Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. november 15. 15:48 Élet

Nagyon durván alábecsüljük a magyarok boldogságát, igaz, mérni sem könnyű

A közgazdaságtan egyik dinamikusan fejlődő új ága a boldogság közgazdaságtana, ami különböző mérések segítségével próbálja kiegészíteni a tisztán pénzügyi alapokra épülő hagyományos gazdasági modelleket. Az viszont nagyban befolyásolja az eredményeket, hogy hogyan mérik a boldogságot.

Egészen a gazdaságtudomány kezdete óta foglalkoztatja elméleti szinten a boldogság a tudósokat, már Adam Smith is szerette volna tanulmányozni, de egy idő után a mérhetőség és a kötött meghatározások miatt a hasznosság egyenlő lett a jövedelemmel a gazdasági modellekben.

Újabban viszont ismét fókuszba került a boldogság integrálása a gazdaság megértésébe. Vannak országokon átívelő felmérések, amik a boldogságot hivatottak mérni, és amiknek adatai egészen 40 évre visszamenőleg elérhetőek. Az viszont már a legalapvetőbb elemzéseknél kibukik, hogy nem minden mérés vezet ugyanolyan eredményekhez.

A 70-es években kezdődött a boldogság kutatásának újrafelfedezése, és rögtön egy paradoxonnal találta szembe magát Richard Easterlin:

egy bizonyos jövedelmi szint fölött egyáltalán nem korrelált a boldogság és a jövedelem.

Ő még országos szinten vizsgálta az összefüggést, és azt látta, hogy a fejlett országok között nem befolyásolja az országok GDP-szintje a lakosság boldogságát.

Azóta is sokan próbálták megfejteni ezt a látszólag érthetetlen rejtvényt. Az egyik megoldás az adatokban rejlik. Van olyan felmérés, ami a boldogságot egyszerűen kezeli, és annyit kérdez, hogy mennyire boldog valaki, amit egy skálán jelölhet. Más felmérések viszont nem hagyják a válaszadó fantáziájára, hogy mit jelent neki a boldogság, és azt kérdezik, hogy ahhoz képest, amit a legjobb esetben elérhetne életszínvonalban, mennyire elégedett a mostani életével.

Mint kiderült, ez a két mérés eléggé eltér egymástól. Van ugyan valamennyi kapcsolat a kettő között, de az utóbbi sokkal inkább együtt mozog a jövedelemmel, mint a nyitottabb boldogságkérdés. Természetesen mindkettő növekszik bizonyos általános történések hatására, a házasság vagy stabil kapcsolat, jó egészség és az általános jó anyagi helyzet is pozitív boldogságérzettel jár együtt mindkét mérés esetén.

De más oka is van annak, hogy nem egyértelmű a kapcsolat a boldogság és a jövedelem között. A kutatások azt is megmutatták, hogy

az emberek nagyon jól tudnak alkalmazkodni, a rosszhoz ugyanúgy, mint a jóléthez.

A legnagyobb szegénységhez is alkalmazkodnak a fejlődő országok lakói, és a sokak számára elképzelhetetlen jótétet is megszokják a fejlett országok gazdag polgárai.

Így előfordulhat az a paradoxon is egyéni szinten, hogy egy olyan ember, akinek még a tiszta víz sem adottság, boldogabbnak érzi magát, mint egy milliárdos, aki folyton azon szorong, hogy még mindig nem elég a vagyona. Ráadásul a kultúra és az általános életfelfogás is sokat módosít az eredményeken, jó példa erre, hogy a dél-amerikai országok lakói minden mérésben boldogabbaknak jönnek ki, mint a hasonló jövedelmi szintű európai országokban élők.

Végül az is nagyon fontos, hogy

a stabilitás nagyban befolyásolja a boldogságot.

