Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 3. 12:16 Világ

Irán közelebb került ahhoz, hogy kiűzze az USA-t a Közel-Keletről, mint valaha

(A szerző a Concorde Csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere.)

Egy héttel azután, hogy az Aramco összehívta egy kellemes hangulatú terepszemlére azokat a bankárokat, akik a tőkepiaci debütálását szervezik, tucatnyi robotrepülőgép támadta meg a szaúdi királyság legnagyobb kincsének számító olajvállalat létesítményeit. A szaúdi olajtermelés közel fele kiesett a támadás következtében, ami a teljes világkereslet 6-7 százaléka, vagyis olyan szignifikáns mennyiség, ami meghatározó szerepet játszik az olaj világpiaci árában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacátKiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.

A támadás hatására az olaj minden idők legnagyobb napi emelkedését produkálta, több mint 20 százalékkal ment fel az ár.

 

Rijád azonnal nyugtatni kezdte a piaci szereplőket, hogy a kiesett mennyiség jelentős részét biztosító kapacitásokat sikerül hamarosan helyreállítania, és addig is, amíg ez bekövetkezik, az ország tartalékaiból minden kötelezettségüknek eleget tudnak tenni. Ennek hatására a pánik enyhült, és az olaj árfolyama csökkenni kezdett.

A befektetők egy része ugyanakkor már nem is az átmenetileg kiesett mennyiségre koncentrált, hanem arra, hogy mit lép majd erre a királyság legnagyobb szövetségese az Egyesült Államok. Hajlandó lesz-e Trump elnök válaszcsapásra?

A BCA elemzőház geopolitikai stratégája szerint nem véletlen, hogy a támadást az elnök keményvonalas nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton leváltása utáni napra időzítették, elejét véve ezzel az USA-Irán viszony enyhülésének. Bár az USA és Szaúd-Arábia között nincs közvetlen védelmi megállapodás, de ha az Egyesült Államok nem hajlandó megvédeni szövetségesét, az nagyban erodálja világhatalmi tekintélyét. A higgadtságáról legkevésbé ismert Trump számára mégsem volt evidens a parancs kiadása.

Trump hezitálásában nagy szerepet játszik a jövő évi amerikai választás, amelyen mint regnáló elnök komoly esélyekkel indul (ha addig nem buktatják meg a demokraták). Egy újabb drága, és nagy áldozatokat követelő közel-keleti nyílt háború népszerűtlen lépés lenne a bizonytalan szavazók körében. A szaúdi királyi család, de főként a herceg nagyon népszerűtlen az USA-ban. A választási kampányban nehezen kommunikálható, miért is lenne szükséges megvédeni azt az uralkodó dinasztiát, aki nemrég hidegvérrel kivégezte a Washington Post újságíróját.

Idén eddig azt láttuk, hogy ha az olaj árfolyama emelkedett, az elnök gyors twitter-cunamit indított ennek megállítására, hiszen magas olajárral nem tud szavazatokat szerezni. És ugyan a szankciók hatására az iráni kitermelés jelentősen visszaesett a korábbi napi 3,6 millió hordós szintről, a válaszcsapás a kisebb várható kiesés esetén is tovább emelheti az olaj árfolyamát.

Mindezt akkor, amikor az OPEC kartell szabad kapacitásai a historikus átlag alatt vannak. A szaúdiaknál például 2015 óta 40 százalékkal csökkent a királyság készlete.

Miért tart Trump az olajár tartós emelkedésétől? 1970 óta minden amerikai recessziót az olaj árának jelentős mozgása előzött meg. Ha a következő emelkedést egy kínálati sokk okozza, miközben a világ gazdaságai egyre lassulnak, az csak tovább növeli egy tartós válság lehetőségét. A fentiek alapján Trump számára racionális a nyílt konfliktus kerülése, és ehelyett akár egy kibertámadással való visszavágás, de ezzel pont azt nem éri el az elnök, hogy a világon mindenki tudja: nem lehet vele packázni.

Trump csapdahelyzetbe került.

  • Ha katonai lépésre szánja el magát, az olaj árának emelkedését kockáztatja. Arról nem is beszélve, hogy az iráni haderő is okozhat kellemetlen meglepetéseket számára, ami végzetes presztízs veszteséggel járhat.
  • Ha viszont nem lép semmit, akkor csorbul a tekintélye nem csupán az ellenfelével szemben, hanem szövetségesei felé is.

Ezt a csapdahelyzetet mérte fel tökéletesen a teheráni vezetés. Észrevette, hogy a választás miatt nyílt egy ablak, amikor Irán büntetlenül demonstrálhatja erejét a régióban, és megkérdőjelezheti az USA közel-keleti befolyásának létjogosultságát. Irán gazdaságát a szankciók jelentősen meggyengítették, mégis magasabb a fájdalomküszöbük. Így racionális ezt felhasználva megerősíteni tárgyalási pozíciójukat.

