Nagyon-nagyon jól kell keresni ahhoz magyar szinten, hogy valaki elérje a közepes európai nívót. Megnéztük, hogyan változott a magyar keresők helyzete az EU-n belül a legújabb adatok szerint.
Korábban több tanulmány is arra jutott, hogy bizonyos jövedelmi szint felett a pénz már nem boldogít, pedig igen, csak egyre elhanyagolhatóbb mértékben.
Csehország, Lengyelország és Magyarország politikai törésvonalai sok szempontból nagyon hasonlóan alakultak a rendszerváltás óta, de a különbségek talán még érdekesebbek. Lindner Attila a G7 Podcast vendége.
A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.
Fontos számszerűsíteni a boldogságot, de nem mindegy, hogy hogyan akarjuk megmérni. A stabilitás mindenesetre boldogabbá teszi az ember életét.
Kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz az amerikai és a magyar mobilitási tendenciák és a következményeik is.
A jövedelmi adatokon látszik, hogy nem szívesen, vagy csak alacsonyabb bérért foglalkoztatták a szolgálat előtt álló férfiakat.
Manapság az amerikai menedzserek bérezése a vállalat piaci és tőzsdei teljesítményétől függ – ha a cég kellően jól szerepel, akkor a vezetője is nagyot szakíthat.
Magyarország még mindig előzi egy kicsit Lengyelországot, de hosszabb távon Szlovákia gazdagodása a legérdekesebb trend a régióban.
Hét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.