Akár rosszabb körülmények között is boldogabbak az emberek, ha stabilitást tapasztalnak, mint jobb körülmények között, de folyamatos változásoknak kitéve. Például a nagy világválság idején a gazdaság bezuhanásával a boldogság index is visszaesett, de amikor stabilizálódott (egy jóval alacsonyabb szinten) a gazdaság, akkor a boldogságeredmények egészen hamar a válság előttinél magasabb szintre álltak vissza.

Még egy érdekesség, hogy minden ország lakói alábecsülik, hogy hazájuk lakossága mennyire érzi magát boldognak. Átlagosan 20-30 százalékkal kevesebbet becsülnek az emberek ennél a kérdésnél, mint a valóság. Hazánk ebben kiemelkedően rosszul teljesít,

míg a magyarok 70 százaléka boldognak vallja magát, az átlagos becslése az, hogy csak az ország 20 százaléka boldog.

A bal oldali tengelyen az arra vonatkozó becslések átlaga, hogy az adott országban az emberek mekkora része boldog. Az alsó tengelyen a ténylegesen mért érték. Forrás: Our World in Data

Összességében a kutatásokból az látszik, hogy még sokat kell foglalkozni a területtel, hogy megfelelően beépíthető legyen a hagyományos közgazdaságtanba, de egyértelműen jó irány, hogy nem csak a jövedelemmel próbáljuk meg megbecsülni az emberek jólétét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA heti 21-30 órát dolgozók a legboldogabbakBoldogan éltek, amíg meg nem haltak - ez az a gyerekkortól belénk égetett társadalmi elvárás, amely belekényszerít a siker és a pénz értelmetlen hajszolásába is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi kellene ahhoz, hogy a magyarok kétszer boldogabbak legyenek?Matolcsy György kétszeresére emelné a boldogság indexünket, ami jól hangzik, de ha komolyan vesszük, akkor a lehetetlent súrolja. Kisebb korrupcióval mindenesetre boldogabbak lennénk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába vágysz rá, nem leszel tőle boldogKi lehet fejezni a pénzben a boldogságot? Nem, de a tudatosságot már annál inkább.

Élet boldogság boldogság index jövedelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2021. június 17. 06:23 Élet, Vállalat

Belefáradtak a multis és a gyári munkába, létrehoztak egy példamutató biogazdaságot

Hosszú évek munkájával hozták létre a permakultúrás tanyát a Vértes dombjai között, főleg szörpök készítéséből élnek meg.

Fabók Bálint
2021. június 14. 11:26 Élet

A magyar határnál is felbukkantak a pár forintért árult házak

A magyar határnál fekvő Légrádon egy kunáért kínálnak ingatlanokat, Kolumbiából is volt érdeklődés.

Avatar
2021. június 13. 18:16 Élet

Nem mindegy, mit írunk az önéletrajzunkba pár év kihagyás után

Ha gyereknevelés miatt marad otthon valaki, kisebb eséllyel hívják vissza, mint ha munkanélküliség miatt nem dolgozik egy ideig.

Fontos

Avatar
2021. június 16. 17:05 Világ

Megrengeti a világunkat, ha a koronavírus egy kínai laborból szabadult el?

Szakértő szerzőnk hat pontban foglalja össze, mit várhatunk a laborelmélet beigazolódásának következményeként.

Mészáros R. Tamás
2021. június 16. 05:55 Világ

A világ tart tőle, pedig a közgazdászok szerint a kínai innováció lassú

Bár a Huawei, a kínai űrprogram vagy a digitális jüan világszínvonalú technológiát sejtet, mélyebb elemzések szerint a kínai termelékenységnövekedés megtorpant - pont, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 15. 16:53 Adat

Szikszó, Encs és Devecser környékén tízből egy koronavírus-fertőzött meghalt

Rémisztő adata az egyenlőtlenségnek, hogy az országnak vannak olyan kisebb régiói, ahol több mint 10 százalékon áll a járvány halálozási mutatója, miközben a legjobb járási adatok eddig 3 százalék alatt maradtak.