Másfelől az amerikai gazdaság mára nettó olaj exportőrré vált, így számára a közel-keleti olajkészletek feletti kontroll közel sem élethalál-kérdés, mint a Bush kormány alatt volt. Ezenkívül a világ olajfüggőség is jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. 1990-hez képest napjainkra az egységnyi reál GDP megtermeléséhez szükséges olajmennyiség felére csökkent.

Ennek megfelelően Teherán fokozatosan teszteli ellenfeleinek a tűrőképességét, amerikai drónok lelövésével vagy brit tankerhajók elfogásával. Látszik, hogy Irán számára átmeneti megoldást kínálhat a mostani szorult helyzetének feloldására, ha egy demokrata elnök, arcvesztés nélkül, enyhít a szankciókon, de az is ha Trump enged a választási eredményét féltve.

Mindkét megoldáshoz az szükséges, hogy továbbra is dobálják a gyufát a szaúdi olajtermelés felé.

Ugyanakkor a szankciók enyhítése csak részsiker lenne iráni szempontból, a legfontosabb külpolitikai prioritásuk a “hitetlenek” kiűzése a térségből. Irán számra létkérdés, hogy az amerikai csapatok kivonuljanak a környező országokból, feladva azokat az előretolt helyőrségeket, amelyekből megvalósítható lenne az ország lerohanása.

Emiatt, bár rövidtávon lehet tűzszünet a felek között, hosszútávon még a szankciók feloldása esetén is elképzelhetetlen a tartós béke, ha az amerikai haderő nem fúj visszavonulót.

A közeljövőben három szcenárióval érdemes számolni, amelyből véleményem szerint az első kettő valószínűsége nagyobb.

  1. Trump új tanácsadójának, Robert O’Brien-nek sikerül tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket, és egy átmeneti megállapodással enyhítenek a szankciókon. Cserébe a választás végéig tűzszünet lesz. Teherán ezalatt stabilizálja gazdaságát, növeli olajbevételeit, amiből fokozza nukleáris programját.
  2. Elmarad az amerikai válaszcsapás és ezen felbátorodva Irán újabb támadást hajt végre, aminek következtében az olaj árfolyama jelentősen kilő. A pánik már kevésbé tud csitulni, mivel a tőkepiacon árazni kezdik a tartós konfliktust.
  3. Az USA hasonló mértékű ellencsapást hajt végre, aminek hatására az iráni olajkereskedelem tovább csökken, de ennél is fontosabb, hogy a befektetők elkezdik árazni, hogy Irán biztosan nem hagyja válaszcsapás nélkül az esetet. Ebben az esetben visszaérkezünk kettes ponthoz.

Október elejére a szaúdi kapacitások újra teljes üzemben pörögnek, aminek hatására az olaj árfolyama visszacsorgott a támadás előtti szintre. A piac jelenleg nullára értékeli a geopolitikai prémium értékét egy olyan térségben, amely véleményem szerint bármikor robbanhat.

Világ Irán kőolaj Közel-Kelet Szaúd-Arábia Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2019. október 13. 17:18 Világ

Abban próbáljuk másolni a németeket, ami nekik is egyre kevésbé megy

A német duális szakképzés sikertörténete az utóbbi tíz évben hanyatlásba fordult, a cégek egyre nehezebben tudnak diákokat felvenni.

Stubnya Bence
2019. október 12. 18:28 Adat, Világ

Nincs olyan kontinens, ahol ne lenne otthon a 20 legszennyezőbb vállalat

A hatvanas évek óta tudott róla az olajipar, hogy klímaváltozást okoznak a termékei, egy civilszervezet szerint ezért felelőssége van a folyamat megállításában is.

Torontáli Zoltán
2019. október 11. 14:47 Vállalat, Világ

Embertelenebbek lesznek a helyi vállalkozók, ha sok multi jelenik meg egy országban

Olyan felmérés jelent meg, amely ugyan mexikói adatokat dolgoz fel, de a következtetések jó része Kelet-Európára is érvényesnek tűnik.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. október 12. 12:09 Közélet

Egymáshoz hasonló településeken sem hoznak több pénzt a fideszes polgármesterek

Akkor sem látszik, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok jobb anyagi körülmények között működnének, ha egymáshoz sok szempontból hasonló fideszes és a kormánypárton kívüli vezetésű településeket összemérve vizsgáljuk meg a kérdést.

Jandó Zoltán
2019. október 11. 16:00 Közélet, Vállalat

Tízmilliárdokat költött Borkai városában telkekre az Audi

Kifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel.

Bucsky Péter
2019. október 11. 07:01 Közélet

Gazdagabbak a fideszes kerületek, de az ellenzékiek jobban gyarapodnak

Vagyonosabbak az önkormányzatok és jobban lehet keresni a kormánypárt által vezetett fővárosi kerületekben, de az ellenzékiek lakossága gyorsabban nő.