Már több mint egy éve működnie kellene Lengyelország északi részén az iráni fenyegetést elhárítani hivatott rakétavédelmi bázisnak, úgy tűnik azonban, hogy erre még évekig kell várni.
Látszólag kaotikus, de valójában jól megmagyarázható az folyamat, ami az amerikai-iráni viszony legújabb eldurvulásához vezetett. A G7 Podcast vendége Marton Péter külpolitikai szakértő.
Irán előre szólt, és nem is a legpontosabb fegyvereivel vágott vissza Amerikának.
Kézenfekvő lenne, hogy világméretű olajpiaci káosszal torolják meg Szulejmáni halálát. De ezzel is az amerikai palaolaj-termelők járnának jól.
Az amerikai szankciók miatt nincs vevő az olajra, így nem tudják kifizetni az importszámlát sem Iránban.
Trump csapdába került, és ezt Teheránban is látják.
Kiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.
Olyan aktualizált haditervet ismertetett az átmeneti amerikai védelmi miniszter, amely a legsúlyosabb esetben 120 ezer katona Közel-Keletre vezénylésével számol.
Kivégeztek két devizakereskedőt Iránban, mert a hatóságok szerint manipulálták a piacot.
Közel négyéves csúcsra, 80 dollár fölé drágult a Brent olajfajta ára, és egyre többen számítanak arra, hogy néhány hónap múlva a 100 dollárt is meghaladhatja.