Az újonnan átadott lakások száma egyedül a községekben nem állt földbe, az építési kedv viszont ott csökkent a legnagyobbat.
Az állami támogatásokra továbbra is stabilan számíthatnak a gyermeket nevelő vagy tervező családok. De tényleg annyira kellenek, ha lakást vennénk?
Az idei tél fordulópontot hozhat a lakhatás megfizethetőségének alakulásában.
Új-Zélandon az árak 8 százalékkal, a forgalom 38 százalékkal csökkent a lakóingatlan-piacon.
Június 15-én véget ér az a közel kétéves időszak, amikor Magyarországon nem lehetett senkit utcára tenni. Jogvédő civilek jelentős kilakoltatási hullámra számítanak.
Az Európai Központi Bank még csak készül arra, hogy idén nulla fölé viszi a nyolc éve negatív irányadó kamatát, de Németországban máris a lehetséges kellemetlen következményekre figyelmeztetnek.
Idén tovább drágulnak az ingatlanárak Magyarországon, évről-évre egyre nehezebb lakáshoz jutni egy fiatal számára. Elképzelhető, hogy az albérletek jelentik a jövőt? Lehetőségük lesz még gyermekeinknek a saját lakás vásárlására, vagy meg kell tanulniuk egy teljesen új szemléletet?
Az ingatlanárak sprintjéhez képest kocogás volt az elmúlt évek nagy bérrobbanása szinte az összes vidéki magyar nagyvárosban.
Tokióban nő a gazdaság, a bérek és a lakosságszám is, de a lakásárak és bérleti díjak stagnálnak, amihez az ingatlanpiaci szabadrablás és a bérlői jogok erős védelme egyaránt hozzájárul.
A rendszerváltás óta szélsőséges hullámzás jellemezte a hazai lakáspiacot, ma pedig már lakhatási válság és egyre növekvő lakhatási szegénység van az országban.