Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. december 1. 16:14 Pénz

Egyre többe kerül a lakhatás, és egyre kevésbé segíti ebben a rászorulókat a kormány

A Habitat for Humanity civil szervezet a tűzifaválságról szóló tanulmánya után publikálta éves lakhatási jelentésének két újabb fejezetét, amelyek riasztó képet festenek a magyar állami lakáspolitikáról és lakáshelyzetről. Az elemzéseket a Periféria Kutatóközpontból érkező szerzők és a Habitat szakpolitikai felelősei közös háttérbeszélgetésen mutatták be. 

A civilek és szakértők két fő állítása szerint

  • az idei tél fordulópontot hozhat a lakhatás megfizethetőségének alakulásában,
  • miközben szakpolitikai szinten is mélypontra süllyedt a szociálisan célzott lakhatást támogató költségvetési kiadások aránya. 

Egyre többe kerül lakni

Magyarországon hagyományosan a lakáshoz való hozzáférés első számú módja a lakásvásárlás: a háztartások 86 százaléka rendelkezik lakóingatlannal. A legalacsonyabb két jövedelmi tized kivételével az emberek több mint 90 százaléka saját lakásban él. 

A magyar ingatlanok európai és régiós átlaghoz képest gyorsan drágultak tavaly: míg 2021-ben az előző év azonos időszakához képest reál értékeket számolva 5,9%-ról 13,4%-ra emelkedett a lakásárak éves növekedési üteme Magyarországon, addig a többi visegrádi ország átlaga 6%-ról csupán 9,6%-ra emelkedett.

Az áremelkedéshez a befektetési célú lakásvásárlások és a kormány – a lakásárakba beépülő – lakástámogatási politikája is hozzájárult.

A tendencia látható a reáljövedelmek és a lakásárak változásának összevetéséből is.

 

2021-ben ez a tendencia is rekordértéket ért el: 2021 negyedik negyedévében az egy évvel azelőtti árakhoz képest országosan 21,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Ugyanez a növekedés 2019 és 2020 között még csak 8,9 százalékos volt. 

Szűkül az a réteg, amelynek tagjai önerőből képesek ingatlant vásárolni, így egyre jelentősebb a hitelfelvétel szerepe, és a hitelösszegek is növekednek. A jövedelmi különbségek a hitelfelvételekben is kimutathatók. A hitelintézetek által újonnan kibocsátott lakáshitelek és személyi kölcsönök adósai között sokkal nagyobb arányban vannak jelen a magasabb jövedelműek: a 2021-ben lakáshitelt felvevők 60 százaléka, a hitelintézetek által folyósított személyi kölcsönt felvevők fele a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik, áll a tanulmányban.

 

A koronavírus-járvány 2020-ban átmeneti visszaesést eredményezett a lakásbérleti árakban, de hosszú távon nem állította meg a növekedést, 2021 februárjától újra emelkednek a piaci lakásbérleti árak.

A közüzemi díjak és egyéb lakhatási kiadások arányosan a legalsó  jövedelmi ötödben a legnagyobbak: a legszegényebb háztartások jövedelmük 23%-át költik lakásfenntartásra és háztartási energiára, míg a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók csupán bevételeik 15 százalékát.

A szegénységi küszüb alatt élők mintegy 27 százaléknáak van közüzemi tartozása. 

A Habitat számítása szerint a rezsicsökkentés szűkítése a háztartások közel felét fogja érinteni. A rezsiáremelkedés nagy vesztesei így egyrészt a családi házakban élők lesznek, főként azok, akik régebbi, energiahatékonysági szempontoknak nem megfelelő házakban élnek.

A Habitat a megoldást egy átfogó bérlakásállomány-bővítésben, és normatív lakástámogatásban látja, valamint szorgalmazza a szociális lakásügynökségek és a nonprofit lakástársaságok bevezetését a rendszerbe.

A kormány nem érvényesít szociális szempontokat

A kormányzati szakpolitikákat és a költségvetési kiadásokat elemző fejezet szerint a lakáspolitika ugyan nagyobb önállóságot nyert a kormányzatban, hiszen Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztériumában főosztályi szintre került, de a lakhatással kapcsolatos programok és feladatok tovább aprózódtak a minisztériumok között. 

Egyetlen új lakáspolitikai eszközt vezetett be a kormányzat: az Ukrajnából menekülők lakhatási támogatását, amit a karitatív szervezetek és önkormányzatok részben állami költségtérítés segítségével végeznek.

Számos eszközt pedig megtartott vagy igyekezett meghosszabbítani a kormány. Például a CSOK-ot, ami törvényileg év végéig biztosított per pillanat, de várhatóan valamilyen formában jövőre is elérhető lesz. Hasonló a helyzet a babaváró támogatással, amely a lakássági hitelállomány 17 százalékát adja, bár 2021-ben az igénylések csökkenni kezdtek. 

Az otthonfelújítási támogatás szintén 2022. december 31-ig igényelhető, de a 2023-as költségvetés során terveztek a fennmaradásával. Ezt a támogatási formát egyébként 2021-ben kamattámogatással hozzáférhetőbbé tette a kormány, de továbbra is elmarad a támogatás szociális célzása, ráadásul az energiahatékonysági kritériumok hiánya miatt a programra költött százmilliárdok energiapolitikai és lakásminőségi szempontból sem hasznosulnak jól, állapítja meg az elemzés.

Hatalmas lakásállományt, több mint 6400 ingatlant kapott 2022 elején egy közhasznú nonprofit kft., amely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány és a Magyar Református Egyház közös tulajdonában van. A Nemzeti Eszközkezelő Program lezárásával a kormány tehát kiszervezett egy újabb közfunkciót úgy, hogy közben egy egyházon és civil szervezeten keresztül biztosította azok állami dotációját. 

A kormány költ lakástámogatásra, amennyiben a költségvetési sorokat nézzük: 2021-ben folyó áron 376,5 milliárd Ft kiadást számoltak el lakástámogatásként, amely a 2010 utáni Orbán-kormányok éveinek legmagasabb összege, és reálértéken 1990 és 2005 után harmadik lakásügyi kiadási csúcsot eredményezett.

A 2022-es adatok a kiadások nem várt növekedését mutatják, miközben reálértéken csökkennek az összegek. Július végéig már 317,3 milliárd Ft kiadást mutattak ki a lakástámogatások költségvetési soron, amely az éves előirányzat 83,1 százaléka.

A 2023-as költségvetési célszámok szerint a szociálisan célzott lakástámogatási kiadások mindösszesen pár százalékot tesznek ki az összes lakástámogatásból. Mindez az alábbi ábracsoporton is látható.*Azok átláthatatlansága miatt egyes rezsitámogatási tételeket nem számoltak a szerzők: így például a központi költségvetési forrásból a Magyar Villamos Művek veszteségének kipótlására szánt – pontosan nem ismert – összeget nem adták hozzá a kiadásokhoz.

 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Habitat for Humanity lakáspiac lakhatás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.