15 év után lezárult a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) történetének leghosszabb ideig húzódó vitás ügye, szerdán ugyanis a szervezet jóváhagyta az Egyesült Államok EU ellen 2004-ben benyújtott panaszát.
Az ítélet szerint az EU tagállamai tiltott állami támogatást*állami hiteleket nyújtottak a részben francia, spanyol és német állami tulajdonban lévő Airbusnak, ami az USA-nak azért nem tetszett, mert szerintük ez tisztességtelen versenyelőnyt jelentett az amerikai Boeinggel szemben. (Ami mellesleg eléggé gyengélkedik, mióta kiderült, hogy két 737-es MAX repülőjük is azért zuhanhatott le, mert fejlesztés közben a cég visszadobta a komolyabb biztonsági rendszer tervét, arra hivatkozva, hogy az túlságosan megdobta volna a fejlesztés költségeit.)
A WTO szabályai ilyen esetben lehetővé teszik ellenvámok kivetését a megállapított tiltott állami támogatás nagyságának arányában, amivel az Egyesült Államok a döntés kihirdetését követően azonnal élt is: az USA 7,5 milliárd dollár értékben vetett ki büntetővámot európai termékekre.
Legnagyobb mértékben az állami támogatást nyújtó országokat érintik a vámok, az amerikai kereskedelmi hivatal közleménye alapján az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Spanyolország 10 százalékos büntetővámot kap a repülőexportjára – tehát az Airbus exportjára -, ugyanakkor ezen felül egy sor mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre is 25 százalékos vám vonatkozik október 18-tól.
Többek között:
- 25 százalékos vámot vet ki az USA az Egyesült Királyságból importált ír és skót whiskey-re és többféle textilipari termékre,
- a francia és spanyol borokra és sajtokra,
- német kekszre, kávéra, gépekre és késekre,
- valamint az európai olivaolajra, joghurtra, vajra, sertésre (sonkára, kolbászra) és más élelmiszeripari termékekre.
A lista alapján Magyarországra is vonatkozik több 25 százalékos vámtétel, de mivel a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari export az USA-ba 2018-ban évi 45 millió forint alatt volt, ahogy az ábrán is látszik,
ez nem fogja jelentősen érinteni az USA-ba irányuló magyar exportot.
Érdekesség, hogy a Luis Vuitton és a Givenchy végül nem került rá a listára, pedig eredetileg a francia luxusmárkák is szerepeltek a megvámolandó termékek között. Szintén kikerültek a listáról az Airbus egyik modelljének alkatrészei, ezt az Airbus alabamai gyára lobbizta ki, ahol ezeket az alkatrészeket szerelik össze.
Az európai mezőgazdasági termékek megvámolása első ránézésre fura lehet, hiszen a WTO döntése a repülőgépgyártást érinti, azonban Trump kereskedelmi háborújának belső logikája szerint van értelme. Franciaország július elején olyan törvényt fogadott el, ami alapján a nagy amerikai multinacionális techcégeknek három százalékos adót kell fizetniük a Franciaországban keletkezett árbevételük után. Ezt követően Trump azzal fenyegetőzött, hogy büntetővámot vet ki a francia borra, ami most meg is történt. A másik ok pedig az lehet, hogy az amerikai mezőgazdaság eléggé szenved attól, hogy Kína mezőgazdasági ellenvámjai miatt komoly piacokat vesztett el.
Az amerikai Tejtermék Exporttanács felmérése szerint a 2018 júliusa és 2019 júniusa között az amerikai tejtermékek kínai exportja 43 százalékkal esett vissza. Az európai sajtok exportjának korlátozása ezért jól jöhet az amerikai farmereknek. Trump korábban azt ígérte, hogy új felvevőpiacokat keresnek az amerikai tejtermékeknek. Eddig Indiában, Thaiföldön, Malajziában és Japánban próbálkoznak, de arról is szó volt, hogy a NAFTA helyett új kereskedelmi egyezmény lesz Mexikóval és Kanadával, igaz, ez már hosszú hónapok óta várakozik az amerikai kongresszus előtt.
A helyzet mindenesetre elég drámai, Wisconsin államban nemrég 200 ezer dollárt kaptak a farmerek a mezőgazdasági minisztériumtól depresszió és más mentális betegségek kezelésére.
Ráadásul az is elég valószínű, hogy ez a történet itt még nem ért véget, ugyanis a WTO várhatóan 2020 elején fog ítéletet hirdetni az EU Boeinggel kapcsolatos panasza ügyében. Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa szerint a szervezet várhatóan az amerikai cég esetében is megállapítja majd, hogy tiltott állami támogatást kapott, ebben az esetben pedig az USA ellenintézkedésre számíthat. Az Airbus ugyanerre figyelmeztette Trumpot, megemlítve, hogy a cég még mindig nyitott lenne arra, hogy peren kívül rendezzék az ügyet.
