Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. május 14. 10:25 Világ

Leporolják az öbölháborús terveket az amerikaiak

Donald Trump amerikai elnök és nemzetbiztonsági tanácsadóinak múlt csütörtöki megbeszélésén a védelmi miniszteri posztot átmenetileg betöltő Patrick Shanahan olyan aktualizált haditervet ismertetett, amely a legsúlyosabb esetben 120 ezer katona Közel-Keletre vezénylésével számol – írja a New York Times. Erre abban az esetben kerülne sor, ha Irán amerikai csapatokat támadna meg a térségben, vagy újrakezdené, felgyorsítaná az atomfegyver előállítására irányuló munkát.

A Közel-Kelet hagyományos nagyon fontos az amerikai külpolitika számára, elsősorban az olajszállítások miatt, bár pont ez a szempont az amerikai kitermelés felfutásával valamelyest gyengült az utóbbi pár évben. A hidegháború vége óta két háborút is vívott Amerika a térségben. Az 1991-es első öbölháborúban Kuvaitot szabadította fel az iraki megszállás alól, a 2003-as másodikban pedig megszállta Irakot, és megbuktatta Szaddám Huszein rendszerét. Ezt követően azonban annyira nem tudta kezelni az általa előidézett helyzetet, hogy még nagyjából tíz évig kellett amerikai katonáknak harcolniuk Irakban a lázadók ellen.

Nem csoda, hogy az amerikai közvéleménynek elege lett, és az iraki csapatok létszámának 2011-ben elkezdett csökkentése óta egyre kevesebb az amerikai katona a Közel-Keleten. Eddig úgy tűnt, hogy Donald Trump is ezt az irányt követi, ha csak rajta múlt volna, már Észak-Szíriában sem lennének amerikai alakulatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz utolsó józan ember is elhagyja Trump kormányzatát"Veszett Kutya" Mattis nem bírta tovább, hogy Erdogan és Putyin alakítják az amerikai külpolitikát. Lényegében nem marad ellensúly a már így is kiszámíthatatlan Fehér Házban.

Ennek tükrében meglepően hangzanak a – korábbi térségbeli konfliktusokban szerzett tapasztalatokat is felhasználó – friss tervek, de pont Iránnal kapcsolatban mégsem váratlanok. John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója évtizedek óta a kemény fellépés híve Iránnal szemben, George W. Bush 2001-2009 közötti elnöksége alatt azonban nem ért célt.

Igaz, hagyományos szárazföldi inváziót még a mostani tervek maximuma sem irányoz elő a New York Times szerint, ahhoz ugyanis sokkal több emberre lenne szükség. Pedig a 120 ezer katona nincs messze attól a létszámtól, amellyel Amerika lerohanta Irakot 2003-ban, Irán azonban sokkal nagyobb falat lenne hadseregének mérete, felkészültsége és az ország domborzata miatt is. Valójában egy hagyományos, az ország megszállására irányuló háború Irán ellen egy olyan rémálom lenne még a világ legerősebb hadserege számára is, amelyet civilizált körülmények között valószínűleg nem lehet megnyerni.

A térségben mindenesetre az utóbbi napokban-hetekben jelentősen nőtt a feszültség. Pontosabban nem körvonalazott iráni fenyegetésre hivatkozva 

az amerikaiak egyebek mellett egy repülőgép-hordozót, stratégiai bombázókat és egy légvédelmi üteget küldtek a Perzsa-öbölbe.

Pár napja olajszállító és más kereskedelmi hajók elleni támadásról érkeztek hírek, de ezek meglehetősen bizonytalanok, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy Irán lenne a felbujtó. Az amerikai hírszerzés iráni készülődésre vonatkozó információi értelemszerűen nem nyilvánosak, de logikai alapon is lehet hasonló következtetésre jutni: az amerikai szankciók a vártnál is nagyobbat ütnek az iráni gazdaságon, így könnyen elképzelhető, hogy a rezsim nem lát más kiutat, mint a feszültség fokozását.

Ha Irán vagy a befolyása alatt álló csoportok nem intéznek fegyveres támadást az amerikaiak vagy szövetségeseik ellen, de folytatódik a 2016-ban lényegében feladott atomprogram, akkor a kiberhadviselés is szóba jöhet. Sosem ismerték el, de valószínűleg az Egyesült Államok és Izrael áll a Stuxnet-fertőzés mögött, amely informatikai kártételével évekkel késleltette az iráni atomprogramot. Igaz, azóta Irán is figyelemre méltó kiberhadviselési képességekre tett szert, így ez az összecsapás sem lenne veszélytelen az Egyesült Államok számára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olajpiacot sokkoló lépéssel fenyegetnek az irániakIrán lezárja a világ tengeri olajszállításának 30 százalékát átengedő Hormuzi-szorost, ha ellehetetlenítik az olajexportját - mondta az iráni vezérkari főnök.

Világ amerikai egyesült államok Donald Trump Irán Közel-Kelet öbölháború Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kasnyik Márton
2020. július 8. 14:39 Világ

Az olasz maffia már ott tart, hogy nemzetközi kötvényeket bocsátanak ki

Az elit ügyfeleknek kínált befektetés eleve visszás volt, de aztán kiderült, hogy a maffia lejárt számlái is bekerültek.

Torontáli Zoltán
2020. július 7. 11:09 Vállalat, Világ

Megy ez, csak akarni kell, a vonat máris kiváltotta a repülőt

Az Austrian Airlines ezentúl nem repülőjegyet ad el Bécs és Salzburg között az átszálló utasoknak, hanem azzal egyenértékű vonatjegyet. Budapestre ugyanez elvileg lehetséges lenne.

Váczi István
2020. július 6. 17:31 Világ

Bubópestis, agyevő amőba, fertőzőbb koronavírus: kell ezek miatt aggódni?

Agyevő amőba még nem okozott itthon megbetegedést, a pestist jól ismeri a tudomány, a koronavírus viszont a jelek szerint továbbfejlesztette magát.

Fontos

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.

Stubnya Bence
2020. július 7. 06:29 Közélet, Vállalat

Huszárvágással kedvetlenítenék el a katáztatókat, de ennek sokan nem örülnek

Az adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.