Donald Trump amerikai elnök és nemzetbiztonsági tanácsadóinak múlt csütörtöki megbeszélésén a védelmi miniszteri posztot átmenetileg betöltő Patrick Shanahan olyan aktualizált haditervet ismertetett, amely a legsúlyosabb esetben 120 ezer katona Közel-Keletre vezénylésével számol – írja a New York Times. Erre abban az esetben kerülne sor, ha Irán amerikai csapatokat támadna meg a térségben, vagy újrakezdené, felgyorsítaná az atomfegyver előállítására irányuló munkát.
A Közel-Kelet hagyományos nagyon fontos az amerikai külpolitika számára, elsősorban az olajszállítások miatt, bár pont ez a szempont az amerikai kitermelés felfutásával valamelyest gyengült az utóbbi pár évben. A hidegháború vége óta két háborút is vívott Amerika a térségben. Az 1991-es első öbölháborúban Kuvaitot szabadította fel az iraki megszállás alól, a 2003-as másodikban pedig megszállta Irakot, és megbuktatta Szaddám Huszein rendszerét. Ezt követően azonban annyira nem tudta kezelni az általa előidézett helyzetet, hogy még nagyjából tíz évig kellett amerikai katonáknak harcolniuk Irakban a lázadók ellen.
Nem csoda, hogy az amerikai közvéleménynek elege lett, és az iraki csapatok létszámának 2011-ben elkezdett csökkentése óta egyre kevesebb az amerikai katona a Közel-Keleten. Eddig úgy tűnt, hogy Donald Trump is ezt az irányt követi, ha csak rajta múlt volna, már Észak-Szíriában sem lennének amerikai alakulatok.
Ennek tükrében meglepően hangzanak a – korábbi térségbeli konfliktusokban szerzett tapasztalatokat is felhasználó – friss tervek, de pont Iránnal kapcsolatban mégsem váratlanok. John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója évtizedek óta a kemény fellépés híve Iránnal szemben, George W. Bush 2001-2009 közötti elnöksége alatt azonban nem ért célt.
Igaz, hagyományos szárazföldi inváziót még a mostani tervek maximuma sem irányoz elő a New York Times szerint, ahhoz ugyanis sokkal több emberre lenne szükség. Pedig a 120 ezer katona nincs messze attól a létszámtól, amellyel Amerika lerohanta Irakot 2003-ban, Irán azonban sokkal nagyobb falat lenne hadseregének mérete, felkészültsége és az ország domborzata miatt is. Valójában egy hagyományos, az ország megszállására irányuló háború Irán ellen egy olyan rémálom lenne még a világ legerősebb hadserege számára is, amelyet civilizált körülmények között valószínűleg nem lehet megnyerni.
A térségben mindenesetre az utóbbi napokban-hetekben jelentősen nőtt a feszültség. Pontosabban nem körvonalazott iráni fenyegetésre hivatkozva
az amerikaiak egyebek mellett egy repülőgép-hordozót, stratégiai bombázókat és egy légvédelmi üteget küldtek a Perzsa-öbölbe.
Pár napja olajszállító és más kereskedelmi hajók elleni támadásról érkeztek hírek, de ezek meglehetősen bizonytalanok, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy Irán lenne a felbujtó. Az amerikai hírszerzés iráni készülődésre vonatkozó információi értelemszerűen nem nyilvánosak, de logikai alapon is lehet hasonló következtetésre jutni: az amerikai szankciók a vártnál is nagyobbat ütnek az iráni gazdaságon, így könnyen elképzelhető, hogy a rezsim nem lát más kiutat, mint a feszültség fokozását.
Ha Irán vagy a befolyása alatt álló csoportok nem intéznek fegyveres támadást az amerikaiak vagy szövetségeseik ellen, de folytatódik a 2016-ban lényegében feladott atomprogram, akkor a kiberhadviselés is szóba jöhet. Sosem ismerték el, de valószínűleg az Egyesült Államok és Izrael áll a Stuxnet-fertőzés mögött, amely informatikai kártételével évekkel késleltette az iráni atomprogramot. Igaz, azóta Irán is figyelemre méltó kiberhadviselési képességekre tett szert, így ez az összecsapás sem lenne veszélytelen az Egyesült Államok számára.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
