A élelmiszerüzletek és a műszaki áruházak nem jártak rosszul 2020-ban, noha a Black Friday viszonylag gyengén sikerült.
A magyar exportot jelentősen megtépázta a koronavírus-járvány, de voltak szektorok, amelyek kifejezetten profitáltak a helyzetből.
Igaz ugyan, hogy a tavaszi első hullám olyan volt az online kereskedőknek, mint a karácsony, a számok mégis azt mutatják, hogy a piac azóta jelentős mértékben visszarendeződött az offline módokra.
Furcsán ellensúlyozzák egymást a járvány miatt megváltozott piaci viszonyok, amikor kevesebb téglát lehet eladni, épp megugrik a festékek forgalma, a kereskedő pedig kijöhet nullára.
A koronavírus-járvány első szakasza fejre állított mindent a napi fogyasztási cikkek piacán, a második hullámot a nagy szereplők nyerik meg, de hogy mi lesz utána, azt senki sem tudja.
Kínában V-alakú kilábalás követi a koronavírus-válságot, bár a szkeptikus elemzők szerint az ország éppen bebetonozza szerkezeti egyensúlytalanságait.
A diszkontok alacsony áraival az internetes áruházak sem tudnak versenyezni, miközben a gazdasági válság miatt egyre többen igyekeznek takarékoskodni.
Az országba érkező áruk 60 százaléka nem marad benn.
Kereskedelmi kapcsolatainak köszönhetően a bronzkor egyik leggazdagabb városa lehetett Pülosz, amelynek királya az Íliászban és az Odüsszeuszban is szerepel.
A globalizációt az államok tartják fenn, adófizetői pénzekből. Szétverni viszont szándékosan sem lehet, hiába próbálkozik kitartóan Trump elnök.