Naponta tucatjával jönnek arról a hírek, miképpen érinti a koronavírus-járvány világszerte a gazdasági szereplőket. A Bloomberg gyűjtéséből például kiderül, hogy a kínai kereslet összeomlása miatt Új-Zélandon rákokat engednek vissza a tengerbe, de a legkiszolgáltatottabb helyzetben mégis azok a cégek vannak, amelyek egyszerűen nem tudják nélkülözni a leállt kínai vagy éppen dél-koreai üzemekből hiába várt alkatrészeket.
A helyzet veszélybe sodorta a világ egyik legnagyobb hajózási társaságának törekvését is, hogy újratárgyalja hitelezőivel az adósságait. De az egész logisztikai ágazat szenved, már csak azért is, mert a 2009-es válságot követően a tavalyi volt az első év, amikor visszaesett a világkereskedelem. Vagyis egy nem túl jó évet követően kénytelenek szembenézni a mostani káosszal az ágazat szereplői.
A CPB World Trade Monitor adatai szerint a világkereskedelem volumene 0,4 százalékkal csökkent, ami minimális változás, mégis nagy fordulat a 2018-as több mint 3 százalékos növekedéshez képest. Egyedi hatásként emögött leginkább az amerikai elnök Kínával szembeni kereskedelmi háborúját érdemes kiemelni.
Miután ez lezárult, a legtöbben abban reménykedtek, hogy a világkereskedelem idén talpra áll. Minél tovább tart azonban a koronavírus-járvány, ennek annál kisebb az esélye. Ez az exportorientált magyar gazdaság számára is rossz hír, részben ezért csökkentette az idei növekedési előrejelzését 4-ről 3,5 százalékra a Pénzügyminisztérium.
