A munkaerőhiány, a nyugati fizetések elszívó hatása és a magyar vállalkozások alkalmazkodóképessége is alátámasztja, hogy legalább erre a szintre emelkedjen a minimálbér.
Az elmúlt évtizedben nem sikerült a hazai cégek szerepét érdemben növelni, ráadásul továbbra is nagyon jelentős a külföldi vállalatok előnye a termelékenységben.
A Mstercard és a Brain Bar egy 50 pontból álló digitális kisokost állított össze.
Alapvető tényezők hiányoznak a régióban ahhoz képest, ahogy a kelet-ázsiai fejlesztőállamok utolérték a világgazdaság centrumát. Ricz Judit és Gerőcs Tamás a G7 Podcast a heti vendégei.
Újabb kutatások a korábbinál részletesebb képet adnak arról, hogy a hazai ipar mennyiben függ Németországtól, és milyen teljesítmény áll az erősnek tűnő exportadatok mögött.
A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.
Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.
Nem minden multi lapátolja ki azonnal az országból az olcsó munkaerőn megkeresett hasznát. A javulásnak mégis van egy komoly gátja, méghozzá a Magyarországon tipikus pesszimizmus.
A kormány 35 milliárddal akarja támogatni a Samsung SDI gödi gyárát, amely tavaly gyarapítás helyett csökkentette a magyar gazdaság teljesítményét.
Az uniós lista végén kullogunk az exportunk hazai hozzáadott értékének tekintetében, pedig ennek javítása nélkül hosszabb távon meg vagyunk lőve.