Az is nagy előrelépés, hogy egyetértésre jutottak a klímacsúcs résztvevői a fosszilis tüzelőanyagok korlátozásának szükségességéről.
A globális klímacsúcson elért kompromisszum ellenére távol vagyunk attól, hogy a katasztrófafilmek kliséihez hasonlóan a valóságban is elháruljon a közeledő veszély.
Hiába az elmúlt években elfogadott klímacélok, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja tovább nőtt, ami katasztrofális következményekkel fenyeget.
Itt az idő, hogy az országok újragondolják a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseiket, és felgyorsítsák a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését. Ez hazánknak gazdaságilag kifejezetten előnyös lenne.
Ideje arra koncentrálni, hogy megszülessenek azok a klímavédelmi akciótervek, amelyekkel tényleg elérhetik az országok az elmúlt pár évben megfogalmazott célokat a következő évtizedben.
Rohamosan fejlődnek és terjednek a környezetbarát technológiák, mégis csúcson van a szén-dioxid kibocsátás, amire még az éghajlat változásával foglalkozó kutatók sem számítottak.
Sikerült megállapodni a fogatlan klímaegyezményt gyakorlatba ültető szabályokról. Most már csak az van hátra, hogy tegyenek is valamit.
Az ENSZ szerint egyre nagyobb a szakadék a valóság és az országok ígérgetése között. Egyre nehezebb lesz megmenteni a bolygót.
Ha nem változtatunk, már 2040-re komoly válság lesz a Földön a klímaváltozás miatt. Úgy tűnik, a 1,5 fokos felmelegedés lesz az új küszöb.
A mostani társadalmak összeomlásáról már nemcsak elvont víziók szólnak, hanem a klímaváltozást övező tudományos vitákban is mindinkább szó esik apokaliptikus forgatókönyvekről.