesen azt sem lehet kizárni, hogy Matolcsy György kizárólag szakmai megfontolások alapján, és a globális és magyar gazdasági helyzet gyökeres változása miatt döntött úgy, hogy teljes mértékben felhagy a hosszú ideje kifejezett gazdaságpolitikai reflexeivel.

Az MNB szakmai stábja (pdf) azzal indokolja a szigorítás szükségességét, hogy a koronavírus-válságból való kilábalás nagyon gyors lesz Magyarországon, mivel a cégek és a háztartások nem adósodtak el, a munkaerőpiac – legalábbis annak a felső szegmense – máris feszes, és az ország oltási programhoz kötött nyitása is gyorsan megy. Eközben máris érzékelhető lett az infláció élénkülése, ami miatt mélyen negatív lett a magyarországi reálkamat. De van egy ki nem mondott problémája is az MNB-nek, a forintárfolyam esése, ami – az importárak emelkedésén keresztül – valóban lökést adhat az inflációnak.

Ebből a szempontból érdekes, hogy a közgazdászok körében egyáltalán nincs konszenzus arról, hogy valóban egy inflációs korszak kezdődik-e most a világban. Az kétségtelen, hogy a járvány, majd a nyitás zavarokat okozott a globális ellátási láncokban, ami a legkülönbözőbb, néhol váratlan pontokon vezetett jelentős kapacitásproblémákhoz és áremelkedésekhez.

Egyáltalán nem törvényszerű azonban, hogy ez a hatás egy átmeneti, alkalmazkodási időszak után is kitartson. Az inflációt hosszabb távon számos tényező korlátozza a nyugati világban – a lakosság idősödésétől kezdve a technológiai változásokig -, és nem sok minden utal arra, hogy ez a Covid utáni években alapvetően megváltozna. Az sem világos teljesen, hogy néhány százalékkal magasabb deficit a magyar kormánytól önmagában miért okozná a gazdaság túlhevülését. Az infláció előrejelzésében egyébként sem szerepelnek túl jól az elemzők, szinte minden szereplő tendenciózusan túllőtt az utóbbi években.

Egy jelentősebb monetáris szigorításnak viszont meglepően súlyos következményei lehetnek. A kamat emelésével párhuzamosan növekednek a (nem fix hitelszerződésű) adósok – tehát a háztartások, vállalatok és az állam – hitelkiadásai, és válik egyre nehezebbé az új hitelek felvétele. A lakáshitelek törlesztőrészleteit diktáló Bubor kamatláb már az MNB héja fordulata előtt hirtelen emelkedésnek indult, és hasonlót láthatunk az államkötvények referenciahozamainál. Ha igazán hiteles lesz a monetáris szigor, akkor a forintnak is erősödnie kell, ami az exportszektort és a beruházásokat hűtheti tovább.

Sőt, az MNB olyan helyzetbe került, miután évek óta építi saját hitelportfólióját, hogy maga is jelentős veszteségeket szenvedne el a kamat emelése miatt. Az MNB vezetésétől évek óta azt hallani, hogy a jegybank nyeresége is mutatja politikáik helyességét, ezért mindenképpen érdekes lenne, ha pár év múlva a költségvetés terhére kellene feltőkésíteni a jegybankot.

A magyar gazdaságpolitika tehát harapófogó helyzetbe került.

Ha nem szigorítana, akkor újabb rekordokat döntően gyenge forint és elszálló infláció fenyeget. Ha viszont túlságosan szigorít, akkor erősen befékező hitelezés és gazdasági teljesítmény lehet az eredmény.

Ilyenkor hagyományosan más érdeke van a politikai sikert előtérbe helyező, ezért minél több pénzt költeni szándékozó kormánynak, mint az árstabilitás felett őrködő jegybanknak. Ennek az érdekkülönbségnek nyomát sem láttuk, amióta Matolcsy vezeti a jegybankot, ezért mindenképpen érdekes fordulat, hogy újra megjelent. Az mindenesetre nem tűnik valószínűnek, hogy a jegybank olyan nagy mértékben lendüljön át a héja térfélre, mint amennyire eddig galamb volt.

Ha valóban konfliktus van a kormány és az MNB vezetése, vagy inkább Orbán és Matolcsy között, akkor érdemes számba venni, hogy a Monetáris Tanács tagjai között kire számíthat biztosan a jegybankelnök. Az utóbbi évek szavazatai ebben nem adnak sok támpontot, a tanácstagok közül évek óta véletlenül sem szavazott senki máshogyan, mint a többi tag. Legfeljebb az egyes tagok életrajzából és feltételezett személyes kapcsolataiból lehet kiindulni. Ez alapján nagyjából kiegyensúlyozott az inkább Matolcsyhoz, illetve az inkább a kormánypárthoz kötődő tagok aránya, ami megint csak nem kedvez a döntéshozatal kiszámíthatóságának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFordított devizaháborút hoz az emelkedő infláció?Más országok mellett Magyarországon is jól jön az infláció elleni küzdelemben a hazai fizetőeszköz erősebb árfolyama, de a forint esetében ez valószínűleg nem lesz tartós.

Pénz infláció Magyar Nemzeti Bank matolcsy györgy Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán
2022. november 25. 04:34 Pénz, Vállalat

Sokkal gyorsabban fogy a gáz Magyarországon, mint más országokban

Visszaesett az import, miközben nőtt a kivitel. A mostani helyzet rávilágít arra az általános tévhitre, hogy a magyar tárolókban lévő gáz a mienk.

Évi 711 milliárd dollár: ennyi lenne a Föld túlélésének ára

Úgy tűnik, árcédulát kell rakni a természetre ahhoz, hogy ne pusztítsuk el.

Stubnya Bence
2022. november 24. 18:33 Pénz, Világ

Nagyon szerette volna idén lezárni a kormány az EU-s pénzek körüli kavarást, de áthúzódhat az ügy 2023-ra

A magyar kormánynak a devizában fizetendő megdrágult energiaimport miatt is fontos lett volna az idei megegyezés, most viszont úgy tűnik, hogy jövőre is folytatódhat az alkudozás.

Fontos

Nagy Zsolt
2022. november 25. 09:03 Tech, Világ

Az oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtak

Az invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.

Torontáli Zoltán
2022. november 24. 16:04 Vállalat, Világ

Néha nem jön az olaj, megint látszik a Barátság vezeték kockázata

Minden érintettnek az az érdeke, hogy az orosz olaj eljusson Kelet-Európába, de a háború olyan szakaszba lépett, amikor ez már egyáltalán nem garantálható.

Stubnya Bence
2022. november 24. 13:17 Adat

Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben

Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.