A németek feladják a brit piacot, a brit élelmiszeripar a brexit egyértelmű vesztese
A brit gazdasági kamara németországi szervezetének és a KPMG tanácsadó cégnek a felmérése szerint a német cégek kétharmada sokkal jobban megérzi a brexit hatásait, mint amire számított. Az Európai Uniót elhagyó Egyesült Királysággal folyó kereskedelem négy hónapja megy az új szabályok szerint, és az eredmények megdöbbentőek.
Minden hatodik megkérdezett német cég azt mondta, hogy teljesen leáll a német-brit üzleteléssel.
A Die Welt összeállítása azt írja, hogy a kivonulásnak voltak markáns előjelei, a két ország közötti kereskedelmi forgalom már a 2016-os brexit-szavazás óta csökken, az utóbbi hónapok nehézségei azonban így is megrendítették a kapcsolatokat. Az adminisztrációs költségek megnőttek, vám- és adófizetési kötelezettség jelentkezett, illetve a szállítás is sokkal bonyolultabbá és költségesebbé vált.
A Die Welt szerint a brexit nagy vesztese a brit élelmiszeripar lett, hiszen ebben a szektorban különösen nehéz, bonyolult és költséges lett a kereskedelem, illetve a szállítás. Iparági adatok szerint februárban az Európai Unióba irányuló brit élelmiszerexport éves szinten 41 százalékot zuhant, ezen belül Németországba pedig 53 százalékos volt a visszaesés. Ez még akkor is sok, ha a járvány hatásait figyelembe veszik.
Az ellenkező irányú szállításokat ugyanakkor nem érinti ilyen komolyan a brexit, mert a britek csak 2022-től érvényesítik az új importszabályokat. Az uniós – közte a német – exportot azonban így is visszaveti, hogy csak a hozzáadott érték szerint is uniósnak számító áruk kapnak vámmentességet. Ezzel megszűnt például annak a lehetősége, hogy egy Németországban megtervezett, Ázsiában legyártott, majd Németországban minőségellenőrzött terméket vámmentesen be lehessen vinni az Egyesült Királyságba. Vámmal viszont már nem éri meg.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
