jövedelem
Négy ábra arról, mennyire anyagi eszközökkel ösztönzi a kormány a háromgyerekes családmodellt
Ha nincs egyetlen gyermeke sem a munkavállalónak, akkor még regionális összehasonlításban is nagyon sokat vonnak el tőle.
Nem létezik a magyar középosztály, amelyet a Fidesz 2010 óta erősíteni akar
A leggazdagabb magyarok felzárkóztak a leggazdagabb európaiakhoz, a szegények leszakadtak, a kettő között nem történt szinte semmi.
Minden német középosztálybelinek hiszi magát, ami feladja a leckét a baloldalnak
A baloldali pártoknak az sem segít, hogy a választók nagyobbnak látják a jövedelmi, mint a vagyoni egyenlőtlenségéket, miközben a valóságban ez pont fordítva van.
A béremelkedés ellenére a magyarok háromnegyede nem lépett feljebb Európában
Nagyon-nagyon jól kell keresni ahhoz magyar szinten, hogy valaki elérje a közepes európai nívót. Megnéztük, hogyan változott a magyar keresők helyzete az EU-n belül a legújabb adatok szerint.
A gazdagok is boldogabbak lesznek, ha nő a vagyonuk, csakhogy ez nem számít
Korábban több tanulmány is arra jutott, hogy bizonyos jövedelmi szint felett a pénz már nem boldogít, pedig igen, csak egyre elhanyagolhatóbb mértékben.
Van egy olyan törésvonal a magyar politikában, amiben jobban hasonlítunk az USA-hoz, mint Lengyelországhoz
Csehország, Lengyelország és Magyarország politikai törésvonalai sok szempontból nagyon hasonlóan alakultak a rendszerváltás óta, de a különbségek talán még érdekesebbek. Lindner Attila a G7 Podcast vendége.
Minél jobban él valaki, annál jobban hisz abban, hogy ezt magának köszönheti
A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.
Nagyon durván alábecsüljük a magyarok boldogságát, igaz, mérni sem könnyű
Fontos számszerűsíteni a boldogságot, de nem mindegy, hogy hogyan akarjuk megmérni. A stabilitás mindenesetre boldogabbá teszi az ember életét.
A magyar álom hasonlított az amerikaihoz, de már szertefoszlott
Kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz az amerikai és a magyar mobilitási tendenciák és a következményeik is.
A kötelező katonai szolgálatot a munkaadók úgy beárazták, mint a nőknél a szülést
A jövedelmi adatokon látszik, hogy nem szívesen, vagy csak alacsonyabb bérért foglalkoztatták a szolgálat előtt álló férfiakat.
