Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. január 8. 18:00 Világ

Nem azoktól a rakétáktól kell félniük az amerikaiaknak, amelyeket most kilőttek rájuk

Tegnap éjjel korlátozott méretű, Irak területén végrehajtott rakétacsapással válaszolt Irán a kémfőnöke, Kászim Szulejmáni tábornok pénteki megölésére. Az iraki miniszterelnök hivatala arról számolt be, hogy 22 rakéta lépett be országa légterébe Irán felől, amerikai illetékesek 15-ről beszéltek nem sokkal korábban.

Az előbbi forrásból azt is lehet tudni, hogy Irán előzetesen figyelmeztette Irakot a támadásra, ők pedig ezt azonnal továbbadták az amerikaiaknak, így a megcélzott bázisokon a katonák időben óvóhelyekre mentek, így nem sérült meg senki. (Az egyik megcélzott bázison, Erbílben magyar katonák is szolgálnak, de a bázis területét nem érte el lövedék.)

A jelek szerint Irán szándékosan olyan csapást hajtott végre, amellyel kielégítheti a Szulejmáni amerikai likvidálása miatt bosszút követelő hazai közvéleményt, miközben csak mérsékelt károkat okoz az amerikaiaknak, lehetőséget adva a konfliktus forró részének lezárására.

Irán sokkal pusztítóbb csapásra is képes lett volna, ennek bizonyítékaként elég felidézni a szaúdi olajipari létesítmények elleni tavalyi támadást. Szeptember 14-én felfegyverzett drónokkal és manőverező robotrepülőgépekkel támadták meg az ország életbevágóan fontos létesítményeit. Az összesen 21 lövedékből csak kettő mondott csődöt, 14 kőolajtárolót, további három pedig egy feldolgozó létesítményt talált telibe. Ennek hatására egy időre megfeleződött a szaúdi olajkitermelés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacátKiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.

A támadásért a jemeni húti lázadók vállalták a felelősséget, Irán tagadott, az ENSZ jelentése pedig nem tudta megállapítani, honnan jött a támadás. Az amerikai vizsgálat arra utal, hogy Dél-Iránból indultak útnak a fegyverek, de még ha az iráni szövetségesnek számító hútik is voltak az indítók, akkor is minden bizonnyal Iránból érkezett az arzenál.

Az említett pontosság alaposan meglepte a szaúdiakat és az amerikaiakat. Irán ugyanis sokáig csak olyan rakétákat birtokolt, amelyek a szovjet eredetű Scud-rakétacsalád egyenes ági leszármazottai voltak, és csak egy városnyi méretű célpontot tudtak kellő biztonsággal eltalálni. Ezeket mindkét fél használta az iraki-iráni háborúban a nyolcvanas években. A szaúdi létesítmények elleni precíziós támadás azonban megmutatta, hogy már ilyenre is képesek. Ezzel az amerikaiaknak is számolniuk kell, ha a politikai-katonai vezetés további csapások mellett dönt.

A Washington Post cikke szerint a rakétafejlesztéseket valamivel több mint tíz évvel ezelőtt rendelte el Irán első számú vezetője, Ali Hámenei ajatollah. A kifejlesztett – vagy éppen külföldről beszerzett – irányítórendszerek egyik előnye, hogy segítségükkel a már hadrendben álló rakéták hatékonysága is növelhető. Az amerikai hadügyminisztérium név nélkül nyilatkozó illetékese szerint ennek köszönhetően az iráni rövid és közepes hatótávolságú rakéták már néhány tízméteres pontossággal vezethetők célra.

A Fateh-110 nevű rövid – körülbelül 300 kilométeres – hatótávolságú rakétát például rádiós és elektrooptikai irányítással is ellátták, és a Libanonban tevékenykedő Hezbollah is kapott belőle. A 750 kilométerre képes Qiam-1-est elvileg szintén lehet irányítani repülés közben.

Ezek mindegyike ballisztikus rakéta, amelyek pályája aránylag jól előre jelezhető, így a rakétaelhárító rendszerek eséllyel vehetik fel velük a harcot. A típus nem ismert, de a hírek szerint a tegnapi iráni csapást ballisztikus rakétákkal hajtották végre. Ha a pontosságot és pusztító erőt akarták volna maximalizálni, akkor jó eséllyel nem ilyet használnak az irániak, ez is azt mutatja tehát, hogy nem az eredmény, hanem mindössze az ellencsapás ténye volt fontos számukra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Irán szétrobbantja az olajpiacot, azzal is az USA-t segítiKézenfekvő lenne, hogy világméretű olajpiaci káosszal torolják meg Szulejmáni halálát. De ezzel is az amerikai palaolaj-termelők járnának jól.

Világ amerikai egyesült államok Irán Kászim Szulejmáni rakéták rakétavédelmi rendszer Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 21. 17:35 Világ

Még mindig 70 százalékkal olcsóbban dolgozunk, mint a németek

Európai összevetésben is elég alacsony a magyar munkaerő költsége, miközben a német magas, és attól tartanak, hogy ha átállnak a négynapos munkahétre, még magasabb lesz.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 19. 12:32 Vállalat, Világ

Megvan a Nutella-prémium, októberben 750 ezer forinttal többet kapnak a dolgozók

A Ferrero gyárai a járvány első hulláma alatt sem zártak be, a cég nagyrészt elérte a céljait, ezért idén is magas prémiumot fizet az alkalmazottainak.

Fontos

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.