Június 15-én, azaz holnap véget ér az a közel kétéves időszak, amikor Magyarországon nem lehetett senkit kilakoltatni, utcára tenni. A jogvédő civilek júliusban tömeges megkeresésekre készülnek, és jelentős kilakoltatási hullámra számítanak.

Ha megnézzük kicsit közelebbről a kilakoltatási moratórium jogi hátterét, azt látjuk, hogy a kormány szerint veszélyhelyzet és veszélyhelyzet között is nagy különbségek lehetnek: az elmúlt mintegy két évben – pár 2020-as hónap kivételével – a világjárvány miatt bevezetett veszélyhelyzet okán volt hatályban a lakóingatlanok árverezésére és kiürítésére vonatkozó moratórium. A kormány ugyan a veszélyhelyzetet fenntartja a szomszédos ország, Ukrajna területén zajló háború miatt, és ennek megfelelően számos veszélyhelyzeti rendelet hatályban marad, a kilakoltatási moratóriumra vonatkozó nem.

Tehát június 15-től automatikusan visszatérnek a végrehajtási törvény általános szabályai: árverezni bármikor lehet, kilakoltatni pedig a melegebb hónapokban, április 30. és november 15 között.

Mivel két év után most lehet először intézkedni ingatlankiürítéses ügyekben, az Utcajogász Egyesület arra számít, hogy az első kilakoltatási hullám júliusban érheti el a lakásvesztéssel fenyegetett lakókat.

A várható tömeges megkeresésekre az egyesület a Város Mindenkié csoporttal közösen maratoni ügyfélfogadásokkal, kilakoltatási ügyelettel, kibővített telefonos jogsegéllyel készül. A jogsegélyt és mindenféle támogatást nyújtó civilek szerint az igazi megoldás egy hosszút távú, átgondolt szociális bérlakásprogram lenne.

Civil szakemberek becslései szerint mintegy 3000 lakásban több ezer embert érinthet a kilakoltatási moratórium és a kilakoltatási cselekmények ismételt engedélyezése.

2010 és 2015 között az önkormányzati lakásokat érintő kilakoltatások száma durván a háromszorosára nőtt, onnantól viszont csökkent, a 2020-as kiugróan alacsony adat már a veszélyhelyzetet és a moratóriumot tükrözi.

A fenti adatok persze csak az önkormányzati ingatlanokat mutatják, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar összesített adatai ennél lényegesen magasabbak. 

2017-ban például összesen 3667, 2018-ban 3212 kilakoltatás történt, ebből

• lakóingatlan sikeres árverését követő birtokba adás miatt 1928,
• lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 743,
• a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során 318,
• önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 204,
• bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően pedig 19.

2015 és 2018 között összesen bő 10 ezer kilakoltatásra került sor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElfogadhatatlan és káros, ami a magyar lakáspiacon történikA rendszerváltás óta szélsőséges hullámzás jellemezte a hazai lakáspiacot, ma pedig már lakhatási válság és egyre növekvő lakhatási szegénység van az országban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetükAz utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit tehetünk a lakhatási válság ellen?Budapesten olyan magas szintre emelkedtek a bérleti díjak, hogy azok a jelenlegi jövedelmekből csak többek összeköltözésével és más költségek drasztikus visszafogásával kigazdálkodhatók.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet ingatlan kilakoltatás lakáspiac lakhatás lakhatási válság végrehatjás Olvasson tovább a kategóriában