Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. január 8. 18:00 Világ

Nem azoktól a rakétáktól kell félniük az amerikaiaknak, amelyeket most kilőttek rájuk

Tegnap éjjel korlátozott méretű, Irak területén végrehajtott rakétacsapással válaszolt Irán a kémfőnöke, Kászim Szulejmáni tábornok pénteki megölésére. Az iraki miniszterelnök hivatala arról számolt be, hogy 22 rakéta lépett be országa légterébe Irán felől, amerikai illetékesek 15-ről beszéltek nem sokkal korábban.

Az előbbi forrásból azt is lehet tudni, hogy Irán előzetesen figyelmeztette Irakot a támadásra, ők pedig ezt azonnal továbbadták az amerikaiaknak, így a megcélzott bázisokon a katonák időben óvóhelyekre mentek, így nem sérült meg senki. (Az egyik megcélzott bázison, Erbílben magyar katonák is szolgálnak, de a bázis területét nem érte el lövedék.)

A jelek szerint Irán szándékosan olyan csapást hajtott végre, amellyel kielégítheti a Szulejmáni amerikai likvidálása miatt bosszút követelő hazai közvéleményt, miközben csak mérsékelt károkat okoz az amerikaiaknak, lehetőséget adva a konfliktus forró részének lezárására.

Irán sokkal pusztítóbb csapásra is képes lett volna, ennek bizonyítékaként elég felidézni a szaúdi olajipari létesítmények elleni tavalyi támadást. Szeptember 14-én felfegyverzett drónokkal és manőverező robotrepülőgépekkel támadták meg az ország életbevágóan fontos létesítményeit. Az összesen 21 lövedékből csak kettő mondott csődöt, 14 kőolajtárolót, további három pedig egy feldolgozó létesítményt talált telibe. Ennek hatására egy időre megfeleződött a szaúdi olajkitermelés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacátKiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.

A támadásért a jemeni húti lázadók vállalták a felelősséget, Irán tagadott, az ENSZ jelentése pedig nem tudta megállapítani, honnan jött a támadás. Az amerikai vizsgálat arra utal, hogy Dél-Iránból indultak útnak a fegyverek, de még ha az iráni szövetségesnek számító hútik is voltak az indítók, akkor is minden bizonnyal Iránból érkezett az arzenál.

Az említett pontosság alaposan meglepte a szaúdiakat és az amerikaiakat. Irán ugyanis sokáig csak olyan rakétákat birtokolt, amelyek a szovjet eredetű Scud-rakétacsalád egyenes ági leszármazottai voltak, és csak egy városnyi méretű célpontot tudtak kellő biztonsággal eltalálni. Ezeket mindkét fél használta az iraki-iráni háborúban a nyolcvanas években. A szaúdi létesítmények elleni precíziós támadás azonban megmutatta, hogy már ilyenre is képesek. Ezzel az amerikaiaknak is számolniuk kell, ha a politikai-katonai vezetés további csapások mellett dönt.

A Washington Post cikke szerint a rakétafejlesztéseket valamivel több mint tíz évvel ezelőtt rendelte el Irán első számú vezetője, Ali Hámenei ajatollah. A kifejlesztett – vagy éppen külföldről beszerzett – irányítórendszerek egyik előnye, hogy segítségükkel a már hadrendben álló rakéták hatékonysága is növelhető. Az amerikai hadügyminisztérium név nélkül nyilatkozó illetékese szerint ennek köszönhetően az iráni rövid és közepes hatótávolságú rakéták már néhány tízméteres pontossággal vezethetők célra.

A Fateh-110 nevű rövid – körülbelül 300 kilométeres – hatótávolságú rakétát például rádiós és elektrooptikai irányítással is ellátták, és a Libanonban tevékenykedő Hezbollah is kapott belőle. A 750 kilométerre képes Qiam-1-est elvileg szintén lehet irányítani repülés közben.

Ezek mindegyike ballisztikus rakéta, amelyek pályája aránylag jól előre jelezhető, így a rakétaelhárító rendszerek eséllyel vehetik fel velük a harcot. A típus nem ismert, de a hírek szerint a tegnapi iráni csapást ballisztikus rakétákkal hajtották végre. Ha a pontosságot és pusztító erőt akarták volna maximalizálni, akkor jó eséllyel nem ilyet használnak az irániak, ez is azt mutatja tehát, hogy nem az eredmény, hanem mindössze az ellencsapás ténye volt fontos számukra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Irán szétrobbantja az olajpiacot, azzal is az USA-t segítiKézenfekvő lenne, hogy világméretű olajpiaci káosszal torolják meg Szulejmáni halálát. De ezzel is az amerikai palaolaj-termelők járnának jól.

Világ amerikai egyesült államok Irán Kászim Szulejmáni rakéták rakétavédelmi rendszer Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. január 22. 14:36 Élet, Világ

Moss kezet – ennél többet nem tehetsz, amíg kiderül, hogy mennyire veszélyes az új koronavírus

Nem tudjuk, hogy melyik állat a forrása, és azt sem, hogy valójában mennyire veszélyes. Csak az biztos, hogy a halálos eseteket is előidéző újabb koronavírus elkezdett világszerte terjedni.

Stubnya Bence
2020. január 22. 13:27 Világ

Úgy tűnik, a szaúdi koronaherceg személyesen hekkelte meg Jeff Bezos telefonját

Új botrány miatt magyarázkodhat a szaúdi koronaherceg, aki Trump vejével is gyakran csetel WhatsAppon.

Torontáli Zoltán
2020. január 21. 09:16 Világ

Bolgár falvakba költöznek a német kisnyugdíjasok, ahonnan a fiatalok Németországba vándoroltak

Az euróban kapott nyugdíj otthon semmire sem elég, egy kiüresedő bolgár faluban viszont sokat érhet.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 22. 16:15 Pénz

Barry Eichengreen: Nem kell elsietni a magyar euróbevezetést

A német gazdaság bajban van, és ebből nekünk is le kell vonnunk a következtetéseket. Barry Eichengreenel, a Kaliforniai Egyetem professzorával interjúztunk.

Bucsky Péter
2020. január 22. 06:53 Élet

Teljesen értelmetlen és drága lecserélni a vízórákat, de legalább néhányan megélnek belőle

Európai összevetésben sokba kerül, bürokratikus és fölösleges a nyolc évente kötelező vízóracsere. De közel tízezret spórolhatunk, ha magunknak csináljuk.

Avatar
2020. január 21. 17:48 Közélet

Nem a módszertan a fő gond az inflációval, hanem az, hogy magas

Kétely övezi az inflációs mutatókat Magyarországon. De a helyzet az, hogy magas az infláció, és a hatóságok ezt csak erősítik.