Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. november 15. 15:48 Élet

Nagyon durván alábecsüljük a magyarok boldogságát, igaz, mérni sem könnyű

A közgazdaságtan egyik dinamikusan fejlődő új ága a boldogság közgazdaságtana, ami különböző mérések segítségével próbálja kiegészíteni a tisztán pénzügyi alapokra épülő hagyományos gazdasági modelleket. Az viszont nagyban befolyásolja az eredményeket, hogy hogyan mérik a boldogságot.

Egészen a gazdaságtudomány kezdete óta foglalkoztatja elméleti szinten a boldogság a tudósokat, már Adam Smith is szerette volna tanulmányozni, de egy idő után a mérhetőség és a kötött meghatározások miatt a hasznosság egyenlő lett a jövedelemmel a gazdasági modellekben.

Újabban viszont ismét fókuszba került a boldogság integrálása a gazdaság megértésébe. Vannak országokon átívelő felmérések, amik a boldogságot hivatottak mérni, és amiknek adatai egészen 40 évre visszamenőleg elérhetőek. Az viszont már a legalapvetőbb elemzéseknél kibukik, hogy nem minden mérés vezet ugyanolyan eredményekhez.

A 70-es években kezdődött a boldogság kutatásának újrafelfedezése, és rögtön egy paradoxonnal találta szembe magát Richard Easterlin:

egy bizonyos jövedelmi szint fölött egyáltalán nem korrelált a boldogság és a jövedelem.

Ő még országos szinten vizsgálta az összefüggést, és azt látta, hogy a fejlett országok között nem befolyásolja az országok GDP-szintje a lakosság boldogságát.

Azóta is sokan próbálták megfejteni ezt a látszólag érthetetlen rejtvényt. Az egyik megoldás az adatokban rejlik. Van olyan felmérés, ami a boldogságot egyszerűen kezeli, és annyit kérdez, hogy mennyire boldog valaki, amit egy skálán jelölhet. Más felmérések viszont nem hagyják a válaszadó fantáziájára, hogy mit jelent neki a boldogság, és azt kérdezik, hogy ahhoz képest, amit a legjobb esetben elérhetne életszínvonalban, mennyire elégedett a mostani életével.

Mint kiderült, ez a két mérés eléggé eltér egymástól. Van ugyan valamennyi kapcsolat a kettő között, de az utóbbi sokkal inkább együtt mozog a jövedelemmel, mint a nyitottabb boldogságkérdés. Természetesen mindkettő növekszik bizonyos általános történések hatására, a házasság vagy stabil kapcsolat, jó egészség és az általános jó anyagi helyzet is pozitív boldogságérzettel jár együtt mindkét mérés esetén.

De más oka is van annak, hogy nem egyértelmű a kapcsolat a boldogság és a jövedelem között. A kutatások azt is megmutatták, hogy

az emberek nagyon jól tudnak alkalmazkodni, a rosszhoz ugyanúgy, mint a jóléthez.

A legnagyobb szegénységhez is alkalmazkodnak a fejlődő országok lakói, és a sokak számára elképzelhetetlen jótétet is megszokják a fejlett országok gazdag polgárai.

Így előfordulhat az a paradoxon is egyéni szinten, hogy egy olyan ember, akinek még a tiszta víz sem adottság, boldogabbnak érzi magát, mint egy milliárdos, aki folyton azon szorong, hogy még mindig nem elég a vagyona. Ráadásul a kultúra és az általános életfelfogás is sokat módosít az eredményeken, jó példa erre, hogy a dél-amerikai országok lakói minden mérésben boldogabbaknak jönnek ki, mint a hasonló jövedelmi szintű európai országokban élők.

Végül az is nagyon fontos, hogy

a stabilitás nagyban befolyásolja a boldogságot.

Akár rosszabb körülmények között is boldogabbak az emberek, ha stabilitást tapasztalnak, mint jobb körülmények között, de folyamatos változásoknak kitéve. Például a nagy világválság idején a gazdaság bezuhanásával a boldogság index is visszaesett, de amikor stabilizálódott (egy jóval alacsonyabb szinten) a gazdaság, akkor a boldogságeredmények egészen hamar a válság előttinél magasabb szintre álltak vissza.

Még egy érdekesség, hogy minden ország lakói alábecsülik, hogy hazájuk lakossága mennyire érzi magát boldognak. Átlagosan 20-30 százalékkal kevesebbet becsülnek az emberek ennél a kérdésnél, mint a valóság. Hazánk ebben kiemelkedően rosszul teljesít,

míg a magyarok 70 százaléka boldognak vallja magát, az átlagos becslése az, hogy csak az ország 20 százaléka boldog.

A bal oldali tengelyen az arra vonatkozó becslések átlaga, hogy az adott országban az emberek mekkora része boldog. Az alsó tengelyen a ténylegesen mért érték. Forrás: Our World in Data

Összességében a kutatásokból az látszik, hogy még sokat kell foglalkozni a területtel, hogy megfelelően beépíthető legyen a hagyományos közgazdaságtanba, de egyértelműen jó irány, hogy nem csak a jövedelemmel próbáljuk meg megbecsülni az emberek jólétét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA heti 21-30 órát dolgozók a legboldogabbakBoldogan éltek, amíg meg nem haltak - ez az a gyerekkortól belénk égetett társadalmi elvárás, amely belekényszerít a siker és a pénz értelmetlen hajszolásába is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi kellene ahhoz, hogy a magyarok kétszer boldogabbak legyenek?Matolcsy György kétszeresére emelné a boldogság indexünket, ami jól hangzik, de ha komolyan vesszük, akkor a lehetetlent súrolja. Kisebb korrupcióval mindenesetre boldogabbak lennénk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába vágysz rá, nem leszel tőle boldogKi lehet fejezni a pénzben a boldogságot? Nem, de a tudatosságot már annál inkább.

Élet boldogság boldogság index jövedelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. november 22. 06:53 Élet

Be fog érkezni -70 fokon a magyar oltóhelyre a koronavírus-vakcina, ha veszünk belőle

A mínusz 20 fokos szállítás majdhogynem mindennapos gyakorlat, és a mínusz 70 sem példa nélküli, de csak kis mennyiségben.

Torontáli Zoltán
2020. november 20. 10:30 Élet, Vállalat

Viszi a járvány a falusi patikákat is

Hiába próbálja a kormány már hosszú évek óta minden lehetséges adminisztratív eszközzel védeni a kis falusi patikákat, most furcsa módon épp a szabályok merevsége miatt kellett többnek is bezárnia.

Fabók Bálint
2020. november 18. 06:26 Élet

Az ápolók úgy érzik, a teljes bizonytalanságba taszították őket

Pont a világjárvány kellős közepén alakítják át gyökerestől a szakmát, és ez tanácstalanságot, frusztrációt szül.

Fontos

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Legalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.

Kasnyik Márton
2020. november 25. 06:56 Közélet

Saját óriáscégét hitelezheti milliárdokkal a Magyar Nemzeti Bank

Ha ez átmegy, akkor a többi cégétől is vehetné a kötvényeket a jegybank milliárdokért. Nincs határa a vad ötleteknek a monetáris politikában?

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.