A két nagyhatalom rivalizálása központi téma marad a piacokon, a feszültségek nem múlnak el, de abban talán bízhatunk, hogy rövid távon senkinek sem érdeke túlfeszíteni a húrt.
A válság óta először esett vissza tavaly a világkereskedelem, de talpra állás helyett most itt a koronavírus.
Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni.
A globalizációt az államok tartják fenn, adófizetői pénzekből. Szétverni viszont szándékosan sem lehet, hiába próbálkozik kitartóan Trump elnök.
Trump Franciaországon is bosszút állna, és a kínai ellenvámok miatt szenvedő amerikai farmerek is levegőhöz juthatnak az EU ellen bejelentett új vámok miatt. Az EU viszont válaszlépéssel fenyeget.
Hiába tűnik Trump viselkedése egyszeri ámokfutásnak, az éles retorika valódi károkat okoz.
Tévedés, hogy a kereskedelmi szembenállás elsősorban az USA és Kína viszonylatában fejtheti ki pusztító hatását.
A szója az egyik legfontosabb áru az USA és Kína kereskedelmében, de konfliktusuk miatt Brazíliának nő a szerepe szójaexportban. Ennek pedig az esőerdő látja kárát.
Már nemcsak a kereskedelmi deficitet, hanem a közép-amerikai migránsokat is vámokkal akarja eltüntetni az amerikai elnök.
Elképesztően jól állja a sarat az amerikai részvénypiac - különösen az S&P 500 index - a rossz hírek zivatarában.